Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2016-09-09 07:45:00

Nemi erőszak, éhezés: Borzalmas körülmények miatt „szakadnak” a családok

Az esetek döntő többségében súlyosabb okok állnak a gyermekek családból történő kiemelése hátterében, mint a kilakoltatás, vagy a mélyszegénység. Az atv.hu-nak nyilatkozó gyermekvédelmi szakember szerint a jogvédők állításai sokszor nem fedik a valóságot és egyoldalúan mutatják be a valós helyzetet.

Hiányzó emlékek címmel indított kampányt a Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi jogvédő civil szervezet. Ahogyan arról az atv.hu is beszámolt, a szervezet szerint a gyermekek többsége szegénység miatt kerül gyermekvédelmi gondozásba.

A TASZ a kampányával arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy sok családból diszkriminatív módon a rossz anyagi körülmények miatt emelik ki a gyermekeket.

Cikkünk megjelenése után megkereste szerkesztőségünket Szilágyi Sándor, aki évtizedek óta foglalkozik gyermekvédelemmel, 7 éve pedig nevelőszülői tanácsadóként dolgozik a Miskolci Egyesített Szociális és Gyermekvédelmi Intézményben.

illusztrációIllusztráció

A szakember szerint az internetre kikerülő TASZ-os „anyagok” többsége rendkívüli egyoldalú volt.

„Én a munkám során, ami csak Borsodra korlátozódik, még soha nem futottam össze velük. Eddig csak papír-, és internetalapú jogvédőkkel találkoztam, hús-vér képviselőjükkel még sosem”

– fogalmazott a 25 éve gyermekvédelemmel foglalkozó szakember.

Nem a mélyszegénység a legfőbb indok

Szilágyi Sándor elmondta, a szegénység és a lakhatási probléma sosem lehet elég ok a gyermek(ek) családból történő kiemeléséhez, a folyamat ennél sokkal összetettebb.

A ma hatályos gyermekvédelmi törvény alapján két részre oszlik a gyermekvédelem: alapellátásra és szakellátásra. Az alapellátás egy családon belül felmerülő problémát a családon belül igyekszik megoldani, s ha ez nem megy, akkor a szakellátás keretében a veszélyeztetett gyermeket kiemelik a családból és otthont nyújtó ellátást biztosítanak a számára.

A szakember szerint nem a nagyfokú szegénység, vagy a kilakoltatás, hanem a gyermekek nagyfokú elhanyagolása az, ami miatt a gyermekvédelemnek közbe kell avatkoznia.

 Ilyen általános ok lehet például a tanköteles gyermekek igazolatlan iskolai és óvodai hiányzása is.

„Amikor a hiányzások száma megemelkedik, akkor egy családgondozó kimegy a házhoz és felméri a helyzetet. Vagy meg tud állapodni a szülőkkel a hiányzások megszűnése tekintetében, vagy védelembe veszi a gyereket. Ez annyit jelent, hogy egy állami szerv is figyelemmel kíséri a család normális működését a gyermek érdekében. Ha a vizsgálat során felmerül a gyermek test-lelki-erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése, akkor kezdeményezhetik a gyermek kiemelését a családból” – magyarázza Szilágyi.

illusztrációIllusztráció

Éheztetés, csonttörés és szexuális erőszak

A szakember elmondása alapján a lakhatási nehézségeknél jóval borzalmasabb körülmények miatt emelik ki a gyermekeket a családokból. A legtöbb esetben a mélyszegény borsodi rétegnél nem egy esetben az életveszély miatt kell kimenteni a kicsiket a családokból.

„Kaptunk olyan kilences testvérsort, akik egy ágyban aludtak a szülőkkel, télvíz idején meztelenül szaladgáltak a szabadban. Az apa nem egyszer tudatmódosító szertől bódultan feküdt mellettük az ágyban úgy, hogy a szerekhez a legkisebbek is simán hozzáfértek”


-    meséli az egyik megdöbbentő esetet Szilágyi.

A szakembernek olyan testvérpárral is akadt dolga, akik fél éven keresztül beszéd helyett csak ugattak, mert a kutyákkal egy helységben tartották őket. Az 5-6 éves kisgyermekek a hirdető újságokból csak a sört és a kannás bort ismerték fel; a kenyeret, a tejet, vagy más élelmiszert viszont nem.

Sok esetben annyira éhesen kerülnek ki a családokból a gyermekek, hogy az első adandó alkalommal hányásig és rosszullétig ették magukat, ami napokig így ment. E családoknál a kicsik csak akkor kaptak enni, amikor a szülők már teljesen jóllaktak, és még maradt nekik valami a tányéron.

illusztrációIllusztráció

Általános problémának számít a fizikai erőszak is. Sok kisgyermek viseli az ilyen bántalmazásoknak a nyomát a testén (hajtépés, zúzódások, csonttörés).

„Egy kislány elmondta, hogy őt és kisebb testvéreit rendszeresen hozzávágták a bútorokhoz, vagy különböző tárgyakkal verték őket. Egy hathónapos kisbaba lábát kétszer is eltörték a szülei.”

Súlyos probléma a borzalmas higiénia (tetű, rüh, ótvar), és a szexuális abúzus is. A Szilágyinál elhelyezett gyermekek között volt olyan 3 éves kislány, aki a családjában szexuális erőszak áldozata lett.

100 szülőből négy ismerte el a felelősségét

A TASZ egyik munkatársa az ATV-ben arról számolt be, hogy sok család fordul hozzájuk, miután a szerető és támogató közeg ellenére a szegénység miatt elszakították őket a gyerekektől.

Szilágyi máshogy látja a helyzetet. A gyermekvédelmi szakember az elmúlt hét évben azt tapasztalta, hogy szinte csak olyan szülőkkel találkozik, aki váltig azt állították, hogy tőlük ok nélkül vették el a gyerekeket. 

„Még aki a hathónapos baba lábát kétszer eltörte, még ő is azt bizonygatta, hogy mennyire szereti a gyerekét”

– meséli.

Praxisa során a 150 szülő közül mindössze négyen ismerték el felelősségüket a gyermekvédelemben. Mind a négy esetben belátták a szülők, hogy a kicsiknek sokkal jobb életük van az új közegükben.

Találkozás a bántalmazó szülővel

A gyermekvédelmi szakember szerint nem fedi a valóságot a TASZ azon állítása, hogy sok esetben a szülők csak embertelen eljárások közepette találkozhatnak a kiemelt gyerekekkel. Szilágyi elmondta, a kapcsolattartás helyét és idejét minden esetben a szülőkkel egyeztetve határozza meg a gyámhatóság.

illusztrációIllusztráció

Sajnos sokszor a gyermekeknek az őt korábban bántalmazó szülővel kell találkozni addig, amíg jogerős bírósági ítélet nem születik az ügyükben. A gyámhivatal abúzus esetén többször inkább felfüggeszti a kapcsolattartás lehetőségét addig, amíg a vizsgálati szakasz tart.

„Rendszeres jelenség, hogy a szülők ápolatlanul, tetvesen jönnek el, sokszor jóval többen, mint amit a gyámügy engedélyez. Előfordulnak ittas állapotban történő találkozások és olyan is, hogy a szülők arra buzdítják a gyerekeiket, hogy ne engedelmeskedjenek a nevelőszülőknek, lopjanak, ne tanuljanak, stb.”


A jó szakember a gyerek érdekeit tartja a szem előtt

Azt viszont a szakember is elismeri, hogy időnként előfordulnak túlkapások a gyermekvédelemben is. Mint minden hazai szervnek, így ennek a szakágnak is van felettes szerve, ahova bárki fordulhat jogorvoslatért.

„A szakellátásban levő gyermekek jogainak védelme érdekében létrehozták a gyermekjogi képviseleti rendszert, melyben bárki a területileg illetékes gyermekjogi képviselőhöz fordulhat problémáival” – magyarázza Szilágyi.

Hozzátette, a gyermekvédelemben túlnyomó többségben nők dolgoznak, akik közül rengetegen családanyák, így rendkívül szenzitíven viszonyulnak a különböző szituációkhoz. Az általános tapasztalat viszont sajnos az, hogy az érintett szülők az önös érdekeiket tartják szem előtt.

„A mélyszegény rétegben a szülőket anyagilag is érzékenyen érinti a gyerekek kikerülése, mivel az utánuk járó juttatások jelentik számukra a fő bevételi forrást”, mondta a szakember.
Ajánlom

További belföldi híreink