Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2016-04-24 08:30:00

Quaestor-ügy: Egyre dühösebbek a károsultak

Májusban kezdődik a Quaestor-botránnyal kapcsolatos első per, amit azért indított egy befektető, mert a 200 milliárdos kárértéknek csak egy töredékét kapták vissza a becsapott ügyfelek. A Quaestor-vezér Tarsoly Csaba pere viszont akár el is maradhat, a bíróság ugyanis azt állítja, hogy a vádirat alkalmatlan a tárgyalásra. A Hetek cikke.

Quaestor-ügy: Egyre dühösebbek a károsultak

A tavaly márciusban kirobbant Quaestor-botrány károsultjai egyre türelmetlenebbek, és a számok tükrében joggal azok. Minden idők egyik legnagyobb magyar csalási ügyében összesen 208 milliárd forint kár érte a Quaestortól kötvényt vásárló 32 ezer ügyfelet, ám a brutális összegből mindeddig csupán 87 milliárd forintot térített meg a Befektető-védelmi Alap (BEVA).

A 208 milliárd forint veszteség nagyobb része, mintegy 150 milliárd forint a legprimitívebb módon keletkezett: kiderült, hogy a cég fiktív, azaz hamis kötvényeket értékesített ilyen összegben. Ugyanakkor 58 milliárd forintnyi valós kötvény árát is magával rántotta a csődöt jelentett cég. A BEVA eleve nem téríti meg a valós kötvények tulajdonosainak kárát, csak a fiktív kötvények értékét ismeri el káralapnak. Ebből az (is) következik, hogy 500 ügyfél egyetlen forint kártérítést nem kapott.  

A törvény szerint a BEVA ügyfelenként hatmillió forintig téríti meg a befektetők kárát.

Amennyiben ezt meg is tette volna, a 32 ezer károsult közül 22 ezren teljes egészében visszakapták volna a pénzüket, és a 208 milliárdos kárból 115 milliárd megtérült volna, mondta a Heteknek Kálmán-Pikó István, a károsultak egy részét képviselő Facebook-csoport vezetője, aki maga is Quaestor-károsult, bár jelen állás szerint a szerencsésebbek közé tartozik: hétmillió forintnyi befektetéséből ötmilliót megtérített a BEVA.

Mivel a közvélekedés szerint egy magánszerződés – amely ez esetben a Quaestor és az ügyfél között jött létre – megszegése miatti kár rendezésébe nem szabad közpénzt bevonni, érdemes tisztázni, hogy a BEVA nem az adófizetők pénzéből fizet kártalanítást, hanem abból van pénze, amit a különféle pénzintézetek a törvény alapján rendszeresen befizetnek az alapba.

A BEVA-nak elsősorban a károsultak érdekében kellene működnie, ám Kálmán-Pikó szerint a Quaestor-botrányban ez nem igazán érzékelhető. A BEVA például egy éve nem nyilatkozik arról, hogy milyen jogi érvek alapján nem kíván kártalanítani a valós kötvények után. Ráadásul a gyakorlatban az ügyfelek vegyesen vettek fiktív és valós kötvényeket, hiszen a vásárláskor értelemszerűen senki nem tudhatta, hogy egyáltalán léteznek hamis papírok.

tarsoly csaba (mti)Tarsoly Csaba (MTI)

A BEVA azért térít a fiktív kötvények esetében, mert a hamis papírok értékesítése jogi értelemben semmis. A károsultak viszont úgy érvelnek, hogy mivel egy csomagban sóztak rájuk fiktív és valódi kötvényeket, az egész tranzakció semmis, tehát a teljes kár után jár a kártalanítás.

Mivel mindeddig a BEVA álláspontja alapján zajlott a kifizetés, egyetlen olyan károsult sincs, akit teljes egészében kártalanítottak volna.

A kötvénycsomagokban jellemzően legalább 30 százaléknyi valódi kötvény is volt, így a kártérítés is jellemzően a kárérték legfeljebb 70 százaléka. De voltak kirívó esetek is: az egyik legpechesebb ügyfél a 9,8 milliós kára után 230 ezer forint kárrendezésben részesült.

A károsultak azzal érvelnek a teljes kártalanítás mellett, hogy közigazgatási hatósági mulasztás történt, mivel a Quaestor felügyeleti szerve, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem tett eleget kötelességének, és nem tárta fel a visszaélést. A károsultak Ibolya Tibor fővárosi főügyészre hivatkoznak, aki a botrány kirobbanása után azt mondta, hogy fennáll a bűnpártolás gyanúja, hiszen a PSZÁF 2009-ben vizsgálta a Quaestort, ám semmilyen szabálytalanságot nem talált.

„A Quaestor 2009-es célellenőrzése során például kiderült, hogy a vállalat másfél évre visszamenőleg valótlan adatokat közölt a PSZÁF-fal, amely emiatt 3 millió forintos bírságot szabott ki, de ezt, a mostani harmadrendű vádlott kérésére, nem hozta nyilvánosságra" – fejtette ki tavalyi nyilatkozatában Ibolya Tibor, majd hozzátette: hivatali bűnpártolás lehet, ha valaki elnézi, hogy a Quaestor másfél évig a „bolondját járatja vele”, és nem tesz feljelentést.

Mostanra egyébként az is kiderült, hogy a 32 ezer károsult közül 12 ezren egyetlen fillér kártérítést sem kaptak az elmúlt 13 hónap során. Ezek a károsultak egyenként perelhetnek.

Az első Quaestor-törvényt 2015 márciusában szavazta meg a parlament. Ez alapján ügyfelenként 30 millió forintig kártalanították volna az érintetteket. Ez azonban elmaradt, mert az Alkotmánybíróság bizonyos pontokon alaptörvény-ellenesnek találta a törvényt. Ugyanakkor a károsultak szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter is úgy nyilatkozott, hogy a törvényt nem kell felfüggeszteni egy még el nem bírált alkotmányjogi panasz miatt.

quaestor károsultak tüntetéseQuaestor károsultak tüntetése

Tavaly decemberben, az utolsó parlamenti ülésen mindenesetre elfogadták a második Quaestor-törvényt, ami tovább rontja a károsultak esélyeit. Bár Ibolya Tibor főügyész arról számolt be, hogy a Quaestornál 44 milliárd forintnyi vagyonelemet találtak meg, az új törvény alapján a károsultak ebből 34 milliárdhoz juthatnak hozzá. És ehhez is azzal a megkötéssel, ha vállalják, hogy további követeléssel nem lépnek fel.

Mindez a károsultak értelmezése szerint azt jelenti, hogy miközben ők jelen állás szerint a legjobb esetben is 90 milliárdot buknak, az állam, ami egyetlen fillérrel nem járult hozzá a kártalanításhoz és károsultként sem érintett, 10 milliárdot nyer – gyakorlatilag az átvert Quaestor-befektetőkön.

Ráadásul mivel a teljes, 208 milliárdos kárból 44 milliárd került elő, adódik a kérdés: hová tűnt 164 milliárd forint? A vádirat szerint Tarsoly Csaba egymilliárdot lopott el saját célra, ez tehát nem ad magyarázatot. Ráadásul a napokban derült ki, hogy a bíróság harmincoldalas hibalistát küldött az ügyészségnek, válaszul a Quaestor-ügy vádiratára.

Az ügyről az Origo számolt be, arra is emlékeztetve, hogy Ibolya Tibor fővárosi főügyész korábban világszínvonalúnak minősítette a nyomozók munkáját. (Szakmai vélemények szerint a Biszku-ügyben és a vörösiszap-perben is a vádhatóság silány munkájának következtében nem születhetett megnyugtató, a társadalom igazságérzetével összhangban álló ítélet.)

Tarsoly-ügyben a Fővárosi Törvényszék a tárgyalást előkészítő április 1-jei ülésén megállapította, hogy az ügyészség által összeállított vádirat „hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak”.

Az ügyészségnek május végéig kell pótolnia a hiányosságokat, ám ehelyett azt közölték, hogy ez nem áll módjukban.

A bíróság azt írta, a hiánypótlás elmulasztása esetén megszünteti az eljárást, ami azt jelenti, hogy Tarsoly és társai egy ideig nem állnak bíróság elé.

A kártérítések ügyében május 27-én kezdődik az első per, amit egy kötvényes indított a Magyar Nemzeti Bank ellen, mint ami felelős – a PSZÁF jogutódjaként – a Quaestor-féle törvénytelenségek feltáratlanságáért. A Hetek úgy tudja, az MNB is nagyon komoly jogi apparátussal készül a perre, mert ha veszítene, az hasonló pereket indukálna akár tízezres számban.

Hetek

További belföldi híreink