Belföld

2016-03-07 14:34:00

Tarjányi: Orbán tizenkilencre lapot húzott

Több ezer ember ázik a téli esőben a görög-macedón határon, miközben az EU és Törökország vezetői hétfőn újabb kísérletet tesznek a megegyezésre a menekültáradat megfékezéséről. A magyar miniszterelnök péntek reggel megnyugtatta a közvéleményt, hogy Magyarországra sem legálisan, sem illegálisan nem érkezhetnek migránsok; ahogy fogalmazott: ilyen értelemben nem leszünk Európa. Az ATV Szabad szemmel című műsorában Tarjányi Péter azt mondta: Orbán Viktor tizenkilencre lapot húzva hamis biztonságérzetbe ringatja a közvéleményt, amikor arról beszél, hogy minden rendben van Magyarországon menekültügyben.

Tarjányi: Orbán tizenkilencre lapot húzott
Menekülttábor a török-szíriai határ szíriai oldalán. (Fotó: Reuters)

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint hamis biztonságérzetbe ringatja magát, aki azt hiszi, Magyarország nincs bajban a Törökországból Európa felé tartó újabb migrációs hullámnak köszönhetően. Orbán Viktor tizenkilencre húzott lapot szerinte, amikor arról beszélt, hogy Magyarországra se legálisan, se illegálisan nem érkezhetnek migránsok.

Tarjányi szerint amikor a kormányfő arról beszél, hogy három hét alatt fel lehet húzni a kerítést a magyar-román határon, nem számol azzal, hogy tavaly három hét alatt mekkora menekülttömeg érte el Magyarországot.

Ráadásul 2015-höz képest az Europol számításai szerint az Égei-tengeren tevékenykedő embercsempészek szállítókapacitásai 3 és 5000 fő között voltak, ma 8 és 12000 fő között vannak, ami azt jelenti, hogy naponta ennyi embert át tudnak szállítani az Égei-tengeren Törökországból Görögországba. Senki nem hiheti, hogy a görög-macedón határon ragadt, napról napra nagyobb tömeg végig fegyelmezetten fog várakozni a lezárt határon – tette hozzá Tarjányi.

Súlyos tévedés azt gondolni, hogy ezek az emberek nem szakítják át a macedón kerítést és nem jelennek meg pillanatokon belül a határainknál – hívta fel a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő, aki úgy látja: senki nem készül arra forgatókönyvre, ami akkor lép életbe, ha a Balkánon összeomlik a határőrizet, és ezzel egy időben Németország, Ausztria és Szlovénia összehangoltan lezárja a határait, hogy a mag-Európát megvédje.

Ebben az esetben Magyarország abba a helyzetbe kerülhet, hogy sok tíz-, vagy éppen százezer ember ragad a területén. Tarjányi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi napokban már Robert Fico szlovák miniszterelnök is határzárról beszélt, ami újdonság északi szomszédunk esetében.

a török-szíriai határ. (fotó: reuters)A török-szíriai határ. (Fotó: Reuters)
Meddig érvényes a nemzeti stratégia?

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint eddig az egyéni nemzeti stratégiák megoldották az egyes uniós tagállamok problémáit, ám ha az Égei-tengeri áradat elér egy százezres szintet, akkor ezt egy Magyarország méretű vagy még kisebb ország képtelen lesz nemzeti szinten kezelni. Feledy szintén reálisnak látja a veszélyt, hogy akár több százezer ember is Közép-Európában rekedhet a schengeni övezet összeomlása nyomán, szerinte éppen ez a veszély az oka annak, hogy

a visegrádi államok lelkesek, ha Macedónia megsegítéséről van szó. Mindenki megpróbálja előretolni a bástyáit, ám a kulcstényező, azaz a görög-török határvizeken indított NATO-művelet eddig kudarcnak minősíthető – tette hozzá Feledy Botond, aki szerint ennek következtében a dominó eljuthat a magyar határig.

Tarjányi Péter szerint Magyarország helyzetét tovább nehezíti, hogy a térség leghosszabb sík, tehát nehezen védhető határszakasza Magyarországé. 1074 kilométeres sík határszakaszunk van Horvátország, Szerbia és Románia felé, amit a Magyar Honvédségnek és a rendőrségnek kellene megvédenie, miközben Ausztria a 300 kilométeres osztrák-magyar és az osztrák-szlovén határ 40 kilométeres, könnyen átjárható szakaszát szükség esetén német rendőri segítséggel fogja védeni.

Magyarországon nem tudunk arról, hogy érdemi, tehát százas vagy ezres nagyságrendű cseh, szlovák vagy lengyel rendőri erők jelennének meg az ország területén. Nem tudni, hogy mi lenne a közös munkanyelvük, hogyan fognak ők kommunikálni,

lesz-e közép-európai válságkezelési törzs, ami ezt a válságot kezeli. Eközben a németek, szlovének és osztrákok tavaly szeptember óta a közös válságkezelési stratégián dolgoznak.

Exkluzív légi felvétel az idomeni menekülttáborról


Van olyan eshetőség, amelyben egyetlenegy, környékbeli méretű ország sem tud egy áradatot egyedül megállítani – hívta fel a figyelmet Feledy Botond. Az egyéni stratégiák abban a pillanatban borulnak fel, amikor egy akkora embertömeg érkezik meg egy görög-macedón összeomlás után, amivel csak a közös határvédelmi ügynökség német részvétellel történő egységes fellépése tud mit kezdeni. Semmit nem tudunk még arról például, hogy krízishelyzet esetén milyen segítséget kapnánk a szomszédos országoktól – tette hozzá a külpolitikai szakértő.

Egyre több a kérdőjel

Tarjányi Péter ehhez hozzáfűzte: nem látni, hogy mely országokkal egyeztet arról Magyarország, hogy mi történik a kiutasított menedékkérőkkel. E nélkül pedig nem lesz eredményes a kitoloncolás sem a biztonságpolitikai szakértő szerint. Feledy Botond hozzátette: a 2015-ös bevándorlási hullám során nominális szinten alig növekedett a kiutasításról szóló határozatok száma Magyarországon, de még ezeknek is a töredékét tudtuk csak végrehajtani.

Orbán Viktornak arra a kijelentésére, amely szerint jobb külön-külön cselekedni, mint közösen nem csinálni semmit, Feledy Botond azt mondta: amíg mi egyéni megoldásokat keresünk vagy Moszkvába járunk, addig sem a közös megoldás kidolgozására koncentrálunk.

Ami a hétfői EU-török csúcsot illeti, azzal kapcsolatban Feledy Botond úgy véli: az a kérdés, hogy mennyire vehető rá Törökország ígéretei teljesítésére (ez a novemberi megállapodás óta nem történt meg), és az együttműködésért az Uniónak nem kell-e túl nagy árat fizetnie. Itt a szakértő a török vízummentességre utalt, ami biztonsági szempontból kockázatos lenne az Unió számára.
Tarjányi Péter szkeptikus a hétfői tárgyalás kimenetelét illetően, mert az elmúlt 4 évben a Közel-Kelethez kapcsolódó bármilyen kérdéskörben annyiszor jöttek ki mosolygósan a politikusok a tárgyalóteremből, miközben a valóság azt mutatja, hogy nem tudnak megoldani semmit.

A válság kulcsszereplői közül az embercsempészek, az oroszok és a kurdok nem ülnek a tárgyalóasztalnál, pedig nélkülük szinte lehetetlen megoldást találni a kérdésre.

Feledy Botond arra is felhívta a figyelmet, hogy a folyamat kulcsszereplője, Erdogan török elnök nyaka körül egyre jobban szorul a hurok, ezért rákényszerülhet, hogy betartsa a megállapodást.
Ha a törökök teljesíthetetlen követelésekkel állnak elő hétfőn, az csökkenti a Merkel-féle megoldás iránti európai bizalmat. Ha viszont egy merénylet, vagy egy újabb, kölnihez hasonló támadás történik Európában, az az erőforrások olyan koncentrációjához vezethet a kontinensen, ami megoldást jelenthet bizonyos problémákra – vélekedett a külpolitikai szakértő.

atv.hu

Tekintse meg Feledy Botond és Tarjányi Péter teljes beszélgetését.

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek