Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2017-03-21 15:44:00

Navracsics: 2017 nem a lázadás éve lesz

Brüsszel nem ellensége sem Magyarországnak, sem a szabadságnak, mondta az atv.hu-nak adott interjúban Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa emlékeztetett rá, hogy a tagállamok már csak azért sincsenek kiszolgáltatott helyzetben, mert mindegyik jelen van a fő döntéshozó szervezetben, az Európai Tanácsban. Az illiberális demokráciáról zajló vita Navracsics szerint nem vezetett sehova, ugyanakkor nem hiszi, hogy Orbán Viktor autoriter rendszert akarna. Az uniós biztos arról is beszélt, hogy sajnálja, hogy Budapest visszavonta olimpiai pályázatát; véleménye szerint a Fidesz mindent megtett az ügynökakták nyilvánosságáért; a tiltott önkényuralmi jelképekről pedig – mint például a „heinekenes” vörös csillag – minisztersége idején kellő alapossággal rendelkeztek.

Navracsics: 2017 nem a lázadás éve lesz
Navracsics Tibor uniós biztos (Fotó: MTI)

Ledobta már az álszentség maskaráját?

Én sosem voltam álszent, politikában legalábbis igyekszem kerülni az álszentség hibáját.
 
Orbán Viktor miniszterelnök mondta a március 15-i beszédében, hogy Brüsszelben le kell dobni az álszent maskarákat, Brüsszelben vannak a szabadság ellenségei.

Azt látom, hogy egyes politikusok retorikájában Brüsszel már-már metaforává válik és nem konkrét intézményt vagy embereket jelöl.
 
Minek a metaforája?

Brüsszel talán az általuk elutasított dolgok esszenciája. Mint ami, mondjuk, 100-150 évvel ezelőtt Bécs volt. Ők úgy gondolják, hogy Brüsszel a magyar nemzettől idegen érdekek megtestesítője. Az én tapasztalatom az, hogy amikor Brüsszelt mondanak, akkor nem is uniós politikusra gondolnak, vagy nem is az Európai Unió intézményeinek politikusát értik rajta, hanem valamely más tagállam politikusát.
 
Angela Merkelt?

Igen, Angela Merkellel kapcsolatban is hallottam már. Az esetek jelentős részében azt látom, hogy ez egy általános fogalom. Mindenki, aki éppen az aktuális törekvések ellen vagy annak ellenfeleként nevezhető meg.
 
Brüsszel Magyarország ellensége?

Mit értünk Brüsszelen? Az Európai Bizottságot?
 
Orbán Viktor azt mondta: a brüsszeli bürokraták-technokraták, a liberális világsajtó és a „feneketlen bendőjű tőke" most a szent szövetség, ők a szabadság ellensége.

Ami a Bizottságot, a 2014-ben hivatalba lépett biztosokat illeti: Jean-Claude Juncker szokta használni a kifejezést, hogy ez az első politikai jellegű bizottság. Azaz, nem technokrata jellegű. Vannak köztünk volt miniszterelnökök, külügyminiszterek, szakminiszterek. Biztos vannak olyan emberek is az európai intézményekben, akik technokraták, de én nem gondolom, hogy az Európai Unió intézményei vagy az Európai Unió megtestesítői Magyarország vagy a szabadság ellensége lennének.
 

Nem vagyunk kiszolgáltatva


A kormányzati szlogen szerint Brüsszelt meg kell állítani a rezsicsökkentés, az illegális bevándorlás, a magyar szociális és adópolitika védelmében és ellen kell állni a külföldi befolyásolási kísérleteknek. Korlátozza az Európai Bizottság a magyar szuverenitást?

Nyilván sok vita lesz még a jövőben is. Hiszen a felsorolt pontok közül nem mindegyikben van elfogadott bizottsági döntés, sőt, van olyan, amiben még tervezet sem nagyon van. Az európai szociális pillér például, ami kapcsán a tagállamok szociális autonómiáját féltik sokan, ma még inkább csak tervezet szinten létező program. Április végéig fogja kidolgozni az Európai Bizottság az európai szociális pillérre vonatkozó javaslatát. Ez semmilyen formában nem fog jogot elvonni a tagállamoktól. Ugyanakkor itt is érdemes azt felemlíteni, amit szinte minden interjúmban kénytelen vagyok elmondani: az Európai Bizottság javasol, az Európai Tanács dönt.

A Tanácsban pedig ott vannak a tagállamok kormányai, kormányfői, a magyar miniszterelnök is. Tehát az, hogy milyen döntések születnek az Európai Unió intézményeiben, részben függ a  Bizottságtól. A Tanácsban egy sor kérdésnél konszenzusra, vagyis minden tagállam támogatására van szükség. Azaz, Magyarország nincsen kiszolgáltatott helyzetben az Európai Unióban, főleg a Bizottsággal szemben nincs. A híres kötelezettségszegési eljárást pedig a Bizottság csak abban az esetben indíthatja el, ha egy tagállam tudatosan vagy nem tudatosan, de konfliktust vállal azzal a joggal, azzal a jogrendszerrel, amelybe ő maga is belépett, és amelynek az alakításában részt vesz.
 orbán viktorOrbán Viktor


Orbán Viktor kormánya rendre tudatosan szembe menetel az uniós elvekkel. Például a rezsicsökkentés ügyében, vagy legutóbb a nagy port kavart határrendészeti őrizet visszaállításakor.

A rezsicsökkentés ügyében nem. A Bizottság által elfogadott irányelv eleve megengedi azt a tagállamoknak, hogy meghatározzanak olyan lakossági fogyasztói csoportokat, amelyek szociális szempontból vagy bármilyen más szempontból sérülékenyek vagy érzékenynek számítanak. Így piaci ármechanizmusok alapján állapíthatja meg számukra az energiaárakat. Ráadásul a bizottsági javaslat alapvetően az áram árra vonatkozik, és nagyon hosszú kivezetési időt határoz meg. Tehát Magyarország itt ma ebből a szempontból semmiképpen sincsen jogsértési helyzetben. Vannak olyan más területek, ahol kötelezettségszegési eljárás van Magyarország ellen, de azt is mindig el szoktuk mondani, hogy minden tagállam ellen vannak kötelezettségszegési eljárások, különböző témákban. Magyarország ebből a szempontból semmiképpen sem számít a renitens vagy az átlagot meghaladóan több konfliktust vállaló tagország közé.
 
A menekült státuszt kérők szabad mozgásának a megakadályozását célzó „határzár” tekintetében sem tudatosan sértette meg az uniós alapelveket, illetve a genfi egyezménynek a humanitárius részére vonatkozó szabályozását a magyar kormány és a parlament?

A Bizottság figyelembe szokott venni pro és kontra véleményeket is, de saját maga folytatja le az eljárást. Az én ismeretem szerint Dimitrisz Avranopulosz migrációs ügyekért felelős biztos ezen a héten éppen Magyarországra fog érkezni és éppen azért, hogy konzultáljon ezekről a jogszabályokról a kormány képviselőivel, hogy minél teljesebb képet kapjon arról, hogy ez a jogszabály mi célt szolgál, és milyen hatása lehet. A Bizottság ez alapján fog majd dönteni.
 

Vagy ezért, vagy nem ezért

Martin Schultz, akit vasárnap a német szociáldemokrata párt elnökévé választottak és immár hivatalosan is kancellárjelölt lett - Angela Merkel kihívója - viszont Magyarország vezetőjét nevezte a demokrácia „cinikus és gonosz ellenségének”Lengyelországgal és Törökországgal egy körben említve. Szerinte ezek az országok naponta lépnek át uniós alapelveken, és visszafelé forgatják a szabadság és a demokrácia kerekét. Mi erről a véleménye?

Németországban most választási kampány van, a Bizottság pedig általában nem nagyon szeret beleszólni belpolitikai kérdésekbe. A választási kampány idején pedig különösen óvatosan bánik a Bizottság a megjegyzésekkel, úgyhogy éppen ezért nem kommentálnám Martin Schultz kijelentését.
 
Ön szerint Orbán Viktor elárulta lengyel szövetségesét, amikor Jaroszlaw Kaczinsky és Beata Sydlo miniszterelnök kérése ellenére arra voksolt, hogy ismét Donald Tusk legyen az Európai Tanács elnöke?

Nem gondolom, hogy elárulta. Donald Tusk az Európai Néppárt teljes támogatását bírta, Orbán Viktor az Európai Néppárt egyik politikusa, éppen ezért előzetesen is értelemszerűnek tűnt, hogy Donald Tuskot fogja támogatni.
 
A lengyel külügyminiszter-helyettes is lemondta a március 15-i szereplését Tusk megválasztása után.
 
Vagy ezért, vagy nem ezért, nem tudjuk.
 
Jaroslaw Kazcynski nyilatkozott arról, hogy csalódott a szövetségesében, a magyar miniszterelnök voksa miatt.

Politikusok közötti vitáról van szó, ezt majd ők meg fogják beszélni nyilván.
 

Gorka nem antiszemita 

Ön megvédte Gorka Sebestyént, aki az amerikai elnöknek, Trumpnak a tanácsadója. Azért támadták, mert a Horthy Miklós által adományozott Vitézi Rend címere előtt fényképezkedett. A Fox News televízióban pedig Trump választási győzelme után Bocskaiban szerepelt, a Vitézi Rend jelvényét akkor is viselte.

Igen, konkrétan a vád az volt Gorka Sebestyénnel szemben, hogy antiszemita. Én Sebestyént 25 éve ismerem. 1992-93 óta vagyunk ismerősök, barátok, és én azt tudom mondani, hogy nem antiszemita.  Mi sem áll tőle távolabb, minthogy antiszemita legyen. Angliában született és nevelkedett, a szülei innen Magyarországról kellett hogy kivándoroljanak Nagy-Britanniába. Ő, amikor itt élt Magyarországon, akkor is mindent megtett, a tudását és a tapasztalatait is Magyarország szolgálatára és javára kívánta áldozni. Mindenfajta szélsőséges politikai nézet teljesen távol áll tőle.

gorka sebestyén (fotó forrása: foxnews insider)Gorka Sebestyén (Fotó forrása: FoxNews Insider) 
Ön Gorka Sebestyén erényeként hangsúlyozta, hogy a klasszikus liberális demokrácia eszméit képviseli.

Igen.
 
Orbán Viktor viszont a tusnádfürdői beszéde óta a liberális ideológiát támadja. Azt a Fukuyama-értelmezést, hogy - leegyszerűsítve - a liberális demokrácia a „csúcs”, a történelem vége. Ezek szerint Ön nem ért egyet a miniszterelnöknek az illiberális társadalom- és közösségépítést méltató téziseivel?

Most már két éve húzzuk magunkkal ezt a vitát anélkül, hogy bármi eredménye lenne, viszont egymásnak feszülnek az emberek. Én továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a liberális demokráciának, úgy mint „liberal democracy”, teljesen más jelentése van az angolszász politikai közegben, mint ahogyan Orbán Viktor használta Tusnádfürdőn. Ahogy Orbán Viktor használta – és a szövegkörnyezetből is ez derül ki –, a liberális demokrácia egyik fajtája a demokráciának, a kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia mellett. Ő ez így értette, úgy gondolom.
 
Ön tehát azt állítja, hogy Orbán Viktor Hungtinton amerikai filozófus 1993-as esszéjével ért egyet, miszerint az ideológiák harca helyett a „civilizációk” küzdelme lesz a jellemző és a „liberális demokrácia” csak egy lesz a sok közül?

Akár az is lehet, igen.
 
De Orbán Viktor a liberalizmussal szemben határozta meg az illiberálus demokráciát.

Orbán Viktor a liberalizmussal, a politikai liberalizmussal mint a demokráciának az egyik speciális ideológiai fajtájával szemben fogalmazta meg az illiberis demokráciát. És ahogy én olvastam a szöveget, alapvetően a kereszténydemokrácia mellett tett hitet. A liberális demokrácia angolszász nyelvű környezetben nagyjából a képviseleti demokráciának feleltethető meg, ami a klasszikus politikai liberalizmus alapja: nincs adózás képviselet nélkül és sorolhatnám. Én nem hiszem, hogy Orbán Viktor a klasszikus liberalizmus és a klasszikus liberális berendezkedés alapelveit megkérdőjelezni. Nem hiszem, hogy ezzel szemben valami mást, mondjuk egy autoriter rendszert akarna.

A miniszterelnök Soros György neve mellé is folyton odateszi a liberális jelzőt, aki a kormánykommunikáció szerint a fő mumus lett. Orbán Viktor retorikájában a liberális legalábbis már egy szitokszó.

Igen, ugyanakkor nincs kétségem afelől, hogy a képviseleti demokrácia alapelveit, amely a klasszikus liberalizmuson nyugszik, nem kérdőjelezi meg. Ha úgy gondolja, hogy kétségei vannak ezzel kapcsolatban, akkor kérdezze meg tőle magától! Nekem nincsenek kétségeim. Tehát én úgy gondolom, hogy a liberális demokrácia angolszász nyelvű környezetben képviseleti demokráciát jelent. Én egyébként nagy híve vagyok a liberális demokráciának angolszász környezetben is. A magyar környezetben pedig úgy gondolom, hogy a liberális demokrácia az egyike a három nagy demokráciatípusnak. Egyik sem tud kizárólagos világmagyarázatot adni. A demokráciában éppen az a szép, hogy mind a három a folyamatos vitában az előnyeit „kihozhatja”, felkínálhatja, és az emberek választani tudnak köztük.

2017 nem a lázadás éve 

Orbán Viktor azt mondta, hogy Trump és ő is fekete bárányok, ugyanis mind a ketten tagadják a hagyományos PC-t. A magyar miniszterelnök szerint Európa népei lázadásban vannak, az EU-s intézményrendszer, illetve az európai elitnek vagy politikai elitnek nevezett réteg ellen. Ön szerint is lázadásban vannak európai országai?

Hát mit jelent a lázadás? A lázadás, az nekem olyan tömegreakciót jelent, amikor valójában nincsen pozitív cél, csak valamit le akarnak rombolni az emberek. Az tény, hogy a nyugat-európai vagy az európai – vagy akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az észak-atlanti politika – most egy olyan időszakát éli megint, amikor viharos események követik egymást. Ez nem ritkaság. Volt már ilyen az ’50-es évek közepén, amikor a szuezi válság, a negyedik francia köztársaság összeomlása hasonló átrendeződést, adott esetben viharos belpolitikai eseményeket is eredményeztek, és utána egy újabb megnyugvási időszak jött. Úgy látszik, hogy most is egy kicsit olyan időszak van, amikor a választói magatartások felkavarodnak, új pártok jönnek föl, kiderül, hogy melyik lesz az, amelyik tartósan, és melyik az, amelyik csak pillanatnyi válságjelenség. Ilyen  értelemben Nyugat-Európa és lehet, hogy Észak-Amerika is politikailag egy kicsit más irányt vesz, mint, mondjuk, amit megszoktunk az elmúlt húsz évben. De én ezt a demokratikus politika természetes részének veszem, hiszen időről időre felgyülemlenek olyan feszültségek, olyan törekvések, amelyek a hagyományos keretek között, a hagyományos pártokkal, a hagyományos politikusokkal már nem tudnak jól megjelenni.
 marine le penMarine Le Pen
A miniszterelnök azt mondta, hogy 2017 a lázadás éve lesz, Európa népei föllázadnak a civil szervezetek és a Soros-féle befolyásolási kísérletek, az uralkodó politikai elitek ellen. De nem ez a trend. Németországban a CDU gyengüléséből sem a szélsőséges pártok profitálnak, hanem a szociáldemokraták, és Franciaországban Marine Le Pen sem lehet győztes elnök a felmérések szerint.

Meglátjuk, mit hoz a jövő. Az Európai Bizottság az érzékeli, hogy van egyfajta mozgás, éppen ezért a Jean-Claude Juncker által nyilvánosságra hozott Fehér Könyv öt olyan választási lehetőséget tartalmaz, amelyről úgy gondolja, hogy vitára alkalmas. Egy biztos: olyan nem képzelhető el, hogy az Európai Unió a tagállamokkal szemben álljon, hiszen az Európai Unió a tagállamokból áll, és mindig azt az irányt tudják csak követni az uniós intézmények, amit a tagállamok megszavaznak.
 
Orbán Viktor azzal, hogy Tusk újraválasztására szavazott, éppen hogy a stabilitás, a folytonosság  mellett tette le a voksát, és nem a lázadás/változás mellett. Hiszen az Európai Tanács elnöke eddig is Tusk volt.

Igen, és az Európai Bizottság értékelése is az, hogy miközben 2015-2016-ban nagyon komoly, adott esetben nyugtalanságra okot adó események is voltak – a görög gazdaság összeomlása, az euróválság, a menekült- vagy migránsválság – addig 2017 már egyértelműen a stabilizálódás éve lehet.

Hány sebességes Európa?

A Juncker-féle Fehér Könyvet említette, a skála a status quo-tól egészen az európai egyesült államokig, azaz a föderális Európáig terjed. Ön szerint az ötből melyik lenne az ideális irány a jövőben, ha az Európai Unió vagy Európa sorsa a tét?

Én úgy gondolom, hogy az Európai Unió jövője szempontjából most a konkrét intézményi megoldások helyett vagy mellett az igazán fontos kérdés az, hogy sikerül-e megerősíteni egy olyan európai identitást, amely nem áll szemben más identitásokkal. Tehát amely nem áll szemben a nemzeti identitással, a regionális vagy a helyi identitásokkal, hanem azokra épít, azokat gazdagítja. Mert az elmúlt időszak negatív fejleményei általában azt jelezték, hogy ha az Európai Unió vagy az európai identitást sikerül szembeállítani a nemzeti identitással, akkor mindig az európai identitás jár pórul. Ez történt a Brexit esetében, amikor a kilépés mellett szavazók azt mondták, hogy aki jó brit, az nem vállalhatja az európai identitást, és bizonyos fokig ez történt Görögország esetében is. Nagyon figyelemreméltó, hogy a közvélemény-kutatások szerint a válságot követően Görögországban a legalacsonyabb a magukat európainak is vallók aránya.
 
Hollandiában már 53 százalék voksolna az unió elhagyására.

Igen. Tehát arra van szükség, hogy egy olyan európai identitást tudjunk kidolgozni, amely hihetővé teszi az emberek számára, hogy Európa nem ellenük van és nem az egyéni identitásuk ellen van, hanem azt kiegészíti. És erre van egy olyan program, amely ezt meg is valósítja, és ez az Erasmus-program, amely az én tárcámhoz tartozik. A program idén harminc éves, és kilencmillió ember számára adta meg azt a lehetőséget, hogy megtapasztalja a hétköznapokban, milyen európainak lenni, úgy, hogy közben megőrizheti a magyarságát, egyéniségét is. A mi felméréseink azt mutatják, hogy az Erasmus-programban résztvevők több mint nyolcvan százaléka azt mondja: őt megerősítette a program az európaiságában, és úgy érzi magát európainak, hogy az nem áll szemben semmilyen más identitásával vagy az önazonosságával. Fontos lenne, hogy ezt sikerül-e megoldani más területen is.

Ma már vannak kifejezetten döntéshozatali pozícióban volt erasmusos diákok, például a bizottságban három biztos van, aki erasmusos diák volt: Federica Mogherini, Irki Katainer és Carlos Moiras. De a luxemburgi miniszterelnök például annak idején erasmusos diák volt, a gazdasági élet számos területén vannak volt erasmusos diákok. Magyarország húsz éve csatlakozott az Erasmus-programhoz, de már köztünk is vannak olyan volt diákok, akik számára az Európai Unió nem valami ellenség, hanem természetes közeg: barátok, ismerősök, szerelmek, olyan tanárok vagy kollégák, akik az Európai Unió más tagállamában élnek, és természetesen részei a hétköznapi életnek. Ha ezt sikerül megerősítenünk, akkor azt hiszem, ez a jövő, és az Európai Unió integrációjának a forgatókönyve.
 
Akkor tehát mi legyen az európai irányelv?

A jövőben ők is fognak arról dönteni, hogy egy szorosabb uniót akarnak vagy egy lazább uniót. De én úgy gondolom, hogy már nem veszhet el az európaiság gondolata.

Magyarország dönthet saját sorsáról

Versailles-ben Angela Merkel azt mondta, hogy szükség van a kétsebességes Európára. Szájer József, a néppárti frakció alelnöke az atv.hu-nak adott interjúban negatív felhangúnak nevezte a felvetést, szerinte félő, hogy majd létrejön az EU-s elitklub illetve a másodosztályú uniós tagországok köre. Ön hogy értelmezi a kétsebességes Európa-felvetést?

Európa ma több mint két sebességes, hiszen vannak olyan tagállamok, amelyek tagjai az Európai Uniónak, tagjai a Schengen-zónának és tagjai az eurózónának is, mint, mondjuk, Szlovákia. Vannak olyan tagállamok, amelyek tagjai az Európai Uniónak, tagjai a Schengen-zónának, de nem tagjai az eurózónának, mint, mondjuk, Magyarország. És vannak olyan tagállamok, amelyek csak az uniónak tagjai, sem a schengeni zónának, sem pedig az eurózónának, mondjuk, Románia. Az, hogy Európa hány sebességes lesz a jövőben, alapvetően a tagállamoktól függ. A szerződésekben minden szabályozva van ahhoz, hogy Európa ne legyen más, csak egysebességes például. Szóval minden tagállam számára nyitva van a lehetőség, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén belépjen a schengeni zónába, és bizonyos feltételek teljesítése esetén belépjen az eurózónába is, részt vegyen a bel- és igazságügyi együttműködésben.
 angela merkelAngela Merkel
Magyarországnak félnie kell?

Ha Magyarország része akar lenni az úgynevezett elitklubnak, akkor ma minden adottsága megvan ahhoz, hiszen az euró bevezetésének a kritériumait Magyarország tudja teljesíteni. Innentől kezdve politikai döntés kérdése, hogy része akar-e lenni, úgymond, az elitklubnak, ha az eurózónát értjük ezen a klubon. Ez alapvetően saját döntés.
 

Orbán és az ügynökvád


Ön sportért felelős uniós biztos is. Az olimpia mellett állt? Illetve mit gondol, a Momentumos aláírások összegyűjtése után fontos lett volna, hogy legyen Budapesten népszavazás?

Mint sportért felelős biztos, hivatalosan is olimpiapárti vagyok, de ha nem lennék sportért felelős biztos, akkor is olimpiapárti lennék. Én nagyon sajnálom, hogy ez történt a budapesti pályázattal. Szerintem az, hogy Párizs és Los Angeles között dől el most már az olimpiai játékok rendezésének a joga, ez egy veszteség Európa számára is, Közép-Európa számára is. Nagyon örültem volna, hogyha Budapest pályázata is versenyben marad.
 
A népszavazás megrendezését támogatta volna?

Ezt nem tudom, én csak annyit tudok, hogy most sajnálom, hogy Budapest visszalépett.
 
A visegrádi Fidesz frakcióülésen a miniszterelnök állítólag azt mondta a Momentumosokról, hogy Los Angeles illetve Párizs ügynökei, de voltak olyan kormánypártiak, akik Soros-ügynököknek tartják őket. Fekete-Győr András vetette fel, de az LMP és a Jobbik is szorgalmazza  az ügynökakták teljes nyilvánosságra hozatalát. Ön igazságügyi miniszter volt, a Fidesz most már tízedik éve kormányoz, miért nem tettek ebben az ügyben semmit?

Annak idején, amikor én miniszter voltam, foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy dél-amerikai mintára mindenkinek, aki megfigyelt volt, kiadjuk az aktáját. De olyan ellenkezés volt ezzel kapcsolatban, a történészek részéről elsősorban – mivel úgy gondolták, hogy akkor meg fog szűnni teljesen az az adatbázis vagy az az ismeretanyag, amely ezekkel az aktákkal kapcsolatban és általában az ügynökvilággal kapcsolatban ma rendelkezésre áll –, hogy mi akkor ezt nem tettük meg, és végül is nem fordítottuk át törvényjavaslattá a terveket.


a pillanat, amikor ifj. fekete-győr andrás átadja az olimpiai népszavazással kapcsolatos íveket A pillanat, amikor ifj. Fekete-Győr András átadja az olimpiai népszavazással kapcsolatos íveket


Amikor igazságügy-miniszter volt, elhangzottak olyan kijelentések, hogy az akkori Országgyűlés tíz százaléka is érintett lehet ügynökügyben. A történészek ezt kizártnak tartották, azt mondták, hogy legfeljebb a kormánypárt holdudvarában lehetnek érintettek. A Fideszben vagy a Kereszténydemokrata Néppártban vagy a kormányban tartani kellene-e attól, hogy nyilvánosságra kerülnének az ügynökakták?

Szerintem nem.
 
Vona Gábor Jobbik-elnök a parlamentben Orbán Viktortól egy igent vagy nemet várt arra, hogy ügynök volt-e jelentett-e. A miniszterelnök hazugnak nevezte. Ön mit gondol erről?

Ismerve a magyar nyilvánosság élénkségét, én szinte kizártnak tartom, hogy ha valaki harminc éve hitelt érdemlő bizonyítékokkal rendelkezne ebben az ügyben, ne állt volna elő még valamivel.
 
Horn Gábor, volt szabad demokrata államtitkár, aki a Gyurcsány-kormánynak is a tagja volt, azt mondta az ATV-ben, hogy ő nem híve az orbáni politikának meg a kormányzásának sem, de szerinte Orbán Viktor személyiségéből nem következik, hogy ügynök legyen.

Én is így gondolom.

Mi a véleménye a Heineken kontra Csíki sör, kapcsán fellángolt vörös csillag vitáról?

Az én igazságügyi miniszterségem alatt született az a BTK, amiben a mostani tényállás szabályozva van. Az akkori megoldás a legjobb tudásunk szerint készült, és többnyire bírta a szakma támogatását is.

Jogilag védhető Ön szerint, például nemzetközi jogi szempontból a Lázár-Semjén javaslat?

Nem ismerem a tervezet pontos szövegét.

Ajánlom

További belföldi híreink