Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2017-03-24 13:49:00

Hány milliárdba fog kerülni a magyar adófizetőknek a Heineken-háború?

Államfői vétó, Alkotmánybírósági állásfoglalás, uniós kötelezettségszegési eljárás, luxemburgi bírósági ítélet és sok-sok kártérítés – ez vár Magyarországra az atv.hu által megkérdezett jogász szerint, ha a parlament elfogadja azt az önálló képviselői indítványt, amely büntetné az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú felhasználását hazánkban.

Hány milliárdba fog kerülni a magyar adófizetőknek a Heineken-háború?
Lázár János a Csíki Sör Manufaktúra üzemében (MTI Fotó: Veres Nándor)

A Csíki sör kálváriája indította a kormányt arra, hogy befenyítse az egyik legnagyobb holland multit, és az önkényuralmi jelképekre vonatkozó szabályozást módosítva beavatkozzon a piaci viszonyokba. Az országgyűlés igazságügyi bizottságán már át is ment a Lex Heineken néven ismertté vált törvényjavaslat, így várhatóan a jövő héten dönthet majd a Parlament arról, betiltják-e a vörös csillagos logókat Magyarországon.

A hatályos jogi szabályozás előzménye az, hogy Vajnai Attilát, a Munkáspárt alelnökét és egyik elvtársát 2004-ben előállították egy április 4-i megemlékezésen, mivel a Szabadság téri Szovjet emlékműnél magukra tűzték az ötágú vörös csillagot. A négy évig tartó pereskedés végén, 2008-ban az alelnököt 120 ezer forint pénzbírsággal sújtották, míg Horváth Sándort egy évi próbára bocsátották tiltott önkényuralmi jelkép folytatólagos használatának vétségéért.

A férfiak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak, amely kimondta, hogy a magyar állam megsértette a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogukat. További öt év kellett, mire az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Btk.-nak az önkényuralmi jelképekkel kapcsolatos rendelkezéseit, aminek folytán az országgyűlés úgy módosította a szabályozást, hogy például a vörös csillag használata akkor büntetendő, ha használója azzal megzavarja a köznyugalmat és/vagy a korábbi áldozatok emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát.

Kinek tesz be a kormány?

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslata ezen most úgy módosítana, hogy


a tilalom kiterjedne ezen jelképek haszonszerzés céljából történő felhasználására, megjelenítésére vagy e jelképekkel ellátott áruk, szolgáltatások értékesítésére.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb kétmilliárd forintos fogyasztóvédelmi bírság is lehet. Gerő Tamás ügyvéd jogi szakvéleménye szerint egy sör címkéjén szereplő vörös csillag már csak azért sem minősülhet az önkényuralmi jelképek használatára vonatkozó tilalom megszegésének, mert ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, vagyis a célzatnak vagy a háborús bűnök tagadására, vagy a szovjet rendszer dicsőítésére kell irányulnia. Ha az okozati összefüggés nem bizonyítható a jelkép használata és a célzat között, akkor nem valósul meg a bűncselekmény.

A Heineken csillaga a szakértő szerint nem alkalmas a köznyugalom megzavarására, de ha meg is változtatják a szabályozást a benyújtott tervezet értelmében, a Heinekenre akkor sem lesz igaz, hogy a vörös csillag használatával akarnak haszonra szert tenni. A megszülető szabályozás ellenben komoly károkat okozhat hazánknak és a magyar adófizetőknek – vélekedik Gerő Tamás.

Jogbizonytalanságot eredményezhet

Amellett, hogy egy jogszabálynak egyértelműnek kell lennie, nem boríthatja fel a jogforrási hierarchiát – állítja az ügyvéd, és rámutat, hogy a javaslat szerint a jövőben „a kormány egyedi határozata alapján” mentesül a tilalom alól, aki bizonyítja, hogy az önkényuralmi jelkép használatához olyan különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik, amely nem sérti az önkényuralmi jelkép által fenyegetett társadalmi csoportok érzékenységét, viszont a jelkép használatától való tartózkodás súlyos és aránytalan érdeksérelmet jelentene számára.

Gerő Tamás szerint ez a rendelkezés azért alkotmányellenes, mert sérti az egyik legmasszívabb jogelvet: alacsonyabb rendű jogszabály nem írhat felül magasabb rendű jogszabályt, mert az jogbizonytalanságot eredményez. Vagyis


Áder János kénytelen lesz az Alkotmánybírósághoz fordulni, az Alaptörvény őrei pedig nem juthatnak más következtetésre, mint hogy megsemmisítik a jogszabály vonatkozó részét – véli a szakember.

Kártérítés vagy elmarasztalás

Mindez nem érinti a pénztárcánkat. Ha azonban a Heineken panaszt tesz az Európai Bizottságnál az áruk szabad mozgásának korlátozása, és a védjegyjog megsértése miatt, akkor a bizottság a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához fordulhat előzetes döntéshozatali eljárást kérve a közösségi jogot sértő tagállami szabályozás dolgában.

Könnyen előfordulhat – mondja a jogász –, hogy ennek alapján kötelezettségszegési eljárás indul Magyarországgal szemben, és ha itt nem is szokás az anyagi szankcióig eljutni, a Heineken még akkor kérheti kártérítés megítélését elmaradt haszna miatt a luxemburgi bíróságtól.

Ajánlom

További belföldi híreink