Itthon

2017-01-11 07:18:00

Több populizmusra van szükség a magyar belpolitikában?

Világszerte látni, hogy az embereknek fogy az intézményekbe vetett bizalma, és inkább egyes személyekről várják a megoldást a problémáikra. Tud-e ebből hasznot húzni a hazai ellenzék?

Több populizmusra van szükség a magyar belpolitikában?

Populista ellenzéket akarok, amelyben az emberek adják a témákat – erről beszélt Karácsony Gergely hétfőn az ATV Start című műsorában. A Párbeszéd társelnöke ezt már pénteken is megpendítette, amikor bemutatták a digitális előválasztási platformot. Elmondta, az általuk szorgalmazott előválasztás célja, hogy kinyissák a politika kapuit az állampolgári kezdeményezések előtt.

De mit is jelent, és hogy jelenik meg a populizmus a magyar politikában? Paár Ádám politológus, történész, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője az ATV-ben kedden elmondta: jó hír számukra, hogy erről beszélt egy magyar politikus, hiszen évek óta próbálják a mumusként kezelt populizmust árnyalni.

„Nyugat-Európában a politológiában könyvtárnyi irodalma van annak, hogy létezik olyan, hogy jó populizmus”

– magyarázta az elemző. Példaként hozta David Van Reybrouck A populizmus védelmében című könyvét, amelyben a belga politológus arról írt, hogy a demokrácia működéséhez nem kevesebb, hanem több populizmusra van szükség.

Személyek felé fordulva

Karácsony Gergely is hangsúlyozta, hogy ki kell nyitni a politikának az elefántcsonttornyát a választópolgárok előtt – emlékeztetett Paár Ádám, és hozzátette David Van Reybrouck populizmus-értelmezése is arról szól, hogy szét kell törni az elitek monopóliumát a politikai döntések felett, és jobban be kell vonni az embereket.

Ehhez persze kellenek olyan személyek is, akik tudják artikulálni a különböző társadalmi csoportok igényeit.

A Méltányosság elemzőjének erről szóló tanulmánya megjegyzi, hogy a személyekbe vetett bizalom úgy növekszik, ahogy csökken az intézményekbe vetett bizalom. Paár Ádám megjegyzi, hogy a 19. századi liberalizmus egyszerre volt személyiségelvű és intézményelvű, a problémák akkor kezdődtek, amikor ezek elkezdtek távolodni egymástól.


„Ma pedig azt látjuk, hogy globális szinten is problémák vannak. A globalizáció gazdasági, társadalmi hatásaival szembeni védelmet várják el nagyon sok régióban az állampolgárok a politikai intézményektől. Csak éppen az intézményrendszer sokszor diszfunkcionálisan működik, nem tud hatékonyan rezonálni a polgárok érdekeire” – magyarázta az elemző. Ez lehet az oka, hogy az emberek az intézmények helyett kiemelkedő személyek felé fordulnak, a megoldás reményében.

Szükség van az arcokra

Paár Ádám úgy gondolja, hogy az ellenzéknek egyesítenie kell a személyiségelvűséget és az intézményelvűséget, vissza kell térnie a korai liberalizmus krédójához.

„Hiteles személyiségek nélkül nem lehet egy programot képviselni. Szükség van arcokra (…) ezért örvendetesnek tartom az előválasztás intézményének a kipróbálását” – mondta a politológus.

Hozzátette: eredetileg az előválasztás intézménye is a populista mozgalomnak a hagyománya volt, úgy tekintettek rá száz évvel ezelőtt, mint egy forradalmian új dologra.

Paár Ádám szerint jelenleg az a probléma, hogy az ellenzék azt várja, hogy alulról történjen egy mozgolódás, amelyik majd szétfeszíti az orbáni rendszer kereteit, viszont a társadalom túlnyomó része pedig azt várja, hogy a pártok csináljanak valami. Ez a két szint nem tud egymással találkozni.

Az elemző szerint az a magyarországi ellenzék másik nagy baja, hogy túl sok a szereplő. A különböző érdekcsoportok folyamatosan egymás ellen küzdenek, ami pedig azt eredményezi, hogy elvész a közjó, az új ellenzéki identitás.

Mentés

További belföldi híreink