Itthon

2016-03-09 09:55:00

Ezek az ügyek okozhatnak belső konfliktusokat a Fideszben

Ebben a kormányzati ciklusban több olyan botrány volt, amely a kormánypártokon belül is feszültséget gerjesztett. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy milyen ügyek várhatóak az elkövetkező időszakban, amelyek törést okozhatnak a Fideszen belül.

Ezek az ügyek okozhatnak belső konfliktusokat a Fideszben

Bár sokan azt gondolják, hogy a Fidesz homogén csoport, ahol bármi történik, a miniszterelnöknek van igaza, valójában a kormánypárt is érzi, ha a kormánya nem képes megfelelően reagálni a társadalmi igényekre, vagy pont ellenük cselekszik. A kormányváltás óta három csoportba oszthatóak ezek az ügyek, amelyek nagyon eltérő módon érintik a kormánypárti politikusokat, és a szavazótábort.

Az első csoport a demokrácia kérdésével kapcsolatos botrányok.

Ide soroljuk például a transzparencia kérdését, a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítését, az alaptörvény keletkezését, és annak módosításait. Ezekben az ügyekben is voltak korrekciói a kormánynak, főleg nemzetközik kritikákra, de ezek a nyilvánosság előtt sohasem a képviselők felől jelentkező nyomásként csapódtak le.

A második csoport a korrupció kérdése.

Az ellenzéki pártok jelentős erőket mozgatnak meg annak érdekében, hogy minél több ügyet tárjanak fel, ismertessék a közvéleménnyel, és ráragasszák a korrupt jelzőt a hatalmon lévőkre. Ez a próbálkozás megvolt a 2014-es választások előtt is, amit a baloldali pártok esetében azzal ellensúlyozott hatékonyan a Fidesz, hogy folyamatosan rendőrségi nyomozásokat, bírósági tárgyalásokat tudott a képernyőn mutogatni, amit az „elmúlt 8 évhez kapcsolódik”. Most ugyanezt próbálják a Jobbik esetében is alkalmazni (pl. ózdi polgármester ügyei, Kovács Béla-kémügye). Nyilván a korrupció témája nem fog nyilvános törést okozni a kormánypárton belül, mivel ez a politikai létezésük legitimitását vonnák kétségbe.

A harmadik csoport a szakpolitikai kérdések, vagy másként a jó kormányzás.

Ezen a területen a legsérülékenyebb a kormány belül is, és ezeknek van a társadalmi nyilvánosság előtt a legtöbb következménye. Az ellenzéki pártok által kevéssé hangoztatott alapelv, hogy a rossz szakpolitikák, azaz a rossz kormányzás valójában nagyságrendekkel nagyobb kárt okoz az országnak, mint a korrupciós ügyekben elszivárgó milliárdok. Ilyen törést okozó szakpolitikai ügy volt például az internetadó, a közoktatás, az egészségügy, az energetikai rendszer átalakítása.

Jókor jöttek a migránsok

Egy évvel ezelőtt a menekültügy lekeverte a politikai napirendről azt a problémát, hogy a 2014-es választások után lényegében megszűnt a kormányzás. Az eltervezett rendszer-átalakítások lezárultak, míg újabb átalakítási ötletekre nem akart, vagy nem mert a kormány rábólintani.

A rosszul időzített ötletek, mint például a netadó, az útdíj-rendszer átalakítása elégedetlenséget váltottak ki a kormánypárton belül is, és ez kivetült a támogatói körre, majd a támogatottsági adatokra is. Ez a rossz kormányzás többek között a kétharmad elvesztéséhez is vezetett.

Az elmúlt egy év kegyelmi időszak volt a kormánynak, és lehetősége lett volna arra, hogy belekezdjen azoknak a rendszereknek a korrekciójába, ahol túl nagy volt a reformhevület (közoktatás), vagy éppen ott kezdjen átalakításokba, ahol eddig nem történt semmi (egészségügy). Ezt nem használta ki, és ennek köszönhető, hogy a közoktatás kérdése „rászakadt”.

Milyen konfliktusos ügyek várhatóak?

A Policy Agenda szerint az elkövetkező fél évben hat olyan ügy van a napirenden, amely belső konfliktusokat is okozhat a kormánypárt számára:

- A legfontosabb az oktatás, ahol valamilyen megoldási mederbe kellene terelnie a folyamatokat a kabinetnek.

- Az egészségügy kapcsán a legnagyobb probléma, hogy rendszerértékű reformok nem voltak. Ugyanakkor nő a szakemberhiány, és ez egyre nagyobb nyomást jelent a kormányra.

- Folyamatosan napirenden van a bürokrácia-csökkentése, amely főképpen a kormányzati háttérintézmények átalakítása, és elbocsátások kapcsán van előtérben. Az egyes intézmények érezhetően gyűjtik a támogatókat a képviselőcsoporton belül is.

- A kormány belengette, hogy „nullás” költségvetést szeretne, amely pontosan még nem érthető, de ha szószerinti értelemben valósulna meg (annyit költ az állam, mint amennyi bevétele van), akkor komoly megszorításokkal járna.

- Az „állami rezsivállalat” megalkotása a rezsicsökkentés elindítása óta napirenden van, és a földgáz-szolgáltatás kapcsán már történtek ebben jelentős lépések. Ugyanakkor belső konfliktusok miatt a villamosenergia területén elakadt a folyamat.

- Egyszerre szakpolitikai és demokrácia kérdéssé vált a vasárnapi zárva tartás ügye. A népszavazás kezdeményezésének fizikai akadályoztatása a kormánypárton belül is erős hullámokat vert. A népszavazási törvény megváltoztatása, a konkrét ügyben az eljárás lefolytatása miatt hónapokig napirenden lesz a kérdés.

Ezeket az ügyeket a miniszterelnök lényegében csak a menekültüggyel igyekszik kezelni. De mostanra kiderült, hogy ebben a kérdésben sem egységes a Fidesz frakció, többen kemény kritikát fogalmaztak meg. Ahogy a kérdésnek a választókra gyakorolt varázsa csökken, ismét ott találja magát a kabinet, hogy a korrupció és a rossz kormányzás vádja ellen kell kívül és belül védekeznie. Az ellenzék számára azonban nem elég, ha erre csak kritikai reakciói lesznek, és nem tud alternatívát: „hogy csinálnák mi…?” narratívát felmutatni. Mert a korrupció kérdésköre önmagában nem biztos, hogy elég a kormányváltáshoz szükséges szavazatok megszerzésére.

atv.hu / PA

További belföldi híreink