Itthon

2017-01-10 07:10:00

Íme egy vészforgatókönyv a Fidesz „orbántalanítására”

Gyurcsány, Vona és Molnár is nagyon jól tudja, hogy a jelenlegi választási rendszerrel a Fideszt nem lehet legyőzni 2018-ban, vagyis folyamatosan ámítják a választóikat, amikor kormányváltást ígérnek számukra – állítja Haraszti Miklós, az EBESZ volt médiabiztosa, számos választási misszió vezetője, aki egy speciális, bojkott-fenyegetéssel megtámogatott választójogi összefogást javasol az ellenzéknek.

Íme egy vészforgatókönyv a Fidesz „orbántalanítására”

Haraszti abból indul ki, hogy a 2010-es hatalomváltás után kétszer is hatalmasat hibázott az ellenzék. Először akkor, amikor a T. Házban eltűrte, hogy a kommunizmus óta először egyetlen párt diktálja a választási törvényt. Másodszor pedig akkor, amikor az eddiginél is aránytalanabbul torzító törvény alapján mégis részt vettek a 2014-es választásokon, s ezzel legitimálták a választók valódi akaratát meghamisító parlamenti eredményt.


A választók többsége észre sem veszi, hogy a szavazatok húsz százalékát „áttették” a Fideszhez.

A választási szakértő szerint az aránytalanságot célzó trükkök – az egyfordulós, egyszerű többséges választás, a körzethatárok újrarajzolása, a győztes kompenzációja, a külföldön dolgozó magyarok levélszavazatának megakadályozása – összeadódnak.

Koalíciós kényszer

2014-re a Fidesz szavazóinak majd 10 százalékát elvesztette, ám az új törvény alapján már 45 százaléknyi szavazatával is megszerezhette az Országgyűlési mandátumok több mint kétharmadát. Baloldali összefogással vagy anélkül, pontosan ez vár ránk 2018-ban is, ha a mai rendszerben szavazunk – mondja a szakértő.

Arányos rendszerben viszont érvényesülne a választói akarat, tehát a Fidesz csupán a valódi támogatottságának megfelelő képviseletet birtokolhatna az országgyűlésben. Ha pedig nincs abszolút parlamenti többsége, akkor nem tud egyedül kormányt alakítani. Leendő partnere – akármelyik mai ellenzéki párt legyen az – nyilvánvalóan csak olyan koalícióba menne bele, amelyet nem Orbán Viktor vezet. Tulajdonképpen ez a koalíciós kényszer, s vele a magyar politika új útra terelése lenne Haraszti ötletének legnagyobb hozadéka.

Az egyetlen esély?

Mivel a Fidesz jogosulatlan túlhatalmát olyan választójog szavatolja, amelyet az összes többi párt akarata ellenére vittek keresztül a parlamenten, Haraszti nem érezné túlzásnak, ha az ellenzék, tanulva 2014-ből, a 2018-as választásokon való részvételt egy új, arányos és konszenzusos szabályozás elfogadásától tenné függővé.


Haraszti nem győzi hangsúlyozni, hogy szó sincs választási, politikai együttműködésről.

Ezt joggal utasítja el mind a baloldal, mind a jobboldal. Éppen az a reform célja, hogy ne legyen szükség semmilyen összefogásra, a választó a saját pártjára szavazhasson, és ne kényszer szülte közös jelöltekre. Az új rendszer minden pártközi egyezkedés és veszekedés nélkül is letaszítaná a trónról a Fideszt, még akkor is, ha az a viszonylag legerősebb párt maradna.

Forgatókönyv 2017-re

A gyakorlatban mindez úgy nézne ki, hogy az ellenzéki pártok, a rendszerváltás hajnaláról ismert kerekasztal mintájára, a parlamenti napirendtől mentesített tárgyalóasztalhoz hívják a Fideszt, kezdettől világossá téve, hogy ha 2018 tavaszáig nem születik korrekt játékszabályokat rögzítő közös választójogi reform, akkor az ellenzék megtagadja a részvételt az esedékes megmérettetésen.

A volt EBESZ biztos szerint a Fidesz hiába indítana kamupártokat a látszat fenntartása érdekében, azok hoppon maradnának, hiszen a kezdeményezés megszólítaná az összes ellenzéki szavazót.


Az ellenzéki pártok bojkottja mellett sem jogi értelemben, sem pedig a gyakorlatban nem imitálható a választás, mert annak minden intézménye és lépése ellenzéki pártrészvételt kíván.

Ellenzék nélküli parlamenttel viszont azért sem lehet – például fehérorosz mintára – kísérletezni, mert nyugati partnereink nemhogy demokratikusnak nem ismernék el hazánkat, hanem, kormányának stabilitását is megkérdőjeleznék. Amennyiben az ellenzéki pártok képesek a reformösszefogásra – mondja Haraszti –, akkor nem is lesz szükség bojkottra, hiszen Orbán „hiperrealista”, és be fogja látni, hogy csak előre menekülhet.

Orbán elnök a Várban

Ha az elmélet szerinti legoptimálisabb esetet vesszük, akkor valamennyi ellenzéki párt belátja, hogy a kényszerhelyzet megteremtése hatalmukban áll, s együtt lépnek fel mind a reformkövetelésben, mind annak garanciájában, a bojkott-fenyegetésben. A választójogi reform pedig olyan parlamentet fog eredményezni, amely érvényre juttatja a többség Fidesz-ellenességét.


Ily’ módon már 2018 és 2022 között valódi parlamentarizmus, messzemenő reformok alakíthatók ki.

Amennyiben azonban – szól Haraszti intelme – az ellenzék 2014 megismétlésével továbbra is a mai rendszerben elérhető győzelemmel hitegeti a választóit, akkor a Fidesznek ismét kétharmada lesz, minden eddiginél pusztítóbb következményekkel. Például Orbán újabb alkotmánymódosítással putyini típusú elnöki köztársaságot vezethet be, a Budai Várból üzemeltetve a központosított hatalmat.

További belföldi híreink