Belföld

2016-03-14 08:00:00

Vihar Tőkés László kitüntetése körül

Egy bírósági döntés nyomán Klaus Johannis román elnök visszavonta Tőkés László 2009-es román állami kitüntetését, amit az 1989-es forradalomban játszott szerepéért kapott. A lépést még Victor Ponta korábbi kormányfő kezdeményezte, amiért Tőkés felvetette az ötletet, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében. A Hetek cikke.

Klaus Johannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését. Az államfő ezt egy sajtótájékoztatón jelentette be az elmúlt héten. Döntésével emlékeztetett arra, hogy a minapi bírósági ítélet nyomán kellett döntenie, melynek értelmében érvényben maradt a kitüntetés visszavonását javasló becsületbírósági határozat. Johannis elmondta, hogy több szempontot is figyelembe vett ebben a helyzetben.

klaus johannis Klaus Johannis

„Aki kitüntetést adományoz, el akarja ismerni a kitüntetett érdemeit, és meg akarja jutalmazni őt. Aki viszont elfogadja a kitüntetést, annak el kell ismernie Romániát, a román alkotmányt, és tiszteletben kell tartania azokat az értékeket, amelyek az alkotmány alapját képezik” – hangoztatta az államfő.

Tőkés László 2009-ben kapta meg Traian Băsescu volt román elnöktől a Románia Csillaga érdemrend állami kitüntetést az 1989-es forradalomban játszott szerepéért.

Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet az erdélyi magyarok felett.

tőkés lászlóTőkés László

A volt püspök szavai rögtön bombaként robbantak a román sajtóban és közvéleményben, hiszen a védhatalmi kifejezés nagyon éles bírálata Románia kisebbségekkel kapcsolatos viselkedésének. A legfőbb román közjogi méltóságok mindegyike bírálta Tőkés Lászlót, amiért azt javasolta, Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.

A védhatalmi státusz

Nagy Árpád politológus szerint ez a szerep a mai európai uniós szabályok szerint szinte lehetetlen. A párhuzamként kínálkozó dél-tiroli minta a fasizmus bukása után egy speciális jogi történelmi helyzetben, a bizalmatlanság légkörében keletkezett, amikor Ausztria az első világháború vége óta Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolban élő német közösség fölött vállalt védhatalmi státuszt, ehhez azonban az olasz fél fogadókészsége is szükséges volt.


A második világháború után Olaszország vesztes államként bizonyítani akarta, hogy szakított a fasizmussal, és méltányosan bánik a területén élő kisebbségekkel. Ennek nyomán kezdődtek tárgyalások Ausztriával (amely ugyan a hitleri Németország részeként szintén a vesztes oldalon zárt, de a győztes hatalmak Hitler áldozatának tekintették) a dél-tiroli német közösség helyzetének rendezéséről.

A tárgyalások nyomán megszületett a Gruber–De Gasperi-egyezmény, amelyben rögzítették a német közösség jogait és lefektették az autonómia alapjait. Az egyezményt a párizsi békeszerződéshez mellékletként is hozzácsatolták. Ez biztosította Ausztria számára a védhatalmi státuszt is, amellyel több ízben is élt; a dél-tiroli németek jogainak sorozatos megsértése után sikeresen az ENSZ-közgyűlésének napirendjére tűzette az ügyet. Tehát ahhoz, hogy Ausztria védhatalommá váljon, az olasz félnek és a nemzetközi közösségnek is tudomásul kellett vennie és el kellett fogadnia ezt a tényt – szögezi le lapunknak a politológus.

Tűréshatáron

Tőkés 2013-ban Tusnádfürdőn tett kijelentése kétségkívül provokatív volt, de nem volt benne semmi meglepő, hiszen Tőkés rendre a román politikai tűréshatárt feszegeti kijelentéseivel – mondja Kolumbán Gábor politikai elemző, hozzátéve: a provokáció, mint egy horzsolás a bőrön elmúlik, és nem kellett volna ekkora feneket keríteni az ügynek román részről.

tőkés lászló tusnádfürdőnTőkés László Tusnádfürdőn

Kolumbán úgy látja: az államfő hibázott, hiszen a volt püspök egy olyan emblematikus alakja a forradalomnak, amelyhez nem lehet hozzányúlni, mert aki ezt megteszi, az a forradalom eszméjét és emlékét támadja. Johannis azonban folyamatosan bizonyítani akarja, hogy ő román, sőt jó román. A román hatalmi elit ugyanis még mindig bizalmatlan a szász származású, ráadásul nem ortodox, hanem evangélikus elnökkel szemben, aki most igyekezett bizonyítani a nacionalista érzelmű román elit felé.

Büntetés

A becsületbíróság döntését Tőkés László megtámadta a közigazgatási bíróságon, keresetét a román legfelső bíróság a múlt héten utasította el jogerősen. Ezek után a volt püspök nyílt levélben fordult a román elnökhöz. Tőkés László kijelenti, hogy a szabad véleménynyilvánítás miatti „büntetés” az, hogy az államfő visszavonta tőle a Románia Csillaga érdemrendet, és felteszi a kérdést, hogy a korrupció és egyéb visszaélések miatt elítélt, szintén kitüntetett személyek közül hányat részesítettek hasonló bánásmódban. Tőkés levelében sajnálatát fejezi ki az államfő döntése miatt.


„Sokan voltunk, és sokan vagyunk, akik hittünk abban, hogy a temesvári forradalmat követően az alapvető emberi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartják majd Romániában. Most azonban pontosan ugyanazért büntetnek, amiért 1989 decembere előtt üldöztek, a szabad véleménynyilvánítás miatt” – áll a levélben.

Tőkés szerint az alkotmány egyes cikkelyeinek bírálata az alaptörvény által biztosított, mindenkit megillető jog, és egy jogállamban nem jelenti a jogszabályok be nem tartását. „Kézenfekvő kérdés, hogy azok a korrupció miatt elítélt személyek, akik szintén kaptak valamilyen állami kitüntetést, részesültek-e hasonló bánásmódban? Fogják-e vizsgálni e személyek tetteit vagy nyilatkozatait?” – teszi fel a kérdést Tőkés. A levélben kijelenti, hogy a kitüntetéssel vagy a nélkül is hű marad Temesvár szelleméhez.

Visszhangok

Vladimir Tismăn, a román történelemfeltárás elismert alakja kiállt Tőkés László mellett.

„Nem tudom, mit csinált Klaus Werner Johannis fizikatanár Nagyszebenben 1989. december 16-án, viszont azt tudom, hogy Tőkés László lelkipásztor éppen mit csinált: a Securitate és a rendőrség megrohamozta temesvári paplakban tartózkodott, és nem akarta azt elhagyni.

Ekkor egy nemzetiségeken és generációkon átívelő élőlánc alakult ki a parókia körül, Romániának a rendszer által megnyomorított polgáraiban pedig egy pillanatig ott pislákolt a létük meghaladásának reménye. Ők a tanúbizonyság arra, hogy egy öröknek, legyőzhetetlennek tűnő rezsim eltörölhető és megtagadható. Temesvár mentette meg a román emberek méltóságát és becsületét. Így a temesvári forradalom nem haladható meg, ha fontos számunkra a történelmi igazság, nem írható le az a személy, akinek a megtalált európaiság szellemében államfőnek megválasztott Klaus Johannis tegnap visszavonta a Románia Csillaga érdemrendjét” – írja Vladimir Tismăn közleményében az ügy kapcsán. 

Hetek / Hajdú Sándor

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek