Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2016-12-20 05:10:00

Kósa: „Juncker az alkohollal birkózzon meg”

Szívesen szavazná meg Kósa Lajos ismét Áder Jánost köztársasági elnöknek, mert „kifejezetten kedveli”. Az atv.hu-nak adott interjúban a Fidesz frakcióvezetője azt mondja, inkább a német Rammstein rock banda énekesére szavazna, mintsem Merkelre. Az Európai Bizottság elnökének pedig szerinte az alkohol-problémáival kellene megbirkóznia, ha már a bevándorlással nem tudott. Kósa Lajos azt állítja: „nem lenne csodaszer egy esetleges Gyurcsány-Molnár-Vona technikai koalíció, országgyűlési választáson ilyen együttműködést összehozni nagyságrendekkel nehezebb, hiába nyernek meg néhány billegő körzetet, ha a listás szavazatok nem jönnek, ott vannak, ahol a part szakad”.

Kósa: „Juncker az alkohollal birkózzon meg”

 
Áder János ön szerint jó köztársasági elnök ?
Igen.
 
Maradjon ő az államfő?
Én szívesen szavaznék rá újra. A jelölést február 20. után kell a parlamentnek megtenni. Még mi is csak később fogunk erről beszélni.
 
Ön már Dobogókőn az elnökségi ülésen lesz, amikor az interjú megjelenik, és napirenden lesz az államfőválasztás. Orbán Viktor azt nyilatkozta Brüsszelben az ATV-nek, hogy Áder János az egyik komoly jelölt.
Kedden és szerdán van kétnapos elnökségi ülés. Biztosan szóba kerül az államfő személye és valóban, Áder János a legkomolyabb jelölt.


 
Rubovszky György KDNP-s képviselő egy Hír Tv által rögzített felvételen tavasszal azt mondta egy bizottsági ülés előtt, hogy nagyon szeretnék, hogy maradjon Áder János, de „a Viktor nem engedi”. Azóta engedi?
Rubovszky képviselőtársam kitűnően felkészült jogász, képviselő, de ebben az ügyben ő is olyan véleményt fejtett ki, aminek semmi köze a valósághoz. Tehát miután nem beszéltünk erről, az fel sem merült, hogy „a Viktor” konkrétan most ezt támogatja vagy ellenzi.

Nevekről esett már szó?
Nem, egyáltalán nem esett szó.

Akkor Ön honnan tudta, hogy Balog Zoltán nem volt esélyes az államfői posztra, ha Áder János úgy dönt,  távozik? A miniszterelnök is bizonytalan volt, arra várt, hogy Áder János nyilvánuljon meg, akar-e elnök lenni még egy ciklusra, mert  inkább a „nem” felé hajlott.
Balog miniszter úr hírbe hozása légből kapott volt. Neki a legkellemetlenebb az egész.
 
Nem volt légből kapott, Balog Zoltán az ATV-nek adott interjúban azt mondta, hogy Orbán Viktorral is beszéltek az államfő-jelölésről és kormányülésen is téma volt ez.
Erről kérdezze meg Balog Zoltánt.
 
Ön múlt kedden miért volt Áder Jánosnál a Sándor palotában?
Az államfő kiemelten foglalkozik a környezetvédelem és a víz ügyével. A Felső-Tiszavidéki, különösen a bodrogzugi problémákról beszélgettünk. Elhívtam, hogy nézze meg tavasszal, hogy milyen gyönyörű a Bodrogzug, és milyen elkeserítő, hogy az ukránoktól a Tiszán valóságos PET palack áradat úszik lefelé.

Meg volt sértve?
Nem. Miért lett volna? Ha van valami tárgyi kérdés, amiben nem értünk egyet, azon szabad megsértődni?
 
Azok után kért tőle ilyen szívességet, hogy a Fidesz, a kormányoldal - Ön is -   három törvényt változatlanul megszavazott, amit ő  nem volt hajlandó aláírni az aggályai miatt és visszaküldött az Országgyűlésnek.
Nem szívességet kértem, beszélgettünk. Ráadásul ez a beszélgetés még a parlamenti szavazás előtt volt. De jeleztem neki, hogy nem értünk egyet a felvetéseivel. Amúgy ennek nincs nagy jelentősége.

Van. Ön mondta, hogy jó elnök, ráadásul jogász.
Áder János bírja nagyrabecsülésemet, kifejezetten kedvelem őt, s ezen természetesen nem változtat az, ha néhány tárgyi kérdésben van vitánk egymással. Mindenki, aki ebbe többet lát bele, az legyen résen, mert a túlzott lényeglátás komoly problémákat okozhat.
 
Miért nem változtattak a visszaküldött törvényeken Áder János kérésére? Mi volt a baj a szélerőművekkel? A kormány szerint Magyarországon nem fúj a szél?
Ön szerint? 

Szerintem fúj.
Szerintem is, sőt, a kormány szerint is. Bár a kormány még a magyar széllel külön nem foglalkozott.
 
A szavazással a Fidesz szembe ment azzal a párizsi klímaegyezménnyel, amit az államfő üdvözölt. És azzal a 10 éves tervvel is, amit a magyar Országgyűlés, Önök 2011-ben megszavaztak ebben a témában
Szívesen foglalkozom ezzel a problémával, bár ez tényleg csak szűk, szakmai köröket érdeklő kérdés. Az elektromos rendszer erőeloszlásának szabályzása határozza meg, hogy hogyan osztják ki a hálózati elemekre a különböző helyekről betáplált áramot, hogy áram mindig legyen a konnektorban. Közismert: az áramot nem lehet tárolni, ezért a rendszerben pont annyi áramnak kell lenni, amennyit a fogyasztók felhasználnak, egy szűk határon belül. A jelenlegi magyarországi rendszer nehezen szabályozható erőműveket csak egy bizonyos mennyiségig tud az áramellátásba bekapcsolni. A szélerőművek pedig abban az értelemben nehezen szabályozhatók, ugyanis a szél nem akkor fúj, amikor az elektromos áramigény keletkezik, hanem akkor fúj, amikor fúj.
 
A köztársasági elnök a kérdés szakértője, Brüsszelben az Európai Parlamentben is a Környezetvédelmi Bizottságban tagja volt. De önök szerint  téved, ezért söpörték le a véleményét?
Nem söpörtük le. Nem értettünk vele egyet. Azt hiszem, ezt így mondják magyar nyelven. A lesöpörtük, az azt jelenti, hogy durva eszközökkel letorkolltuk, de nem ez történt. És nem téved. Különböző lehetőségek vannak. Elnök úr azt mondja, hogy a magyar elektromos rendszer kiosztását és szabályzását úgy kellene átalakítani, hogy nagyobb mennyiségben tudjon megújuló energiaforrásokat, szélerőműveket, egyebeket becsatolni a rendszerbe. Ez nem megy azonnal, mert ha meg is hozzuk a döntést, akkor is rengeteget kell fejleszteni hozzá, de még az sem világos, hogyan, mert különböző technikai megoldások vannak.

Áder János a fővárosi Erzsébet tér állami tulajdonba vételéről szóló törvényt azért nem írta alá, mert a fővárossal is egyeztetniük kellett volna, ha már einstandolja az állam a fővárosi tulajdont. A Városháza, Tarlós István viszont azt mondta: nem volt egyeztetés. A megbeszélésünk során ez nem volt fontos kérdés.

Harmincöt önkormányzatnál, 22 esetben pont az ellenkezője történt: az állam adott át tulajdont az önkormányzatoknak.
Mind a kettőre van példa, tehát arra is, hogy az állam ad át tulajdont az önkormányzatoknak, meg arra is, hogy az önkormányzat ad át az államnak tulajdont. Van háromezerkétszáz önkormányzat - pont ennyi variációval. Előfordult, amikor Debrecen polgármestere voltam, hogy a város adott át vagyont az államnak, de az is, hogy az állam adott át vagyont Debrecennek. Ezek mind egyedi ügyek.
 
Miért nem egyeztettek Tarlós Istvánnal.
Úgy tudom, hogy ha Tarlós Istvánnal személyesen nem is, de a kérdésben felhatalmazással bíró munkatársaival volt egyeztetés. Ha minden kérdéssel a főpolgármesterhez kellene fordulni, megállna az élet. Sőt, úgy tudom, hogy az V. kerülettel mint érintettel is folytak tárgyalások.
 
Miért volt ilyen fontos Önöknek az Erzsébet téri négy járdaszegélyre szóló tulajdonjog? Az ellenzék titkos mutyiról beszél, valamilyen készülő nagy üzletről.
Ez egy butaság.
 
Mészáros Lőrinc vesz majd megint valamit?
Így igaz! (Kósa Lajos hangosan nevet) Ha már így lebuktunk: Mészáros Lőrinc szeretne az Erzsébet téri Gödörben egy cirkógejzír gyárat létesíteni. Ehhez a galvánacélt a Rogán Antal kertjében, pontosabban az emeleti loggiáján üzemeltetett illegális galvanizáló üzem fogja előállítani, és titokban éjjel leszállítani. Nappal pedig Andy Vajna fogja forgatni a Rambo vs Terminátort. Habony Árpáddal a főszerepben. Ha kifelejtettem volna valamit, elnézést kérek! És ja, bocsánat, a nehéz darabokat helikopterrel fogják beemelni, még ez kimaradt.
 
Tehát nem tudja, miért kellett az Erzsébet teret államosítani?
Nem, csak gondoltam, hogyha már most az interjúnak egy ilyen szakaszában érkeztünk, akkor az összes konteót felsorolom.
 
Visszatérve az államfőválasztásra…
Bocsánat, még csak annyit, hogy a Gödör sorsáról kérdezze az V. kerületi önkormányzatot és a fővárost. Ők többet tudnak róla.
 
Áder János pénteken alkotmányellenesnek ítélte, ezért nem írta alá a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt sem, mert Önök a kétharmados részeket feles többséggel fogadták el. Áder az Alkotmánybíróságnak küldte el.
Az elnöknek többfajta lehetősége van. Amennyiben egy törvény tartalmi részével van kifogása, a parlamentnek küldi vissza megfontolásra. Amennyiben eljárási vagy közjogi érvénytelenséget lát, az Alkotmánybírósághoz fordul. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény esetében azt kifogásolja, hogy a törvény egyes szakaszait nem kétharmados többséggel fogadta el a Parlament, pedig úgy kellett volna. Az Alkotmánybíróság majd dönt és aszerint a parlament korrigálni fog. Az élet halad a normális kerékvágásban.

Itt mit csinálok? Mosolygok!
 
Miért vágott grimaszt az Angela Merkellel való közös fotózáson a CDU esseni kongresszusán? Miközben mindenki más mosolygott, Gulyás Gergely és Németh Zsolt is.
Ildikó, készült körülbelül ötven fotó. Ebből 48-on mosolygok, kettőn nem. (Kósa Lajos a telefonján mutatja sorra a fotókat.) Tessék, itt jön Angela Merkel. Itt mit csinálok? Mosolygok és üdvözlöm. Itt van Angela Merkel, itt beszélek hozzá és jókedvűen mosolygok. Itt nem látszik, mit csinálok, mert beszél a nagykövet. Itt a másik, mosolygok, a következőn is mosolygok, még mindig mosolygok. Ezen egymás utáni képek. Búcsúzkodom tőle. Kedvesen mosolyogva. Még mindig mosolygok, és nézem, hogy a többiek búcsúzkodnak tőle. Majd én is mosolyogva jövök el. Na, most akkor?

2015 decemberében Ön azt mondta róla, idézem: „Dermesztő, hogy az európai vezetők egyik legfontosabb tagja, Angela Merkel személyes kiállásával sem mutat példát.” „Utoljára világpolitikai szempontból vezető hatalmat Jelcin idején vezettek ezzel a karakterrel. Akkor is baj lett. Ilyen fáradt, szomorú és érzelmes mentalitással Szamosangyaloson három óráig sem tudna polgármester lenni valaki.” És most 2016 márciusban: „Semmit nem old meg, inkább lejárat minket, teljes mértékben felháborító helyzeteket teremt. Ezt már józanésszel nem lehet követni. Angela Merkel bizonyos értelemben a leghűségesebb kiszolgálója az embercsempészeknek.”
Mindhárom állításomat fenntartom. Természetesen mindháromnak megvan a maga kontextusa. Az első nyilatkozat a „Willkomenskultur” kapcsán annak jegyében fogant, hogy a kancellár asszony kijelentette, hogy minden szíriait ellenőrzés nélkül be kell engedni Németországba. A második mondatom azzal kapcsolatos, hogy ha egy politikai vezető a jogszabályt rendszeresen megszegők esetén azok személyes szempontjaira hivatkozik, akkor nem lehet rendet tartani egy országban.  A harmadik mondatom a kancellár asszony migrációs politikájával kapcsolatos. Továbbra is vállalom: Angela Merkel rosszul kezeli a migrációs problémát.
 
Burka-ügyben fontos bejelentést tett.
Azt mondta, hogy Németországban senki nem takarhatja el az arcát, mert Németországban ilyen hagyomány nincs, igen, ez a burka ügy. De kettő mondattal ez után azt mondta, hogy Németországban szabad vallásgyakorlás van és a vallási előírásokat mindenki a saját belátása szerint követi. Na, akkor mi a megfejtés? Burka vagy nem burka? Burka is, meg nem is burka? Elől burka, hátul nem? Én azt mondom, aki idejön, az számoljon azzal, hogy ez a mi kultúránk. Ha nem tetszik neki, ne jöjjön ide, nem kötelező. Mint ahogyan ha mi elmegyünk egy iszlám országba, nem mehetünk be csak úgy egy mecsetbe, mert nem engednek be.
 
A Fideszben Merkelnek drukkolnak, hogy kancellár maradjon '17 után is? Lehet, hogy az Orbán Viktor által lenihilistázott Martin Schultz lesz a riválisa.
Még nem döntöttem, hogy kire fogok szavazni. Leginkább Till Lindemann-ra, a Rammstein frontemberére, ha már német kultúra. És a Mutter című számuk lenne a kampánydal.
 
El is szeretné esetleg énekelni?
Önmagában bármelyik Rammstein számot elénekelni a szónak az eredeti értelmében, nem lehet. Ha Pavarotti énekel, akkor ők nem. Vagy ha ők énekelnek, akkor nem tudom, mit csinál Pavarotti. Maradjunk ennyiben.
 
Orbán Viktor elbukta azt a pozíciót az érvénytelen kvóta referendum és az alkotmánymódosítási kudarc után, hogy a bevándorlás politikában meghatározó legyen a szava Európában Merkelt ellenében?
Ez így értelmezhetetlen. Az Európai Uniónak vannak nagy országai, közepes országai meg kis országai. Mi a közepes
országok közé tartozunk. Akármit csinálunk, a szónak a szoros értelmében, ebből a pozícióból akkor sem tudunk kitörni. Tízmillió magyar van, szerte a világon talán 15 millió. Az adott gazdasági teljesítményünk, katonai erőnk, erőforrásaink, politikai lehetőségeink mindent egybevetve kijelölnek nekünk egy mozgásteret. Lehet persze úgy tenni, mint hogyha ezt át lehetne ugrani, de nem tanácsolnám senkinek sem, mert nem fog sikerülni. Annyi lehetőségünk van az Európai Unióban, a parlamentben, amennyi az erőforrásunk. Ez egy ilyen erőforrás-arányos rendszer. A mi súlycsoportunk alsó határa Horvátország, felső határa Románia, ha megnézzük az országok népességét. Gazdasági erőt tekintve a belgák vagy a hollandok ereje sokszorosa a miénknek. Ettől függetlenül az egyenlő bánásmódot az európai értékek szerint Luxemburgtól Németországig mindenki joggal várhatja el. 


 
Luxemburg súlyát mutatja...
Luxemburg, az kicsi méretű ország.
 
 ... hogy az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker luxemburgi.
Szerintem nem jelentős politikus. Az európai intézményesített – nevezzük akárhogy – adócsalásnak, adóelkerülésnek, adóoptimalizálásnak a miniszterelnöke volt huszonvalahány évig. Ráadásul köztudomású, hogy píszíül fogalmazva (political correctness), az alkohol tekintetében erős kihívásokkal küzd. Az Unió gyengesége, hogy egy ilyen ember a Bizottság elnöke.
 
Azért támadja, mert nyilvánosan lediktátorozta Orbán Viktort egy EU csúcson?
Nem. Ettől teljesen függetlenül. A migrációs válságot biztosan nem tudja megoldani, de őszintén kívánom neki, hogy legalább az alkoholproblémájával birkózzon meg. Bár ez ritkán szokott sikerülni…


 
Ezt nem tudjuk!
A mi súlycsoportunkban lévő országok vezetői közül egészen biztos, hogy Orbán Viktor az egyik legfontosabb. Jó néhány kérdésben igazodási kényszert jelent az ő véleménye, még adott esetben nagy országok politikusai számára is, akkor is, ha a jelentőségünket nem szabad túlértékelni. A kvótareferendum pedig valóban kudarc lenne? Ön kudarcnak véli azt, hogy egy adott konkrét kérdésben soha nem látott egyetértés és egység alakult ki a miniszterelnök mögött, és jó egymillióval többen értettek vele egyet, mint ahány szavazója van egyáltalán? Ami az alaptörvény módosítást illeti, tegyük hozzá, rögtön utána egy rendkívül fontos, nagy kétharmados szavazásban mégiscsak átment az alkotmánybírók megválasztása.
 
Ez miért releváns?
Azért, mert az az állítás, hogy a Fidesz tárgyalóképtelensége miatt nem tud bármiféle kétharmados szabály ügyében kompromisszumot összehozni, nem igaz. A Fidesz kétharmados kérdésekben sem veszítette el a mozgásterét.
 
 
Az összefogás nem csodaszer
 
A kétharmados szavazásoknál, a nemzetvíziós-szuverenitási, Brüsszel-ellenes ügyekben korábban Orbán Viktor számíthatott arra, hogy a Jobbik automatikusan a kormányállásponttal szavaz, különben sérül Vonáék politikai identitása. Most ádáz Orbán-Vona küzdelem zajlik. Veszélyesnek ítél egy a Jobbiktól Gyurcsány Ferencig terjedő lehetséges technikai koalíciót a Fideszre nézve?
Hogy érti, hogy veszélyes-e? 


Érzékel olyan reális veszélyt, hogy a balliberalis ellenzék pártjai hallgatólagos megállapodást kötnek a Jobbikkal, és különböző időközi választáson vagy a parlamenti választáson egy-egy választókörzetben úgy működnek együtt, hogy az ő jelöltjük győzzön, ne a Fideszé?
Voltak időközi választások ahol ez működött.
 
Tapolcán a jobbikos Rig Lajos győzelméhez erre nem volt erre szükség.
Most Szentendrén egy önkormányzati választáson megvalósulni látszik a Molnár-Vona-Gyurcsány koalíció. Közös jelöltet állítottak. Majd meglátjuk az eredményt. De volt egy sor olyan választás, ahol ugyanez volt a forgatókönyv, de nem jött be. Ebből aztán nagy balhé is lett helyben az ellenzék között, hiszen akkor kár volt összefogni. Tehát azt, hogy ez csodaszer lenne, a tények nem igazolják. Másrészt országgyűlési választáson ilyen együttműködést összehozni nagyságrendekkel nehezebb, mert hiába nyernek meg adott esetben néhány billegő körzetet, ha a listás szavazatok nem jönnek, emiatt ott vannak, ahol a part szakad. Magyarországra nézve viszont rendkívül veszélyes lenne egy ilyen koalíció. Ha egy ilyen együttműködés után sikerül valamifajta választási győzelem, akkor egy olyan többség kap lehetőséget az ország irányítására, amelyik együttműködésre teljes mértékben képtelen. Képzeljünk el egy Gyurcsány-Vona-Molnár Gyula kormányzást! Hát mi lesz az országgal? Szét fog esni egy perc alatt. Amikor a kommunisták a II. világháború után összeálltak a nyilasokkal, amit úgy hívtak, hogy megbocsátottak a kisnyilasoknak, abból nagyon rossz történet lett a végén.
 
Az más történelmi helyzet volt.
Így igaz. Az viszont tény, hogy a Jobbiktól Gyurcsányig összeálló úgynevezett technikai koalíció az mindenfajta elv tökéletes feladása lenne. Aki erre képes, az bármire képes a hatalomért.
 
Orbán Viktor leváltása érdekében.
Akit csak a hatalom érdekel, semmi más, és félretesz minden létező megfontolást, elvet, az egy demokráciára nézve nagyon veszélyes. Egy demokráciában a cél nem szentesítheti az eszközt!

További belföldi híreink