Belföld

2017-01-12 07:29:00

Halálos rezsicsökkentés: Kár volt kirúgni a kéményseprők felét

Miközben a biztonságos működéshez nagyjából 1800 kéményseprőre lenne szükség, jelenleg összesen mintegy félezer szakképzett füstfaragó van állományban az országban. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) is arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányszakmává vált a kéményseprő, miközben tavaly több mint 400 szakembert eresztettek szélnek.

Halálos rezsicsökkentés: Kár volt kirúgni a kéményseprők felét

Szerdán újabb két ember vesztette életét szén-monoxid-mérgezés következtében. Tapolca-Diszelen egy családi házban találtak rá a két eszméletlen állapotban lévő emberre, akiknek már nem lehetett megmenteni az életét. A LMP még aznap közleményben hívta fel arra a figyelmet, hogy haladéktalanul lépnie kell a kormánynak a kéményseprés területén, szerintük a helyzet nem tűr halasztást.

„Óriási a szakemberhiány azokon a területeken, ahol a katasztrófavédelem vette át ezt a szolgáltatást, így sok helyen elmaradhatott a kémények előírt menetrend szerinti vizsgálata. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmúlt napokban megnőtt a kéménytüzek száma”

– írták a közleményben. Kerestük az ügyben a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnökét, arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban olyan tarthatatlan-e a helyzet, ahogy azt a zöldpárt felvázolta.

Mint ismert, tavaly nyáron – a rezsicsökkentés jegyében – a katasztrófavédelem vette át a kéményseprő-ipari szolgáltatást Magyarországon. Vámos Csaba szerint valóban az az egyik oka a megszaporodott szén-monoxid-mérgezéseknek és kéménytüzeknek, hogy egyes kéménytípusoknak drasztikusan megritkították az ellenőrzési periódusát. (A gázüzemű, valamint a zárt égésterű fűtőberendezéseket kétévente, a szilárd tüzelőanyagot használó eszközöket pedig évente kell ellenőriztetni.) A KOSZ vezetője szerint a statisztikák és a számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy rosszul működik az új rendszer.

Drámai munkaerőhiány

A KOSZ elnöke emlékeztetett arra is, hogy az átvételkor drasztikusan csökkentették a szakemberek számát, akik nem győzik a munkát. Vámos felidézte, hogy már tavaly július előtt is gondot jelentett a szakemberhiány, az pedig végképp betett a szakmának, hogy a váltáskor szélnek eresztették a kéményseprők felét, nagyjából 450 embert.

Vámos ismertetése szerint a Katasztrófavédelem kötelékében 500 szakképzett kéményseprő dolgozik, míg a biztonságos, országos szintű feladat ellátásra 1800 szakképzett munkavállalóra lenne szükség.

A szakemberhiányt azóta a katasztrófavédelem is elismeri, Hajdu Márton szóvivő decemberben a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: az elmúlt években hiányszakmává vált a kéményseprő. Vámos Csaba szerint azóta próbálják visszacsábítani a nyáron elküldött kéményseprőket. „De urambocsá, ha valahova én jó szándékkal bekopogtatok, és ott egy jókora pofonnal fogadnak, oda nem biztos, hogy legközelebb szívesen bekopogtatok” – érzékeltette a problémát.

Gyorstalpaló az utca emberének

Hajdu Márton szintén a Kossuth Rádióban elmondta, hogy a kéményseprők képzését átalakították, racionalizálták, most már a katasztrófavédelem keretei között zajlik. Jelenleg belső oktatást tartanak, így például mesterré válhat egy szakmunkás, de nemsokára már az "utcáról felvett emberekből" is lehet kéményseprő. Mindemellett arról is jelentek meg hírek, hogy közfoglalkoztatottakat képeznek majd ki a munkára.

Vámos Miklós szerint azonban hibás az a koncepció, hogy közfoglalkoztatottakkal próbálják meg pótolni a hiányzó létszámot.

Egy kéményseprő munkája ugyanis nem csak abból áll, hogy egy söprűvel kikotorja a kéményeket, hanem komoly épületgépészeti szaktudással is rendelkeznie kell, amit nem lehet elsajátítani egy 3 hónapos gyorstalpalón.

„Felteszem a kérdést, hogy akkor az orvos- vagy a tanárhiányt is ilyen módon akarják majd megoldani? Egy pár hónapos képzés után bárki beállhat majd sebésznek? Nem értem” – tette fel a kérdést a KOSZ elnöke, és hozzátette: azoknál a politikusoknál végezzen szakmunkát gyorstalpalós kéményseprő, akik támogatják ezt az elképzelést.

Update - Cikkünk megjelenése után a következő tájékoztatást küldte szerkesztőségünknek az OKF:

"A katasztrófavédelem első körben 2016. március végén több mint 400 álláshelyet hirdetett meg a kéményseprő szakmunkások és -mesterek számára. Minden olyan jelentkezőt felvettünk, aki megfelelt az előírt szakmai és egészségügyi követelményeknek. 2016 július elseje óta nőtt az a terület, ahol a katasztrófavédelem kéményseprő szakemberei végzik a lakossági sormunkát, jelenleg
az ország 2507 települése tartozik a katasztrófavédelem ellátási területéhez. Ennek oka, hogy időközben több megyei jogú város is úgy döntött, hogy nem vállalja tovább a közszolgáltatást.

Ahogy nőtt a katasztrófavédelem ellátási területe, azzal arányosan több kéményseprő szakemberre volt szükség, jelenleg 550 kéményseprőt foglalkoztat a szervezet. A katasztrófavédelem minden kéményseprőt felvett, aki rendelkezett szakmai végzettséggel és egészségügyileg alkalmas volt. Tavaly július óta mindössze egyetlen egy kéményseprőt bocsátott el a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve.

Vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy közfoglalkoztatottakat miként lehet bevonni a kéményseprő képzésbe, azonban egyelőre nincsen döntés ezzel kapcsolatban. Kéményseprést továbbra is csak és kizárólag megfelelő képzettséggel, elméleti tudással és szakmai gyakorlattal rendelkező szakember végezhet."

(Nyitókép: FŐKÉTÜSZ)

További belföldi híreink