Belföld

2017-02-03 16:28:00

Paksi hitelszerződés: Putyin egészen mást mondott, mint Orbán

Egymás mellett állva is mást mondott Orbán Viktor és mást Putyin arról, hogy a tegnapi budapesti találkozójukon szóba került-e a paksi hitelszerződés. Mindenesetre, ha az orosz elnök komolyan gondolta, hogy még a magyar önrészt is orosz hitelből lehetne fedezni, akkor Magyarország nehezen tud kitörni a nagy medve öleléséből, a piacról kiváltani a 12 milliárd eurós orosz hitelt.

Paksi hitelszerződés: Putyin egészen mást mondott, mint Orbán
Forrás: Reuters

Némiképp cáfolta tegnapi közös sajtótájékoztatójukon Vlagyimir Putyin a vendéglátóját, Orbán Viktort, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy az előzetesen, zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésükön volt-e szó a paksi projekt hitelszerződéséről. Az Origo kérdésére ugyanis, miszerint szóba került-e, hogy a paksi hitelt valamilyen formában újratárgyalja Magyarország a kedvezőbb piaci körülményekre tekintettel, Orbán Viktor azt mondta:

„Ez nem szerepelt napirenden. Kétségkívül Magyarország pénzügyi-gazdasági helyzete a nemzetközi térben sokat javult az elmúlt időszakban, de nekünk van egy megállapodásunk Oroszországgal, az egy jó megállapodás, és azt nem akarjuk kockáztatni, hanem annak a végrehajtására törekszünk”.

A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy a pénzügyi kérdéseket újra elő lehet majd venni, de csak akkor, ha a tényeleges munkák elkezdődnek. Erre a kérdésre válaszolt Putyin is, és az általa elmondottakból az derült ki, hogy ha érintőlegesen is, de szóba került a hitelszerződés. „Például, ami a paksi atomerőmű projektet illeti, ugye, 12 milliárdot, mondtam, hogy ennek a 80 százalékát orosz hitelből terveztük biztosítani.

Tájékoztattam Orbán miniszterelnök urat a további lehetőségekről is, akár a 100 százalékát is készek vagyunk hitelezni, de akkor persze meg kell változtatni a megállapodások passzusait” – mondta, a magyar miniszterelnökre mutatva közben.

Nem életszerű

Az, hogy Orbán Viktor elmondása szerint nem hozta szóba az orosz elnökkel folytatott megbeszélésén a kérdést, azért is különös, mert az ő kérésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már majdnem egy éve azt vizsgálja, hogyan lehetne kedvező piaci kondíciók esetén „kiváltani” az orosz 10 milliárd eurós hitelt, így az nem életszerű, hogy a magyar kormány szándékáról Orbán Viktor egyetlen félmondattal se tájékoztassa orosz partnerét. Különösen, hogy a paksi atomerőmű bővítésére szánt hitelkeretet olyan feltételekkel kapná meg hazánk, melyek alkalmat adhatnak az orosz félnek arra, hogy bármikor nyomást gyakoroljon a magyar kormányra.

A kölcsönszerződés például egy olyan passzust is tartalmaz, hogy az orosz fél azonnal és egy összegben visszakövetelheti a felvett összeget, azaz a megépítés költségeinek a 80 százalékát, 10 milliárd eurót, ha a magyar fél 180 napig nem fizeti a törlesztő-részleteket.

Így Magyarország a pénz felvételével végtelenül kiszolgáltatottá válna a Kremlnek. A kormány illetékes minisztereinek, tagjainak elejtett félmondataiból – „volt ajtócsapkodás”, „volt polémia” – az derül ki, hogy a magyar tárgyalók ragaszkodtak ahhoz, hogy az államközi hitelszerződés biztosítson lehetőséget Magyarország számára előtörlesztésre, illetve végtörlesztésre. A hatályos szerződés szerint a magyar fél a 10 milliárdos hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizetné vissza, 2014-től évi 3,95 százalékos kamatot kell fizetni az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, legkésőbb 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első hét évében 4,5 százalékos, a második hét évében 4,8 százalékos, az utolsó hét évében pedig 4,95 százalékos lenne a kölcsön kamata.

Az, hogy a kormány piaci hitelt szeretne az orosz helyett „az évszázad üzlete” narratíva ellenére tavaly májusban derült ki, amikor is  Lázár János egy parlamenti felszólalásában beszélt erről Szél Bernadett (LMP) kérdésére. Akkor a miniszter azt mondta: „Ami a függetlenséget illeti, hadd jegyezzem meg, hogy az Oroszországtól fölvett államközi hitel előtörleszthető. Jelen pillanatban Magyarország pénzpiaci megítélése jelentős mértékben javult.

Magyarország kész és képes lehet arra akár a közeljövőben, hogy ezt a hitelt piaci hitellel kiváltsa, amennyiben erre a pénzügyi feltételek megfelelnek és a jelenleginél is kedvezőbb konstrukcióban tudunk megfelelőbb forrást biztosítani."

Ez egy üzleti hitel, ami azt jelenti, hogy a beruházás által létrejövő atomerőműnek ki kell tudnia finanszíroznia azt a pénzt, amibe kerül, illetve a rá fölvett hitelt. Ez azt jelenti, hogy a beruházásnak meg kell térülnie, ez egy megtérülő beruházása lesz a magyar államnak, nemcsak a társadalompolitika célok miatt, ami meggyőződésünk szerint az olcsó áramban nyilvánul meg, hanem azért is, mert a Paks II atomerőmű olyan üzleti modellben tud működni, melyben hasznot termel úgy is, hogy még közben a hitelt és a költségeket is fizeti. Tehát az a mi számításunk, hogy a hitelkifizetések és a költségek kifizetése után még pénz is marad rajta” – hangoztatta Lázár. Azóta bármilyen piaci megoldást/hitelkonstrukciót is vizionáljanak a kormányban, szakértők szerint dollárban nehéz lenne a 4 százalékos kamat alá menni egy 30 év körüli hitel esetében. Euróban viszont elképzelhető, hogy 3-3,5 százalékon tudnánk felvenni piaci hitelt, és 10 milliárd eurónál ez néhány 10 milliárd forintos megtakarítást jelenthet. Rendelkezésre állási díjat azonban akkor is folyamatosan kellene fizetni, (ez nem jelentős összeg).

A „legszigorúbb” megoldás

Az orosz hitel „védőháló” maradna, az, hogy adott esetben be lehet vonni más forrást, melynek kisebb a kamata, mint az orosz államközi hitel, nem jelenti azt, hogy a lehívást nem kellene eszközölni – mondták kormányközeli források. Elmondásuk szerint a piaci finanszírozást úgy tervezi végrehajtani a magyar kormány, hogy lehívnánk a 12 milliárd eurós beruházásból 10 milliárd eurót, melynek a kamata 4-5 százalékos, és miután lehívtuk a teljes orosz hitelt, akár a következő nap visszafizetjük egy másik forrásból, ami, ha kisebb kamatozású, akkor nyilván kedvezőbb Magyarország számára, minthogyha a teljes 30 éves futamidőben használnánk az orosz forrást. A hitelkiváltás, vagyis az előtörlesztés vagy egy esetleges végtörlesztés nem vonna maga után olyan további költségeket, mint ahogy az a hagyományos kereskedelmi bankok és ügyfelei között létrejött szerződések alapján megszokott. A magyar kormány ezzel semmilyen szerződést nem mondana fel, de nem is módosítana, hiszen az oroszokkal kötött megállapodás megfelel a magyar érdekeknek.



Hogy Putyin miért a „legszigorúbb” megoldást dobta fel az Orbán Viktorral folytatott közös sajtótájékoztatón, azaz, hogy Magyarország száz százalékban adósodjon el Oroszországnak a Paks2 esetében, voltak, akik a kormányoldalon is azzal magyarázták, hogy

„az orosz medve nem szeretné kiengedni az öleléséből” Orbán Viktort, illetve az uniós és NATO-tag Magyarországot, ez a konstrukció ugyanis rendkívül erős pénzügyi függést jelent Magyarországnak.

Kormányközeli források olvasata viszont ezzel szemben úgy hangzott: Putyin azért beszélt arról, hogy a 10 milliárd eurón túl még a magyar önrészt, a 2000 milliárd eurót is tudná hitelezni Oroszország, mert az elmúlt évek során viszonylag sok hír jelent meg arról, hogy Moszkva közel áll a fizetésképtelenséghez, nincs pénze a paksi beruházást hitelező orosz állami banknak sem. Azaz,  Putyin  - kizárólag az aktuális orosz érdeket szem előtt tartva az európai, illetve világpiacnak akart üzenni azzal, hogy „van itt pénz. Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjének is ez az interpretációja. De azzal, hogy  pont az ellenkezője az igaz, Oroszország likviditási gondokkal küzd, és egyáltalán nem biztos, hogy tudná finanszírozni a száz százalékos költségeket. Szerinte az orosz állami bankot olyan infúzión tartják, ami megakadályozza a teljes összeomlást, ezért a Vnyesekonom Bank nem is képes 10 milliárd eurós hitelkihelyezésekre. Putyin szavai pedig szerinte pont olyanok voltak „mint annak idején az MSZMP KB kódolt üzenete, amit meg kellett fejteni”.  A két évvel ezelőtt megkötött magyar-orosz szerződés rossz piaci konstrukció, drága hitel. Egy ilyen, harmincéves futamidejű, beruházást finanszírozó hitel nincs is a piacon, azt nem lehet egyszerűen kiváltani – konstatálta Jávor Benedek.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke nem reagált a megkeresésünkre, melyben arra kértük, oldják fel az Orbán Viktor és Putyin szavai közt feszülő ellentmondást az orosz hitelszerződés szóba kerüléséről, vagy nem kerüléséről. A miniszterelnök környezetéből viszont úgy próbálták megmagyarázni az orosz elnök ide vonatkozó mondatait, hogy

Putyin egyrészt nem mondta ki konkrétan a „ma” szót a sajtótájékoztatón, így az is elképzelhető, hogy nem a tegnapi megbeszélésükön, hanem már valamikor korábban tájékoztatta Orbán Viktort arról, hogy még a magyar önrészt is orosz hitellé alakítanák.

És ezt hozta volna fel állítólag tegnap a sajtótájékoztatón. Arra viszont nem tudtak válaszolni, hogy az „korábban” mikor lett volna, hiszen egy évvel ezelőtt találkoztak utoljára Moszkvában. De azt hozzátették, hogy az orosz hitel „kiváltása”, amire az újságíró kérdése vonatkozott, nem ugyanazt jelenti, mint hogy egyáltalán szóba került a hitelkeret maga. Másrészt, e források szerint tévedés az a megközelítés, hogy egy Európai Uniós tagország részéről vállalhatatlan egy több mint 20 évre szóló elköteleződés Oroszország felé a hitelszerződéssel.

Putyin tegnapi sajtónyilvános ajánlata után arról kérdeztük Varga Mihály gazdasági miniszter tarcáját: elfogadható opció lenne-e a kormány számára, hogy még a paksi hitel magyar önrészét is orosz hitellé alakítsák. Az NGM válaszából arra lehet következtetni, hogy nem feltetlenül preferálnák ezt. "A paksi beruházás finanszírozására rendkívül rugalmas feltételek mellett és kedvező kamatozással kötött hitelszerződést a kormány. A megállapodás módosítása jelenleg nincs napirenden" - írták az atv.hu kérdésére.

 

További belföldi híreink