Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2016-10-19 07:38:00

Komoly problémákat okozhat a közszféra létszámleépítése?

A gazdaság versenyképességének növelésére, valamint a bürokrácia csökkentésére hivatkozva leépítést tervez a közszférában a kormány. Az ellenzék és szakszervezeti vezetők szerint ez komoly gondokat eredményezhet.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Világgazdaságban arról írt, míg Magyarországon a jelenlegi 4,2 millió munkavállalóból közel 1,1 millió dolgozik a közszférában, addig optimális esetben a teljes foglalkoztatottak számának maximum 10-15 százalékát jelenti egy országban a bürokrácia apparátusa. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állami foglalkoztatói arányt nagyjából a felére lenne célszerű csökkenteni Magyarországon, ami több mint 500 ezer fős leépítésnek felelne meg.

Lázár János a keddi kormányinfón megerősítette, hogy a leépítés a háttérintézményi átszervezések miatt ez folyamatban van. Indoklása szerint az unióban Magyarországon a legnagyobb az állami foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőhiány miatt most minden gond nélkül "át lehet vezetni őket" a piaci foglalkoztatásba. Hozzátette: nem egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok leépítéséről van szó.

Az újabb leépítésről szóló kormánypárti felvetésre a Policy Agenda vezető elemzője, az MSZP politikusa és a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is reagált az ATV A Nap híre című műsorában.

Kiss Ambrus a Policy Agenda képviseletében elmondta, a Csepreghy által említett 1,1 millió foglalkoztatott nemcsak a közszféra, hanem az állami cégek, valamint az oktatás és az egészségügy dolgozóit is jelenti, ráadásul ebben a létszámban az úgynevezett bürokraták vannak a legkevesebben. Az elemző szerint így tehát egyértelmű, hogy ha a kormány ezeknek az embereknek az egynegyedét el akarja küldeni, akkor

hozzá fog nyúlni az oktatás, vagy az egészségügy dolgozóihoz is, vagy akár állami cégeket is privatizálhat, hogy például a MÁV dolgozóit ne kelljen beleszámítani a közszférába.

Kiss a Policy Agenda egyik kutatására hivatkozva elmondta, a bürokrácia csökkentéséről szóló kormányzati kommunikációval szemben eddig azt láthatjuk, hogy az állami szektor folyamatosan gyarapodik: 2014-ben például még 534 ezren, 2015-ben viszont már 560 ezren dolgoztak a közszférában olyan munkavállalók, akik közvetlenül a kormány alárendeltjei a különféle minisztériumok hivatalnokaként. Nem csökkent emellett az állami vezetők létszáma sem, a ciklus eleje óta a Policy Agenda felmérése szerint mintegy hétezerrel nőtt az állami cégeknél vezető pozíciót betöltő munkavállalók száma – mondta el az elemző.


Korózs Lajos szerint az elmúlt évek rendkívüli mértékű államosításának következménye, hogy a munkavállalóknak immár egynegyede a közszférában dolgozik, miközben a szociális szférában, vagy az egészségügyi ellátórendszerben elképesztő munkaerőhiány tapasztalható.

Korózs szerint tisztességes bért lehetne fizetni a szociális és egészségügyi dolgozóknak is, lehetne csökkenteni a várólistákat, ha Orbánék erre költenének,

és nem stadionokra, lovardákra, meg „erre a horthysta giccsre, hogy a miniszterelnök felköltözzön a várba”. Az MSZP-s képviselő szerint az sem véletlen, hogy a kormány nem a központi államigazgatásban tervez ekkora leépítést, ott ugyanis minden fontos pozíciót „Orbán csókosai” töltenek be.


Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szakmailag megalapozatlannak nevezte a közszféra leépítésére vonatkozó miniszteri felvetést. A szakszervezeti vezető a KSH adatait hozta fel, amelyek szerint 2015-ben nem 1,1 millióan, hanem 827 ezren dolgoztak a közszférában, az oktatási és egészségügyi dolgozókat is beleértve.

Székely meglátása szerint a kormánypártok összekeverik a közszférában dolgozókat a közfoglalkoztatottakkal,

akikkel mindmáig semmit nem tudtak kezdeni, hiszen az átképzésüket sem tudták megoldani ennyi idő alatt. Székely Tamás szerint komoly problémákat okozhat, ha az elbocsátott, a közigazgatásban szerzett szakmai tapasztalatokkal bíró dolgozókat rá akarják erőszakolni a versenyszférára. Mint mondta, ha a versenyszférában szakemberhiány lépne fel, akkor sem tudna hirtelen felszívni ekkora tömegben munkavállalókat, akik szakmai tudásukat egyébként leginkább a közigazgatásban tudnák kamatoztatni.

atv.hu / J.I.

Ajánlom

További belföldi híreink