Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2016-11-18 13:27:00

Kormányszóvivő: Nincs rögzített ujjlenyomata Pharaonnak

A kormányszóvivő az ATV-ben elmondta, hogy nincs rögzített ujjlenyomata Pharaonnak a rendszerben. Arról is beszélt, hogy nem igaz az olasz miniszterelnök kijelentéseinek oka.

A napokban kiderült, hogy a körözött arab befektetőtől, Ghaith Pharaontól nem vettek ujjlenyomatot a magyar hatóságok. Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter, szokásos csütörtöki Kormányinfón a Pharaon-ügy kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy vannak emberek, akiktől nem lehet ujjlenyomatot venni. Sőt a miniszter azt is elmondta, hogy tőle sem tudnak használható ujjlenyomatot venni, ezért évente meg kell újítania az útlevelét, de mindenkit megnyugtatott: nem ő Pharaon.


„Több fajta oka lehet annak, hogy valakinek nincs ujjlenyomata, például az is, ami Lázár János esetében előáll” – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV Start műsorában.

Pharaon ujjlenyomatával kapcsolatban a kormányszóvivő elmondta: „Ha a világ legnagyobb és legerősebb demokráciájának rendkívül fejlett és hatékony elhárító rendszere is körözi, akkor miért nem tudták és akarták elfogni, miért lehetséges, hogy üzleteket köt az Amerikai Egyesült Államokkal” – számos kérdés van Kovács Zoltán szerint. Hozzátette: jelenleg nincs Pharaonnak rögzített ujjlenyomata a rendszerben.

Arányos lesz a vállalati nyereségadó

Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki Regionális Digitális Konferencián bejelentette, hogy jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó.

„Egy olyan alacsony adós környezet megteremtése a cél, ami vonzza a befektetőket és a munkahelyeket teremtő vállalkozásokat. Az egyszámjegyű adó az csak egy eleme az intézkedéssornak, hiszen beszélünk egyébként a munkáltatókat terhelő egyéb adók rendszerének átalakításáról is” – folytatta a kormányszóvivő. Kovács elmondta, hogy átfogó, rendszerszintű változásra van szükség.


A kormány 15 százalékos minimálbér-növelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre.

Egyharmadával emelkedett a minimálbér az elmúlt öt évben, mondta Kovács Zoltán. Hozzátette: a mai napon tárgyalások folynak a munkaadókkal és a munkavállalókkal, bíznak benne, hogy minél gyorsabban meg tudnak egyezni, hogy akár jövő héten a parlament elé lehessen vinni az intézkedést.

Renzi olasz miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, hogy az olasz kormány "kész megvétózni az Európai Unió költségvetését" is, ha a kelet-európai tagállamok nem segítenek a migránsok befogadásában. Az olasz kormányfő emlékeztetett rá, hogy az európai szolidaritásnak megvannak a maga szabályai. Azt már korábban is egyértelművé tette, hogy elfogadhatatlannak tartja a magyar határzárat.

„A kijelentés oka az nem igaz. Magyarország nem uniós pénzből épít kerítést. A kohéziós forrásokat már akkor kitalálták és akkor hozták létre az unióban, mikor a közép-európai országok még a kommunizmus alatt éltek, és a dél-európai – többek között egyébként az olasz, spanyol, portugál – felzárkóztatás és gazdasági különbségek eltüntetésére hozták létre” – reagált Renzi kijelentéseire a kormányszóvivő.

A Jobbik pártpolitikai szempontok alapján döntött

Lázár János az alaptörvény-módosítással kapcsolatban azt mondta, hogy a Jobbik pártpolitikai szempontok alapján döntött. Arra a kérdésre, hogy miért nem támogatják a Jobbik által benyújtott alaptörvény-módosítást, a kormányszóvivő így reagált: „a fő szempont, hogy meg tudjuk akadályozni a kötelező betelepítési kvótát és azt a szétosztási mechanizmust, amit Európában fontolgatnak, erre megtettük a kísérletet, de feketén-fehéren kiderült, hogy ki az, akire lehet számítani ebben a feladatban.”

A kormányszóvivő azt is elmondta: „ez a hajó elment. A politikában vannak feltételek és körülmények, amelyeknek a megléte szükséges ahhoz, hogy kompromisszumra lehessen jutni.


Ezek a feltételek megvoltak, hiszen szövegszerűen a Jobbiknak semmilyen kifogása nem volt az alaptörvény-módosításával kapcsolatban.”

Hozzátette: „az alkotmánymódosítás arra szolgált volna, hogy a védelem kontúrját még inkább egyértelművé tegye. Vannak német és francia precedensek, hogy hol húzódnak a nemzetállami szuverenitás és az európai intézményes rendszer kompetenciájának a határai, de azt is látjuk, hogy nagy erők dolgoznak azon, hogy ezeket a határokat kisajátítsák” – mondta Kovács Zoltán.

További belföldi híreink