Belföld

2016-03-28 08:33:00

15 tény, amit talán nem tudott Jézusról

Húsvét alkalmából összegyűjtöttünk néhány tényt Jézus történeti alakjáról és életéről. Tudta például, hogy nem hallgatott volna a Jézus névre? Vagy azt, hogy nem is karácsonykor született?

15 tény, amit talán nem tudott Jézusról

1. Nem a „nullában” született

Kutatások alapján Jézus inkább időszámításunk előtt 8-ban vagy 7-ben látta meg a napvilágot. Lukács evangéliuma a születés időpontját ugyanis Augustus császár népszámlálási rendeletének idejére teszi, ami i.e. 27-től 14-ig volt. A betlehemi gyermekgyilkosságokat pedig Nagy Heródes rendelte el, aki i.e. 37 – i.u. 4-ig volt helytartó. Vagyis valamikor Augustus trónra lépése és Heródes halála között kellett születnie.

Augustus önéletrajza három nagy népszámlálást jegyez fel: i. e. 28-ban, i. e. 8-ban és i. sz. 14-ben, vagyis csak az i. e. 8 jöhet szóba. A naptárunkban lévő eltérés valószínűleg a későbbi korok naptárreformjaiból ered.

2. Ősszel volt a születésnapja

Jézus születése szinte biztosan nem karácsonykor volt, bár születésének pontos időpontját nehéz meghatározni. Az viszont egyáltalán nem valószínű, hogy az egész birodalomra kiterjedő népszámlálást írtak volna ki télen, amikor a legkedvezőtlenebbek a közlekedési feltételek, és sok millió embernek kell elutaznia az összeíró helyekre. A karácsony ellen szól az is, hogy Jézus születésekor a pásztorok az állataikkal együtt a szabadban éjszakáztak. Sokkal valószínűbb, hogy a sátorok ünnepekor, valamikor szeptember közepe és október közepe között született.

3. Nem hallgatott volna a Jézus névre

Jézus anyanyelve, mint akkor minden zsidónak, az arámi volt, annak is a galileai tájszólását beszélte. Neve héberül a Jehósuá rövidebb alakja, Jésuá volt, melynek jelentése Jahve megment. De anyanyelvén csak Jésunak ejtették.

4. Jól beszélt héberül

A fennmaradt forrásokból ugyanakkor kiderül, hogy jól tudott héberül is. Ugyanis a zsinagógákban csak olyan férfiak olvashattak fel nyilvános, akik helyesen és értelmezve tudták hirdetni a héber szöveget. Jézus pedig többször is felolvashatott, és nem egyszer le is fordította a szövegeket arámira.

5. Általános iskolába járt

A korabeli rendelkezés szerint minden zsidó kisfiúinak öttől tízéves koráig mindennap iskolába kellett járnia, ahol írni és olvasni tanultak, majd gyakorlatilag bemagolták az Ószövetség jelentős részét. Más tantárgyuk nem is volt, csak a Szentírást olvasták és skandálták napi 12 órában.

6. Az építőiparban dolgozott

Az írás-olvasáson kívül mindenkinek értenie kellett valamilyen kétkezi munkához is, Jézus az apjától tanulta el az ácsmesterséget, és a tanulmányai befejezése után is ácsként dolgozott. Ez akkoriban nem csak a tetőfedést jelentette, hanem az építkezés egészére kiterjedő munka volt. Jézus ebből élt több mint harmincéves koráig, így valószínűleg a szakma mesterévé vált.

7. Nem 33 évesen feszítették keresztre

A hagyományos időszámítás szerint, amely Jézus születését veszi az időszámítás kezdetének, 33 éves volt, amikor keresztre feszítették. A Biblia említi, hogy „mintegy” 30 éves volt, amikor elkezdte a szolgálatát, és ezután három pészachi ünnepről ír. Ebből arra lehet következtetni, hogy 30-32 éves lehetett, amikor kivégezték. Egy másik álláspont Heródes halálához képest határozza meg a korát. Nagy Heródes i. e. 4-ben halt meg, tehát onnan számítva Jézus 36 éves lehetett, amikor meghalt. A harmadik magyarázat az i. e. 8-ban történő népszavazást veszi alapul, amely szerint Jézust körülbelül 40 évesen feszítették keresztre.

8. Az utolsó vacsora egy szédereste volt

Az utolsó vacsora niszán hó 14-ének első óráiban volt, amikor Jézus a tanítványaival megünnepelte – egyébként egy nappal az egész nép előtt – Izrael Egyiptomból való kivonulását, vagyis a pészach ünnepét. Ennek első estéje az úgynevezett széder. Egyes bibliamagyarázók szerint Jézus vezette a ceremóniát, amelyen páskabárányt és bort is fogyasztottak.

9. A 18 órás kín kezdete

Jézus a halálának előestéjén vért izzad, ami csak különlegesen erőteljes stresszhelyzet, szorongás esetén lép fel. Ilyenkor a verejtékmirigyek körüli összetett véredények erőteljesen összehúzódnak, majd amikor a szorongást felváltja a beletörődés, ezek a hajszálerek elpattanásig tágulnak. A vér ekkor bejut a verejtékmirigyekbe, ezek pedig megrepednek, és igen nagy mennyiségű verejtéket termelnek, amely a vérrel együtt jelenik meg a bőr felszínén.

10. Koncepciós perben ítélték el

A főpapok vallási rendőrsége az Olajfák-hegyén fogta el Jézust, és miután a templomőrök brutálisan összeverték, azonnal sor került a kihallgatására Kajafás és a vének előtt. A főtanács szinte az összes eljárásjogi szabályt megszegte: nem a Szentély melletti ülésteremben jött össze és nem nappal, nem adtak jogi képviselőt Jézus mellé, a tanácstagok nem a megfelelő sorrendben szólaltak fel, és hamis tanúkat idéztek be. Végül istenkáromlásért ítélték el, mivel Jézus jóváhagyta, hogy ő a Messiás. A vallási rendőrség már ekkor elkezdte a megalázását: leköpték, és arcon verték.

11. Pilátus nem akarta elítélni

Péntek reggel 6 óra körül átadták Pilátusnak, aki nem látta elegendő oknak a kivégzésre a vallási törvények megsértését, és el akarta engedni. Miután megtudta, hogy Jézus galileai, Heródeshez küldte, akivel a názáreti nem volt hajlandó szóba állni, így Heródes visszaküldte Pilátushoz. A római helytartó még ekkor is próbált kimaradni a perből, és megkorbácsoltatta Jézust, hátha így lecsillapíthatja a tömeghangulatot. A nép végül mégis Barabás szabadon bocsátását követelte. Pilátus a kezét megmosva határolódott el a döntéstől és reggel 9-kor kiadta a római katonáknak.

12. Római módra korbácsolták meg

A római ostorozás során az elítéltet egy oszlophoz kötözték, karjait a magasba nyújtva, arccal az oszlopnak, teljesen meztelenül. Az ítéletet két katona végezte el egy-egy rövid nyelű korbáccsal, amelyek két ágban végződő bőrszíjakból álltak, ezek végén pedig mogyorónyi ólomdarabok vagy éles birkacsontok voltak, amelyek az emberi bőrbe hatolva rendkívül erős vérzést okoztak, és gyakorlatilag teljesen szétroncsolták a testet. A zsidó törvény és hagyomány legfeljebb 39 csapást engedélyezett, de a rómaiaknál nem volt felső határ, így a csapások száma akár a százat is elérhette.

13. Különféle eszközökkel kínozták

A korbácsolás után tovább kínozták Jézust az őt őrző római katonák. Az egyik legnagyobb fájdalmat a töviskoszorú okozta, amelyet egy 2,5 centiméter hosszú tüskéjű növényből készítettek. A tövisek könnyedén behatolnak a fejbőrbe, a fájdalom pedig rövidesen az egész fejre, majd a nyakra és a vállakra is kiterjed. Római szokások szerint a megfeszítés helyére az elítélt maga vitte a keresztfát, méghozzá úgy, hogy mindkét nyújtott karját a gerendához kötözték, így annak 30-50 kilogrammos súlya a legalsó nyakcsigolyára és a legfelső hátcsigolyára nehezedett. Jézus keresztjét egy idő után más vitte tovább, valószínűleg azért, mert a sokkos állapota miatt lezuhant a vérnyomása.

14. Szinte elviselhetetlen kínokat élt át a kereszten

A feszületeken, illetve a festményeken Jézust ágyékkötőben ábrázolják, de a rómaiak senkit nem feszítettek keresztre ruhában, csak meztelenül, hogy ezzel is megszégyenítsék. Szinte tökéletesen kidolgozták, hogy melyik módszerrel okozzák a lehető legnagyobb fájdalmat úgy, hogy a haláltusa közben ne következzen be eszméletvesztés. A külön erre a célra készített, 15-20 centiméter hosszú, 8-9 milliméter széles szögeket a legtöbb ábrázolással szemben nem az áldozatok tenyerén ütötték át, mivel az nem tudta volna megtartani a test súlyát, hanem pontosan a csukló közepénél, ott, ahol a kézfej átmegy a csuklóba. Ez égő fájdalommal járó idegsérülést eredményezett.

15. Tüdőembóliában halt meg

A felfüggesztet test mellkasi része a kezeken lógó teljes testsúly miatt annyira kifeszült, hogy az elítélt a levegőt csak beszívni tudta, kifújni már nem, ezért fuldoklani kezdett. Az erőlködéstől az izmai begörcsöltek, szédült, a szája elkékült, a nyelve pedig megdagadt. Néhány óra múlva magas láz lépett fel, és keringési zavarok alakultak ki. A vérnyomás lezuhant, a szív elfáradt, a tüdőben pedig folyadék gyűlt össze.

Ezek következtében a légzése hörgéssé vált, a szíve nagyon gyorsan, de nagyon kicsiket vert, ami végül halálhoz vezetett. Egyes szakértők szerint az agónia mellett pszichés terhelés is gyorsította Jézus halálát, ugyanis jóval előbb meghalt, mint a mellette megfeszítettek. Pilátus ezen annyira elcsodálkozott, hogy ellenőrizette, valóban meghalt-e, és egy katonával dárdát döfetett a bordái közé, ahonnan vér és víz folyt ki.

+ 1. Tárgyi bizonyítékok is vannak a feltámadásra?

A keresztény hagyomány számos helyszínt, illetve tárgyat próbált kapcsolatba hozni Jézus földi életének utolsó szakaszával, több-kevesebb sikerrel. Ilyen köztiszteletben álló emlékek például a Szent Sír Jeruzsálemben, Jézus keresztjének a maradványai, a testét a sírban fedő, úgynevezett torinói lepel és arckendő, egy másik, az úgynevezett Veronika kendője, amellyel állítólag a keresztúton Jézus az arcát megtörölte, a keresztet őrző római százados lándzsája, valamint az a kehely, amelybe Jézus vérét felfogták.

A cikkhez a Hetek anyagait használtuk fel.

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek