Belföld

2016-03-08 13:43:00

Matolcsy 5 millióján kiakadtak a Fideszben

Ha Áder János aláírja az MNB-törvény módosítását, az szégyenfolt marad a Fidesz lelkén – mondták az atv.hu-nak kormánypárti képviselők, akik abban bíznak, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul. Ez a forgatókönyv szerintük annyival jobb, mint az országgyűlésnek való közvetlen visszaküldés, hogy legalább az alkotmányosság irányába determinálja az új szöveg véglegesítőit.

Kövér László annak ellenére írta alá a minap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak gazdálkodását kvázi titkosító törvénymódosítást, hogy személyes véleménye szerint az azok által kezelt összegek közpénznek minősülnek.

Bánki Erik fideszes képviselő indítványa 250 milliárd forint nem transzparens felhasználásáról szól. Információink szerint többen úgy vélik, hogy a parlament gazdasági bizottsága fideszes elnökének gyakorlatilag csak a nevét kellett adnia a javaslathoz.  

Bánki Erik az ATV Start című műsorában elismerte, hogy a jogszabály megváltoztatását Matolcsy György kérte a kormánytól, és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman jogi állásfoglalásával szemben a politikai akaratot juttatták érvényre.

Érveik hallatán – az MNB alapítványaihoz juttatott pénz „elveszíti közpénz jellegét” – azonban még a nem jogász végzettségű képviselők egy része is szemlesütve nyomott gombot a módosításra.  

Surányi György az MNB korábbi elnöke azt ATV Szabad szemmel című műsorában azt mondta, hogy az árfolyamgátból származó több száz milliárd forintos nyereséget Matolcsynak a devizahitelesek megsegítésére kellett volna fordítania, és nem műtárgy- és ingatlanvásárlásra. A hazai GDP egy százalékát kitevő összeg ilyen célokra fordítása Surányi szerint nagyságrendjét tekintve példátlan a külföldi jegybankok gyakorlatában.

Bárcsak Áder visszadobná

Több kormánypárti frakciótaggal is beszélve egyértelmű, hogy

a képviselőcsoport egy részének azért leesett, mennyire „kilóg a lóláb”. Ők nem is rejtik véka alá, abbéli reményüket, hogy Áder Jánoson fennakad a módosítás.

Azért örülnének azonban inkább annak, ha az államfő az Alkotmánybírósághoz postázná a küldeményt, mert az egyértelműbb helyzetet teremtene, hiszen egy ítélt dolog már determinálja a jogalkotást. Míg ha csak a T. Ház kapja meg újra a lehetőséget, abban benne van a dacból újrázás kockázata.

Áder jános köztársasági elnök.Áder János köztársasági elnök.

Itt azonban már megoszlanak a vélemények a frakciótagok között, és egyesek szerint

Kövér László sarkos megfogalmazása a közpénznek minősülő közpénzről egyértelművé teszi, hogy korábbi formájában nem tudna még egyszer ilyen simán átcsúszni a törvénymódosítás.

Abban viszont egyetértenek a képviselők, hogy az MNB vezéreinek fizetéséhez és a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok pénzköltéseinek titkosításához nem kell nyúlni, mert az nem alkotmányellenes. 

Ettől még egyikük botránynak nevezte, hogy Matolcsy papíron négyszer annyit keres, mint Orbán Viktor.

„Mondhatjuk persze, hogy az Állami Számvevőszék javaslatára töröltük el a 2 milliós bérplafont, de akkor minek bűvészkedünk a bürokráciacsökkentéssel és a költségtérítések racionalizálásával”

– lamentált a képviselő, aki azt tapasztalta, hogy nehezen tud olyan kollégával beszélni, aki ne hozakodna elő egy idő után Matolcsy havi 5 milliós fizetésével. 

CSOK helyett borozó a téma

Úgy tudjuk, a jegybanktörvény módosítása váratlanul került elő a frakcióülésen, és a képviselők nehezen tudták követni az MNB alapítványok gazdálkodásának titkosítása mellett elhangzott szakértői érveket. Ugyanakkor beszámolóik szerint az hihetően hangzott, hogy összhangban a nemzetközi gyakorlattal,

minden jegybanknak van olyan lehetősége, hogy „nem feltétlenül látványos módon eszközöl beruházásokat, vagy változtatásokat a piacon”.

simor andrás volt jegybank elnök.Simor András volt jegybank elnök.
Ha ezt nem is mindenki értette, a fizetésemelések elérték az egybegyűltek ingerküszöbét. Van persze, akit csak azért zavar az összeg nagysága, mert Simor András regnálása után éppen arra vállaltak kötelezettséget, hogy egy mindenki számára elfogadható szintre lövik be a jegybanki vezetők javadalmazását.

És a látszat nagyon fontos, mert egy ilyen alkotmányellenes titkosítással egybekötött sztárgázsi könnyedén összeadódhat a kopaszbotránnyal és a közoktatásban zajló malőrkontingenssel.

„Azért kár, hogy ilyen látványos hülyeségeket csinálunk, mert 3-4 rossz sztoritól teljesen megváltozik a közhangulat, és nem tudjuk jól eladni a sikereinket” – mondta egy másik képviselő, és azt fájlalta, hogy az erről szóló cikkek kommentjeiben már több szó esik a jegybank új borozójáról, mint a CSOK-ról. Ez a forrásunk úgy vélte, a kopasz botránnyal sem tudott mit kezdeni a kormányzati kommunikáció, és ha a kormányfő be nem jelenti a kvóta elleni népszavazást, rájuk ég az egész.

Politikai hirdetés

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek

Politikai hirdetés