Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2016-05-23 07:55:00

Az ügyészség szerepe az ellenség-barát felismerő rendszerben

„A mai államszervezet felépítésének elemzői abból indulnak ki, hogy ez egy jogállami berendezkedés, ami a hatalmi ágak elválasztására épül. Tévednek.” Az ATV Szabad Szemmel című műsorában jogászok értékelték az igazságszolgáltatás állapotát.

 Az ügyészség szerepe az ellenség-barát felismerő rendszerben

Akik elemzik az ügyészség és a mai államszervezet felépítését, abból indulnak ki, hogy ez egy jogállami berendezkedés, ami a hatalmi ágak elválasztására épül. „Szerintem ez egy tévedés” – mondta Hack Péter büntetőjogász, tanszékvezető egyetemi docens az ATV Szabad szemmel című műsorában. Hack szerint vezető kormánypárti politikusok nyilatkozataiból kiderül, hogy a mai kormányzat nem hisz a nyugat európai értelemben vett jogállami eszmékben,

nem hisz abban, hogy jó, ha a mindenkori végrehajtó hatalomnak vannak hatékony kontrolleszközei.

Hack úgy látja: a Fidesz-kormány egy olyan államberendezkedést hozott létre, amelyben mindent az uralkodó kormánypárt és főként a miniszterelnök akarata határoz meg.

Hack Péter szerint ennek a rendszernek a része lett az ügyészség is 2010 után. Úgy látja: az ügyészség ma alapvetően a kormány érdekeinek megfelelően cselekszik,

a kormány érdekében megy bele konfliktusokba, míg ha az ügyészség alulmarad a bírósággal szemben egy-egy ügyben, akkor a kormánypártok állnak ki a nyilvánosság elé és támadják meg nyilvánosan a bíróságokat az ügyészség érdekében.

Fleck Zoltán jogász-szociológus szerint minél centralizáltabb egy rendszer és minél kevésbé jogállami, és minél inkább érvényesül a politikai szándék vagy a politikai befolyás egy ügyészségi munkában, annál jobban hasonlít a sztálini korszak hírhedt szovjet főügyészéről elnevezett klasszikus Visinszkij-modellre. Ennek – tette hozzá Fleck – vannak hagyományai Magyarországon, az 1948-49-es kommunista hatalomátvétel óta az ügyészség tevékenységében – többek között a szervezeti modell tekintetében – erős kontinuitás fedezhető fel.

Válsághelyzet

Fleck Zoltán úgy látja: a főügyész kiválasztásában, mandátumának hosszában 2010 őszén bekövetkezett változások nem érintik a rendszer lényegét, amit a politikai befolyás, az átláthatatlan működésmód, és a lényegében kontrollálhatatlan hatalom jellemez. A jogász-szociológus szerin ma kívülről egyáltalán nem látszik, hogyan működik a szervezet, hogyan kerül bizonyos frekventált ügyek élére egy bizonyos ügyész, hogyan tűnik onnan el, milyen utasításokat kaphat egy intézkedő ügyész a felettesétől.

A korábban bíróként dolgozó Kadlót Erzsébet ügyvéd szerint kimondható, hogy az ügyészség mint szervezet  ma válsághelyzetben van, amiért nem csak a kormány, de saját maga is felelős.

A probléma gyökere Kadlót szerint az, hogy Magyarországon alkotmányosan nem tisztázott az ügyészség szerepe, hiszen a szervezet nemcsak a büntető igazságszolgáltatásban játszik meghatározó szerepet, hanem „polipként hálózza be a társadalom minden szegmenset” az úgynevezett törvényességi vagy törvényességi jellegű felügyelettel,

és az abból következő feladataival, vagyis azzal, hogy az ügyészség például a civil szervezetek felett is törvényességi ellenőrzést lát el.

Kadlót (aki többek között az Ökotárs Alapítvány jogi képviseletét látta el az elmúlt években) úgy látja: egyfajta múltból hozott tehertétel, hogy az ügyészségnek

„hivatalból” kellene eljárnia egy-egy civil szervezet, alapítvány vagy éppen egyesület esetében, amivel a szervezet hol él, hol nem él, Kadlót szerint meglehetősen személyre szabottan kezelve kötelezettségét.

Szelektív igazságkeresés

Hack Péter szerint a hatóságok munkáját az elmúlt években szelektív igazságkeresés jellemzi. Egyfelől kiépült egy olyan kontrollrendszer, amire nem volt példa a magyar történelemben,

7-8 olyan szervezet van jelen pillanatban, ami titkosszolgálati eszközökkel figyelhet bárkit, a TEK-től kezdve az Alkotmányvédelmi Hivatalon keresztül a rendőrségig, az ügyészségig vagy a NAV-ig.

Ennek következtében ha a sarki fűszerboltban valaki vesz egy doboz gyufát vagy egy sportszeletet, akkor az a NAV-nál megjelenik, ha pedig valaki elrontja az adóbevallását, rögtön lecsapnak rá, miközben az MNB alapítványoknál, vagy akár a Quaestor-ügyben ezermilliók mozognak úgy, hogy senkinek nem tűnik fel.

Hack szerint ez a fajta szelektív igazságkeresés, amely az ügyészségre is jellemző, tetten érhető abban, hogy olyan ügyekben, amelyek ideológiailag, vagy politikailag a kormányzat számára fontosak, ott az ügyészség feltűnő buzgalommal próbál eljárni.

Például a norvég civil szervezetek elleni eljárások során hatalmas rendőri erők jelentek meg az Ökotárs alapítványnál, míg azoknál a szervezeteknél, amelyek „az ellenség-barát felismerő rendszerben” a baráti szervezetek közé sorolódtak, számolatlan pénz mozoghat teljesen zavaros módon.

Erre példa szerinte az MNB alapítványainak ügye, ahol is még az sem világos, hogy milyen törvényes alapon szűnhet meg a közpénzeknek a közpénz jellege azzal, hogy alapítványokhoz az alapítványon keresztül rokonok bankjához a rokonok bankján keresztül a további rokonok cégéhez kerülnek.

Az MNB-nek nincs félnivalója

Fleck Zoltán szerint elképzelhetetlen, hogy az MNB alapítványai ügyében olyan ügyészségi vizsgálati eredmény szülessen, amely bármilyen törvénysértést megállapítana, hiszen szerinte

az MNB a pénzösszegek, a jegybank jogállása és vezetőinek politikai beágyazottsága miatt is „stratégiai pontja a rendszernek”.

Ráadásul szerinte büntetőügyekben minden lenyomható a közvélemény torkán, nincsen semminek politikai kockázata, lényegében nincsen felelőse. Szerinte egy baráti szervezettől nem várható el, hogy sarokba szorítsa a törvénysértést elkövető politikai központot.

Elszámoltatás?

Hack Péter úgy látja: jelen pillanatban nincsenek meg Magyarországon a kormányzat tevékenységének jogállami kontrolljai. Ebbe a rendszerbe pedig az ügyészség teljes mértékben besimul, mivel az Alaptörvény 4. módosítása szerint az állam büntetőigényét kizárólag az ügyészség érvényesítheti, ami egy esetleges kormányváltás esetén is lehetetlenné tenné az elszámoltatást. Az ügyészség működését pedig az sem befolyásolná, ha 2018-ban vagy 2022-ben kormányváltás jönne, hiszen Polt Péter addig lesz Magyarország főügyésze, amíg az Országgyűlés kétharmaddal meg nem választja az utódját.

Az ő esetében még a nyugdíjkorhatárt is kivették a törvényből, tehát amíg a Fidesznek 1/3 plusz1 szavazata van a parlamentben, a legfőbb ügyész tulajdonképpen életfogytiglan hivatalban tud maradni.

A Ruboszky-féle hangfelvétel ügye, pontosabban az Áder János újraválasztását megkérdőjelező híresztelések felröppenése Hack Péter  szerint azt mutatja, hogy ma Magyarországon aki együttműködik a központi akarattal, az pénzt, paripát, fegyvert, személyzetet, mindent megkap, aki viszont nem, az elszenvedi ennek a következményeit. Ha a híresztelések igazak, Áder azzal, hogy nem jelölik újjá, a bíróságok pedig azzal, hogy nem lépik meg a fizetésemeléseket, miközben a törvény szerint az ügyészeknek és a bíróknak azonos fizetéssel kellene rendelkezniük, de a gyakorlatban az ügyészek lényegesen magasabb fizetéseket kapnak, mint a bírók.

Ráadásul az ügyészséget praktikusan senki nem ellenőrzi - tehát azt a vizsgálatot sem, amit most az ügyészség az MNB-alapítványok ügyében lefolytat. Ezért a testület azt mond, amit akar, a törvényes ez ügyben is az lesz, amit az ügyész törvényesnek tart.

Ezzel szemben Németországban és Angliában is bírósághoz lehet fordulni, ha az ügyész bizonyos dolgokban nem lép, és a bíróságon keresztül ki lehet kényszeríteni az ügyészség fellépését – tette hozzá Hack Péter.

A bíróságok még ellenállnak

Kadlót Erzsébet szerint kétségtelen, hogy a bíróságok még ellenállnak a politikai nyomásnak, de ügyvédként eljárva úgy látja: tartanak az ügyészségtől a bírák. Példaként azt hozta fel,

hogy „lelkes ifjú kollegák” nagy bíróságokon is mindent megtesznek annak érdekében, hogy buzgón megállapítsák azt a tényállást, amelyet az ügyész a vád tárgyává tett, és amelynek – így Kadlót – a valósághoz semmiféle köze nincsen.

Egyelőre nagy ügyekben és jelentős döntésekben a bíróság határozottan ellenáll a nyomásnak – tette hozzá Kadlót Erzsébet, eközben azonban úgy látja: az Országos Bírói Hivatal nem teszi a dolgát, nem áll ki a munkájukat végző bírók mellett.

Fleck Zoltán szerint a bírók nem szakmai okokból félnek az ügyészségtől, hanem az ügyészség mögött meghúzódó, szerinte politikai akarattól tartanak. Hozzátette: az Országos Bírósági Hivatal működése a bírák vezetőváltását tekintve egyáltalán nem volt semleges.

Egy fiatal bíró karrierje attól függ, hogy azok a vezetők, akiket Handó Tünde OBH-elnök helyezett oda, hogyan döntenek a sorsukról. Miután pedig Handó Tünde politikai háttere azonos az ügyész politikai hátterével, tehát a bíró akkor jár el jól, hogyha nem nagyon ellenkezik az ügyészi akarattal szemben, hiszen az ő karrierje is ettől függ, gyakorlatilag itt bezárult a kör.

Egy ember kezében

Hack Péter mindehhez hozzátette: Magyarországon a bírók anyagi előmenetele végső soron attól függ, hogy a járásbíróságtól meg tudnak-e pályázni egy törvényszéki állást, a törvényszékről tud-e ítélőtáblára jutni és így tovább - ezeket a pályázatokat pedig végső soron az OBH elnöke bírálja el.

Hack Péter úgy látja: egzisztenciálisan a bírók az elmúlt 25 évben most vannak a legjobban kiszolgáltatva egy ember akaratának. Aki most fiatal pályakezdőként bekerül a bíróságra, akkor vagy vállalja, hogy tűzön-vízen át az eszméit, elveit képviseli, konfliktusokat vállal az adminisztratív apparátussal,

vagy megpróbál olyan lépéseket tenni, amik növelik az előrelépés esélyét.  

Arról, hogy mi lett az ügyészség közreműködésével indult eljárásokkal a 2010 előtti időszak ügyeiben, Kadlót Erzsébet elmondta: ezek az ügyek jelentős részben elhaltak, ami szerinte súlyos bukás az ügyészség számára. Ami viszont a 2010 utáni ügyeket illeti,

a Quaestor-ügyben például kiderült, hogy a bíróság szerint az ügyészség által benyújtott vádirat alkalmatlan még a tárgyalás megkezdésére is.

A 2010 előtti ügyekben megindult eljárással kapcsolatban Fleck Zoltán elmondta: nagyon régi hagyomány, hogy maga az eljárás a büntetés, vagyis nem kell a bíróságnak elítélő döntést hozni ezekben a politikai ügyekben; maga az éveken át elhúzódó eljárás is elégséges egy politikai vagy üzleti pályafutás tönkretételéhez.  

Quaestor-ügy: kudarcra ítélve?

A Quaestor-üggyel kapcsolatban Hack Péter azt mondta: mivel a Quaestor által elkövetett visszaélés nem mehetett volna végbe aktív politikai támogatás nélkül, az ügyészségnek most a mesebeli okos lány helyzetét kell produkálnia. A dilemma a következő: a vádhatóság vagy a szakmai lelkiismeretét követi és teljes erővel lecsap a Quaestorra, vagy arra van tekintettel, hogy a Quaestor mögött vélhetően olyan érdekek vannak, amelyekkel nem jó konfrontálódni. Eddig minden jel arra utal, mintha a Quaestor-ügy kudarcra lenne ítélve.

atv.hu

További belföldi híreink