Belföld

2016-12-21 07:45:00

Szijjártó: Kiabáltunk egymással az amerikai külügyi államtitkárral

Szijjártó Péter az atv.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok a magyar belügyekbe akart avatkozni, ezért kiabáltak egymással Victoria Nuland külügyi államtitkárral, a távozó Colleen Bell nagykövetnek viszont kitüntetést adnak. Soros György az Orbán-kormányt meg akarja buktatni, és erre pénzt is áldoz – állítja a külgazdasági és külügyminiszter, aki megerősítette: Orbán Viktor jövőre elmegy a Fehér Házba, Putyin pedig Budapestre jön.

Szijjártó: Kiabáltunk egymással az amerikai külügyi államtitkárral
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter

Orbán Viktor azt mondta, hogy 2017 a lázadás éve lesz. Ez mit jelent diplomáciai szempontból?
 
A politikai korrektség időszakával végleg leszámolnak, nemcsak Európa, hanem az egész világ nemzetei is. Jól látszik, hogy ma már úgy vezetőt megválasztani nem lehet, hogy az a bizonyos vezető vagy vezetőjelölt ne a valós problémákról, ne az emberek nyelvén beszélne. Tehát ma már körülírni, eltitkolni problémákat és valós kihívásokat nem lehet. Már nem lehet az emberek akaratával szemben döntéseket hozni, az emberek elvárják, sőt követelik, hogy a megválasztott politikusok ne valamilyen ködös és érthetetlen ideológiákról beszéljenek, hanem az ő érdekeiket képviseljék.
 
A miniszterelnök „lopakodó” nyomásgyakorlásról beszélt, ami szerinte a nemzetek szuverenitása ellen irányul az Európai Egyesült Államok hívei részéről. A magyar diplomácia miért visel hadat

Soros György ellen?

Mi nagyon sok ilyen beavatkozási kísérletet és nyomásgyakorlást érzékeltünk az elmúlt két évben.
 
Soros György részéről?
 
Ezek a nyomásgyakorlási kísérletek szinte kivétel nélkül Amerikából indultak, és hogy Soros Györgynek ebből a szempontból nagyon komoly szerepe és befolyása van az amerikai politikában, mindenki tudja. Munkám során többször egyértelműen találkoztam ilyen befolyásolási kísérlettel. 2014-ben átalakítottuk a minisztériumot, és világossá tettük, hogy kizárólag a magyar nemzeti érdekek képviselete fogja irányítani a döntéseinket. Elmondtuk, hogy külgazdasági sikereket akarunk elérni – a számok alapján ez sikerült is – és azt is világossá tettük, hogy nem fogunk elugrani a külpolitikai viták elől, senki előtt nem hunyászkodunk meg. A bevándorlási válság során szerintem mindenki számára világossá vált, hogy nem lózungokat puffogtattunk, amikor azt mondtuk, hogy innentől kezdve más lesz a magyar külpolitika,és nem fogjuk azt mondani, hogy egy másik országnak igaza van, csak azért, mert nagyobb. A tiszteletet megadjuk, de meg is követeljük. Az amerikaiak az eddigi külügyi stratégiájuknak megfelelően folyamatosan nyomás alatt tartottak minket a nyílt színen és a felszín alatt is. Ők yes-maneket akartak csinálni belőlünk, akik csak bólogatnak.
 
A kitiltási listára gondol?
 
A kitiltási lista a nyomásgyakorlás egy példája. Iskolapélda arra, hogy kell valakit hírbe hozni: általános vádak, semmi konkrétum. De máskor is gondosan ügyeltek arra, hogy bíráljanak minket hol egy elnöki beszédben, hol egy amerikai külügyminisztériumi megnyilvánulásban, hol egy multilaterális rendezvény alkalmával.
 
Ezek jogos bírálatok voltak. Obama elnök a civil szervezetek mellett szólalt meg a Norvég Alap botránya miatt.
 
Nagyon hamis beállításnak tartom, hogy a civil szervezetek képviselnék a társadalmat. Nem, a társadalmat a megválasztott kormányok és a megválasztott politikusok képviselik, mert még egyetlenegy civil szervezetre sem szavazott senki.
 
A civil szervezetek, alapítványok ne képviselnék a társadalmat? Ez hihetetlen állítás!
 
Ismétlem, hazug az a szembeállítás, hogy a politikusok nem az embereket képviselik, a kormányok nem az embereket képviselik, hanem az embereket az NGO-k képviselik. Frászt! A politikusokra és a kormányokra az emberek szavaznak. Az NGO-knak is van tagságuk, de a legitimitásuk nem hasonlítható össze egy több millió ember által megválasztott kormánynak a legitimitásával.
 soros györgySoros György
Ezt ki keverte volna össze?
 
A világ politikai elitjében és a világ liberális médiaelitjében ma úgy hivatkoznak az NGO-kra, mint akik megmondják, hogy szerintük a társadalom mit akar. Szerintünk meg nem így van, mert a társadalom a választáson mondja meg, hogy mit akar, megválaszt egy kormányt, megválaszt parlamenti képviselőket. Tehát az a szembeállítás, hogy az NGO-k képviselik az embereket, a kormányok meg az emberek ellen vannak, ez egészen egyszerűen hazugság. Arról nem is beszélve, hogy a megválasztott kormány jól felfogott érdeke, hogy az emberek érdekeit képviselje, ha nem így tesz, le fogják váltani. Arról azonban, hogy ezek a civilnek nevezett szervezetek kinek az érdekeit képviselik, kitől kapnak pénzt, és kinek számolnak el, igen keveset tudunk.  

A zsinór végén miért mindig Soros Györgyöt gyanítják?
 
Én azt gondolom, nagyon sok Magyarország elleni támadásban, nagyon sok Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlásban igenis ott van Soros György, ott van az ő kapcsolatrendszere, ott van az ő tőkéje. A kapcsolata nagyon szoros a Clinton-családdal, ez teljesen evidens, ezt nyilván senki sem vitatja. Magyarország egyik legnagyobb amerikai bírálója a Clinton-család, ez tény, és itt a kör be is zárult.
 
Azt mivel magyarázza, hogy Donald Trump, akiről a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a telefonbeszélgetésük során kiderült, ugyanúgy fekete báránynak tekinti a liberális világ, mint őt...
 
 Valóban ez hangzott el, ott voltam.
 
... szóval Trump pénzügyminiszternek a Goldman Sachs egyik főguruját kérte föl, Steven Mnuchint,  akiről azt is tudni kell, hogy Soros György „embere” volt, egy Soros alapkezelőnél dolgozott. Donald Trumpot azonban ez csöppet sem nem zavarja.

Donald Trump független, nem befolyásolható ember, aki egészen biztosan független munkatársakat választ, itt korábbi munkahelyeknek nincs jelentőségük. Donald Trump szemére vetik, hogy nem politikus, a gazdasági életből jön. Valójában pont ebben van az ereje. Az amerikai emberek megköszönték a demokrata adminisztráció munkáját, és új vezetőt választottak.

hillary és bill clinton. Hillary és Bill Clinton.

A miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatójáról kiküldték a Népszabadság volt brüsszeli tudósítóját mondván, hogy csak blogot ír már, és miután távozott, Orbán Viktor nevetett és arra célzott, hogy ő Soros György embere. Ez hogy van? Ő miért Soros embere?
 
Egyetértek a miniszterelnök úrral abban, hogy Magyarországgal, a megválasztott magyar kormánnyal szemben az Egyesült Államok irányából nagyon sok, nagyon hosszú és nagyon komoly támadássorozat és nyomásgyakorlás indult, és ebben bizonyos magyarországi médiumok, magyarországi NGO-k vezető és látványos szerepet vállaltak. Hát még a vak is láthatta, amikor az amerikaiak mondtak valamit, ki volt az, aki ezt felnagyította az égig! Ki volt az, aki ezt úgy állította be, hogy az amerikaiak valamit mondtak rólunk, akkor az egy: „biztos úgy van”, kettő: „ez a világ végét jelenti”, három: „de legalábbis a kormány végét kell hogy jelentse”. Bizony, egyértelműen voltak olyan médiumok és civil szervezetek,  amelyek ebben vezető szerepet játszottak. Nem ördögtől való rákérdezni arra, hogy vajon mi volt a motivációjuk, milyen érdekeket képviselnek.
 
A Népszabadság újságírói szakmai meggyőződésük és felkészültségük alapján állítottak valamit, Halmai Katalin, de a külpolitikai rovat más munkatársai is. Nem Soros György kiszolgálói kellettek hogy legyenek.
 
Nem vitatom, hogy ilyen is lehetett. De az általam vezetett intézmény vonatkozásában hosszan tudnám sorolni azokat a hazugságokat, azokat a félrevezetéseket, megbontási kísérleteket, amelyek után soha nem állt oda senki, és nem mondta, hogy pardon, tévedtem. Előfordult, hogy napra pontosan „megjósolták”, hogy a miniszterelnök mikor meneszti a külügyminisztert, vagy legalábbis elvesz tőle bizonyos területeket. Aztán nem így történt, de senki sem írta le, hogy az előrejelzésünk nem jött be.

A Népszabadságban ez nem történt meg.
 
Most én általában beszélek a sajtó világáról, de ezzel nekem nincs problémám, mert nem foglalkozom vele, másrészt voltam szóvivő, tehát hogy is mondjam, láttam már ezt meg azt. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy amikor egy, az ország érdekében eljáró, az ország érdekeit bel- és elsősorban külföldön megvédeni hivatott intézményrendszert próbálnak destabilizálni mindenfajta mendemondákkal, mindenfajta híresztelésekkel, akkor én nem tudok másra gondolni, minthogy ez nem egészen véletlen.
 
Soros György próbálta volna a magyarországi civil szervezetek segítségével megdönteni az Orbán-kormányt?
 
Mindenki tudja, hogy Soros György célkitűzései között a jelenlegi magyar kormány – amelynek valószínűleg egyik döntésével sem ért egyet –,  megingatása, megbuktatása ott szerepel. Hogy tud-e erre áldozni,  áldozott-e? Én azt gondolom, hogy minden bizonnyal áldozott.
 
A Soros György által támogatott magyar civil szervezeteket meg fogják vizsgálni  adóbevallási vagy bármilyen titkosszolgálati, nemzetbiztonsági szempontból?  Volt erre utalás az Önök részéről.

A felsorolt funkciókat ellátó intézmények közül egy sem tartozik a felügyeletem alá, tehát erre nem tudok válaszolni.
 
Ön szerint indokolt egy demokráciában, hogy ilyen vizsgálatok legyenek?
 
Azt kifejezetten jónak tartanám, nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is, hogy bizonyos NGO-knál – az N ugye azt jelenti, hogy non, a G meg hogy governmental –, megvizsgálják, hogy a nem kormányzati forrásból működő szervezetek, milyen forrásból működnek. Az állami szférában a transzparencia elvárt – jogosan. Egy ország sorsára ezeken a rendszereken keresztül igenis hatással bíró, társadalminak és nem kormányzatinak nevezett szervezetek is fedjék fel, hogy ők kiknek az érdekében és kiknek a pénzéből járnak el. Az nem fair, hogy, mondjuk, van egy kormányzat, és azzal szemben, határozott erővel fellép egy NGO-nak nevezett szervezet, az embereket befolyásolja, és az embereknek nincsen joguk tudni, hogy kinek a pénzéből befolyásolják éppen őket. Szerintem jogos elvárás a vizsgálat. Mert abból sok minden ki tud derülni.
 donald trumpDonald Trump

Visszatérve a magyar-amerikai kapcsolatokra, ön milyen pozitív történéseket vár, remél attól, ha Donald Trumpnak hívják az Egyesült Államok elnökét ?
 
Jó esély és remény van rá, hogy az Egyesült Államok külpolitikája jóval racionálisabb lesz, mint most, és nem a demokráciaexportot, nem a különböző országok, köztük szövetségesek és barátok megleckéztetését helyezi fókuszba, nem emocionális alapon megy előre és nem kever bajt a világ számos pontján. Donald Trump megválasztása azt mutatja, hogy az amerikai emberek változást akarnak. A demokráciaexportra épülő amerikai külpolitika a világ számos pontján bajt hozott a fejünkre. Európa déli, délkeleti szomszédságában is. Lezáratlan, feleslegesen megnyitott konfliktusokat látunk, végig nem gondolt beavatkozások történtek. Egy sor esetben sokkal rosszabb helyzetbe kerültünk, vagy rosszabb helyzetbe került egy-egy ország, mint amilyenben volt, felborult a korábbi rend, de semmi más, csak anarchia lépett a helyére. Kétségtelenül az amerikai vagy európai demokratikus sztenderdeknek nem megfelelő, de stabil rendszerek helyett instabil, sokkal több emberéletet követelő és az egész régióra negatívan ható helyzetek jöttek létre. Az egész világnak, nemcsak Magyarországnak, az egész világnak jobb lesz, ha a demokráciaexportra fókuszáló, leckéztető típusú amerikai külpolitika befejeződik.

Magyarország konkrétan mit tud profitálni abból, hogy Clinton adminisztráció helyett Trump adminisztráció lesz?
 
Azt gondolom, hogy nem lesz nyomásgyakorlás, nem fogják Magyarországot ok nélkül rossz színben feltüntetni, alaptalanul vádolni.
 
A demokráciadeficitet, illetve az antidemokratikus döntéseket kérték számon. A sajtószabadság, a korrupció, a civil szervezetekkel szembeni ellenséges hangnem ügye, számon kérése okozott Magyarországnak  bármilyen gazdasági hátrányt?
 
Szerencsére nem, semmifajtát – még.
 
Az amerikai kitiltási lista sem?
 
Okozhatott volna. De nem okozott. Tehát azt tudom mondani, hogy pont jókor jön a váltás.
 
Félő volt, hogy jön egy 2-es számú kitiltási lista?
 
Az óriási ellenszélben, amit az amerikai politika fújt Magyarországgal szemben az elmúlt két évben, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak sikerült elérnie, hogy az Egyesült Államok a második számú befektető lett Magyarországon, 1650 amerikai vállalat százezer magyar embert alkalmaz. Ha az energiáink jelentős részét nem arra kellett volna fordítanunk, hogy mindenfajta hazug vádakra reagálunk, ha az Amerikában szolgáló diplomatáknak nem az lenne folyamatosan a feladatuk, hogy elmennek különböző helyekre és elmagyarázzák, hogy amit itt megírtak, ott megírtak, meg ez az NGO mondott, az nem igaz, akkor még jobb eredményeket értünk volna el, és érhetünk el a jövőben. Ha a diplomaták ostoba viták helyett újabb és újabb vállalatokat keresnek fel, és elmondják, hogy a társasági adó csökkentése és a beruházás ösztönzési rendszer átalakítása miatt érdemes Magyarországon befektetni, akkor újabb munkahelyek születnek majd. Több száz vagy akár több ezer munkahely létrehozása meggyőződésem szerint jobban szolgálja a magyar emberek érdekeit, mint az, hogy vitatkozunk valakivel, aki el akarja magyarázni, hogy szerinte nekünk hogyan kell élnünk, és, hogy szerinte milyen is a demokrácia.
 
Az megfelel-e a valóságnak, hogy Victoria Nuland külügyi helyettes államtitkár – akit most állítólag meneszteni fog a Trump-adminisztráció, mert úgymond ő, „mérgezte a kutakat” itt a térségbeli országokat illetően és Magyarországot illetően is –,  kiabált Önnel?

Hogyne, kiabáltunk egymással. Nagyon rossz beszélgetéseink voltak.
 
Mi váltotta ki ezt? Ön nem hagyta magát számon kérni?
 
Dehogy hagytam magam, nekem nem Victoria Nulandnak kell számot adnom. Az első alkalommal, amikor találkoztunk, egy kétoldalas dokumentumot dobott le elém az asztalra, és közölte, hogyha ezeken a dolgokon változtatunk, akkor van remény arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokat javítsuk. Na most, ezen a papapíron olyan elvárások voltak, amikhez az Egyesült Államoknak semmi köze nincs. Hogy Magyarországon milyen belső jogi szabályozások vannak, akár az Alkotmánybíróságra, akár a médiára, akár a választásra vonatkozólag. Ehhez az Egyesült Államoknak pont semmi köze sincs. Mi az Európai Unió tagállama vagyunk, és van saját jogrendünk. A vitás kérdéseket az EU-n belül rendeztük, és lezártuk.
 
Ezt Ön a magyar belügyekbe való beavatkozásnak tekintette?
 
Igen. Később telefonon is beszéltünk nagyon emelt hangon. Ez még akkor volt, amikor Goodfriend úr kapcsán kértük azt, hogy az ügyészség meghallgathassa őt. Akkor ezt Victoria Nuland nagyon kikérte magának. Ő azt mondta, hogy mindig meg fogja védeni az embereit. Mondtam, én is pont ezt teszem. Egyszer még találkoztunk Dubrovnikban, ahol egy hosszú, másfél órás megbeszélésünk volt nagyon rossz hangulatban, nagyon határozottan, emelt hangon beszéltünk egymással. Én kikértem magamnak azt, hogy ő folyamatosan vádolja Magyarországot, sötét színben tünteti fel, gátlástalan rágalmakat fogalmaz meg velünk szemben, miközben egyetlen konkrétumot sem mond. Később egyszer jelezték, hogy ő szívesen találkozna velem, de azt már visszautasítottam. Azt mondtam, hogy szerintem semmi értelme ennek. Tehát igen, nagyon rossz viszony volt köztünk, ez kétségtelen.
 conney mackConney Mack

Ön is úgy tudja, hogy neki mennie kell,  várhatóan menesztik?
 
Ezt nem tudom.
 
Conney Mack, az Önök amerikai lobbistája beszélt erről egy Századvég konferencián.
 
Híresztelések eljutottak hozzánk arról, hogy ő menni fog. Én meg úgy vagyok ezzel, ahogy mi elvárjuk másoktól, hogy ne avatkozzanak a mi belső ügyeinkbe, mi sem avatkozunk az övékbe. Ha mást neveznek ki erre a pozícióra, akkor mással fogunk együtt dolgozni. Reméljük, hogy jobban.
 
Colleen Bellel korrekt volt a kapcsolata?
 
Nagyon. Szerintem neki nagyon sokat köszönhetünk, vele – remélem, nem fecsegek ki semmi olyat, ami neki kellemetlen –, amikor életünkben először találkoztunk, hosszasan beszélgettünk, nagyon hosszasan. Akkor a végén arra a konklúzióra jutottunk, amit ő mondott ki, hogy szerinte „le kell csavarni a hangerőt”. Az elmúlt két esztendőben, nagyjából amióta itt van, ezt tényleg profin meg is oldotta. Ha nem ő lett volna az amerikai nagykövet, akkor a mostaninál sokkal rosszabb magyar-amerikai viszony alakult volna ki, aminek aztán már lehetett volna kihatása mind a védelmi, mind a gazdasági együttműködésünkre. Ő viszont azért jött ide, hogy a magyar-amerikai kapcsolatrendszert javítsa. És ő ezt, a saját maga elhatározását, végre is hajtotta. Tehát szerintem neki nagyon sokat köszönhetünk. Ezért én azt javasoltam, hogy kapjon egy komoly kitüntetést mielőtt távozik.
 
Olyan híreket is lehet hallani diplomáciai forrásokból, hogy egy Trump-rokon lehet az új nagykövet.

Nem tudjuk, hallunk mindenfélét. Bárki jön, tisztelettel fogjuk fogadni. Ez az amerikaiak dolga. Gyorsan meg fogja kapni az agreement természetesen, és nagyon fogunk örülni annak, hogy majd együtt dolgozhatunk. Azt pedig, ha a Trump-adminisztráció valóban figyelmet fordít a magyar-amerikai kapcsolatok javítására, örömmel fogjuk venni, és rajtunk természetesen nem fog múlni.

Abban a bizonyos telefonbeszélgetésben Trump meghívta a magyar miniszterelnököt a Fehér Házba?
 
Igen. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke elég elfoglalt ember, de az biztos, hogy van politikai szándék arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr Washingtonba látogasson. Ez nagy dolog, mert az elmúlt hat évben nemhogy ilyen szándék nem volt bennük, de világosan megmondták, hogy ilyen találkozó nem lesz soha, amíg demokrata kormány van, amíg  mi nem hajtjuk végre, amit ők akarnak. Ezt világossá tették. Ezt olyan nagyon nem vettük a lelkünkre, de most mindenképpen jó hír, hogy van politikai szándék a találkozóval kapcsolatban.

2017-ben sor kerül a látogatásra?
 
Szerintem igen.
 
Tehát a ’18-as választások előtt eljut a miniszterelnök Washingtonba a Fehér Házba, és ezzel már kampányolhat.
 
A Fehér Házba való eljutás nem egy abszolút kategória. A miniszterelnök a munkáját végzi, és ennek a munkának időnként szükséges eleme az, hogy az ember elutazzon Washingtonba.

Trump kampányában a három legfontosabb pénzügyi-gazdaságpolitikai üzenet közül az egyik az volt, hogy emelni fogja a védővámokat. Ez mennyiben nehezíti meg az exportot?
 
Nekünk mint egy exportorientált, nyitott gazdasággal rendelkező országnak – ahol az export GDP-hez mért aránya 90 százalékos nagyságrendet ér el, és ahol a külföldi működő tőke 8500 euró per fő –, nyilvánvalóan a minél szabadabb világkereskedelem és a minél szabadabb világgazdaság a kedvező. Viszont vannak nagy szereplők, például az Egyesült Államok, ahova nem csak bemegy a tőke, hanem onnan ki is jön, így ő próbál ez ellen tenni, mert neki meg a saját munkahelyeit kell megvédeni.
 
Ezt értjük, de...
 
Tehát ez egy verseny, amibe be kell nevezni.

A védelmi kiadásokat megemelik a kívánt mértékre? Trump elég határozottan fogalmazott a kampányában.

A védelmi kiadásaink fokozatos növeléséről döntött a kormány. Úgy gondoljuk, hogy a NATO európai „lábát” meg kell erősíteni, Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, nem szabad kizárólag arra bazírozni hogy az amerikaiak majd megvédenek minket.


orbán viktor miniszterelnökOrbán Viktor miniszterelnök

A Demokratikus Koalíció azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy hangzatos szólamokkal támadja Brüsszelt, ám amikor ott ül az európai uniós csúcson, akkor hallgat, és mindent aláír. Erre hozták föl az ukrán válságkezeléssel kapcsolatos álláspontot. Ő a sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy erkölcsileg vállalhatatlan, hogy a vízummentességet nem biztosítjuk Ukrajnának, miközben minden feltételt teljesített, és hogy mi már százezer menekültet befogadtunk. Mit tud ön erről? Az uniós csúcs előtt kiszivárgott dokumentum szövege megegyezett az elfogadott dokumentum szövegével, azaz benn a teremben időközben semmi nem történt.
 
Ez kicsit méltatlan, megmondom őszintén, azért nem akarok a Demokratikus Koalícióval ebben vitázni, mert olyan eseményekről vitázunk, amelyeken ők nincsenek ott, mi meg ott vagyunk. Tehát a helyzet az, hogy nem a Demokratikus Koalíció elnöke, hanem én ültem ott a miniszterelnökkel a nemzetközi tárgyalások döntő többségén. Brüsszelben a külügyminiszter-társaim sokszor elmondják, hogy az ő miniszterelnökük beszélt nekik Orbán Viktor felszólalásairól, harcosságáról. Tehát ha valaki nincs ott valahol, nem tudja, hogy mi történik, ha valaki meg ott van, akkor meg tudja.
 
A The Sunday Times interjút készített Aszad szíriai elnökkel novemberben, és megkérdezték,  hogyan tud nyugodtan aludni, hiszen gyermekek halnak meg az orosz bombázás miatt Aleppóban. Aszad nevetett, és azt mondta, „nyugodtan alszom, dolgozom, sőt sportolok is”. Önök szerint Oroszország, Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktus rendezésében arányos? A magyar kormány nyugodtan alszik emiatt?
 
Itt egy megoldás van, és remélem, hogy január 21-étől egyenesbe fordulunk. Az amerikaiaknak és az oroszoknak meg kell állapodniuk, mert ha nincs amerikai-orosz megállapodás, akkor az Európai Unió mondhat annyi hangzatos mondatot, amennyit csak akar, és a Sunday Times csinálhat annyi interjút Aszaddal, amennyit akar, nem lesz megoldás. Amíg az amerikai és az orosz katonai és politikai legfelső vezetés nem tudja azt mondani, hogy „na, kérem, akkor ez a dolog úgy lesz megoldva, hogy”, és lesz öt-nyolc-tíz pont, addig sajnos ez a helyzet megmarad. Ott ülök a külügyek tanácsának ülésein, ellentétben a Demokratikus Koalícióval, és ott hosszú órákat szoktunk beszélni a szíriai válságrendezésről, és minden egyes ilyen beszélgetésnek az a rezüméje, hogy kiváló beszédeket tartottunk, nagyon okosakat, nagyon szépeket mondtunk, de az senkit nem érdekel, és semmilyen befolyása nincs a helyzetre. Tehát, ha január 21-e után az új amerikai adminisztráció és az orosz kormány meg tud állapodni, akkor ezeknek a borzalmaknak a végére pontot lehet tenni.

Olyan híreket hallani, hogy ismét lesz Putyin vizit Budapesten februárban. Ezt meg tudja erősíteni? Miért találkozik ismét az orosz elnök Orbán Viktorral?
 
Az eddigi gyakorlat jövőre is folytatódik, a magyar-orosz felsőszintű egyeztetések keretében egy hivatalos elnöki-miniszterelnöki és egy hivatalos külügyminiszteri találkozóra kerül sor, amelyet várhatóan a külügyminiszterek 3-4 további munkamegbeszélése egészít majd ki.

További belföldi híreink