Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2016-10-06 07:44:00

Kvótanépszavazás: "Orbán egyedül maradt Brüsszelben"

Néhány napja még vélhetően csak jogi szakemberek ismerhették, a kvótareferendum után azonban a Fidesz jóvoltából a köztudatba is bekerült az alkotmányos identitás fogalma, ami úgy tűnik, egy újabb próbálkozás lehet arra, hogy Orbánék megakadályozzák kvótaügyben az uniós jog érvényesülését.

Kvótanépszavazás: "Orbán egyedül maradt Brüsszelben"

A miniszterelnök koncepciója szerint ugyanis a kormány arra hivatkozva módosítaná az alaptörvényt és tiltaná meg ezzel például bevándorlók uniós döntésre történő betelepítését, hogy Magyarország népességének összetétele része az alkotmányos identitásunknak, ezt pedig az Unió nem változtathatja meg. De vajon lehetséges-e egy ilyen absztrakt fogalom mögé bújva kijátszani az uniós jogszabályokat?

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint például aligha. A szakértő az ATV A nap híre című műsorában mutatott rá arra, hogy

minden érvényes módon született uniós jogi előírás magasabb rendű a tagállami jognál, a tagállami alkotmányt is beleértve, ha pedig egy tagország megsérti az uniós jogot, akkor a jogsértés valamennyi következményével számolnia kell.

Lattmann szerint a tagállami jog csak a tagállami hatáskörbe tartozó területeken lehet hatályos az uniós joggal szemben, ilyen esetekben természetesen az alkotmányos identitás fogalma is értelmezhető.

Spanyolország államformája például monarchia, ebbe az Unió nem szólhat bele, mint ahogy azzal sem tudna mit kezdeni, hogy egy ottani előírás szerint a spanyol államfő, vagyis a király kizárólag férfi lehet. Ez a jogszabály nyilvánvalóan a nők elleni diszkrimináció tilalmáról szóló egyezménybe ütközik, ennek ellenére aligha járna sikerrel az a hölgy, aki emiatt eljárást kezdeményezne Spanyolország ellen – vázolt egy gyakorlati példát az alkotmányos identitás fogalmának alkalmazhatóságára a szakértő. Az EU és a tagállamok közötti jogvitákban ugyanakkor a végső szót minden esetben az Európai Unió Luxemburgi Bírósága mondja ki, amely eddig csak nagyon kevés esetben ítélt az alkotmányos identitásukat védő tagállamok javára – tette hozzá.


A tagállami hatáskör három oka

Három oka is van annak, hogy a bevándorlás, illetve a kényszerbetelepítés kérdésköre tagállami hatáskör – árnyalta a képet ugyanebben az adásban immár Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője. Elsőként említette, hogy az uniós szerződésben is szerepel, hogy az Unió az alkotmányos identitást tiszteletben tartja, ehhez pedig hozzáfűzi, hogy ennek az identitásnak a lényege a lakosság, a népesség összetétele. Ezt erősíti továbbá, hogy a bevándorláspolitika az uniós szerződések szerint is tagállami hatáskör, a harmadik ok pedig, hogy

bár a menekültpolitika uniós hatáskörbe tartozik, ha az egy államnak a közrendjét, vagy belső biztonságát érinti, akkor ezesetben szintén fennáll a tagállam döntési kompetenciája – magyarázta Szánthó.

Mint mondta, ilyen esetben pontosan ezeknek az elveknek a védelmére hivatkozva egy tagállam hozhat olyan döntést, akár alaptörvény-módosítást is, ami a saját alkotmányos identitását erősíti, egyszerűen azért, mert ez nem uniós hatáskör. Nem arról van szó tehát, hogy egy ilyen (a betelepítésről szóló – a szerk.) uniós döntés ütközik-e a tagállami joggal, itt a tagállami jogrendszer megerősítéséről van szó, ilyen tipusú döntést ugyanis az Unió elvileg nem hozhatna – foglalt állást az Alapjogokért Központ vezetője.


"Orbán egyedül maradt Brüsszelben"

Az Együtt külpolitikai szakértője inkább a népszavazás kérdésében nyilatkozott, szerinte Orbán az érvénytelen referendum után egyedül maradt Brüsszelben, és az alaptörvény-módosítás sem épp a legjobb módja annak, hogy szövetségeseket találjon. Hajdu Nóra szerint a népszavazás után világossá vált, hogy a miniszterelnök menekültpolitikája már nem élvezi a társadalom többségének támogatását, ezért Orbánnak most már inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy hogyan segíthet Magyarország abban, hogy egy konszenzusos megoldás szülessen a menekültkérdésben.

Veszélybe kerülhet Navracsics állás?

A műsorban emellett a DK uniós képviselőjétől megtudhattuk, hogy Navracsics Tibor uniós biztos megsértette az Európai Bizottság magatartási szabályzatát azzal, hogy a bizottság tagjaként nyilvánosan vállalta politikai véleményét. Navracsics a pestisrácok.hu-nak árulta el, hogy részt vett a kvótanépszavazáson, ráadásul azt is elmondta, hogy nemmel szavazott. Az Európai Bizottság szabályzata szerint a tagoknak pártfüggetlennek kell lenniük, nyilvánosan politikai véleményt nem képviselhetnek, és az Európai Bizottság döntéseit minden fórumon, minden alkalommal meg kell védeniük – magyarázta Molnár, aki ezért az ügy kivizsgálását kérte az Európai Bizottság elnökétől.

atv.hu / J.I.

Ajánlom

További belföldi híreink