Belföld

2016-03-05 06:20:00

Népszavazások: Ezt kockáztatja a Fidesz

Súlyos vereséget szenvedett vasárnap a Fidesz Salgótarjánban; ez a kormánypárt ötödik súlyos időközi veresége 2014 novembere óta annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások még most is – 2006 nyara óta megszakítás nélkül – a Fidesz vezetését mutatják. De vajon okkal fél a kormánytöbbség valamiféle lopakodó protesthangulattól? Vagy ha nem, mi oka volt a Nemzeti Választási Bizottságnak arra, hogy a nyilvánvaló törvénytelenségek ellenére zöld utat adjon a kopaszok által támogatott néni népszavazási kezdeményezésének a vasárnapi boltzár mellett, ami egyben az MSZP kérdésének elkaszálást jelentette? És vajon mekkora kockázattal jár a Fidesz számára a kormány kvótaellenes kérdéséből születő népszavazás? A Hetek cikke.

2014 óta az ellenzéki rendre az esélyes ellenzéki jelölt mögé sorakoznak fel: az ellenzékiek átszavaznak – baloldaliak a jobbikos jelöltre vagy fordítva. Így nyert Kész Zoltán Veszprémben, míg Tapolcán és Ózdon a jobbikos jelölt.

Salgótarjánban a vasárnapi időközi polgármester-választáson a Jobbik gyengén szerepelt. Míg 2014-ben 12 százalékot kapott a jelöltje, most vasárnap csupán 6 százalékot szerzett.

A Fidesz arányaiban nem veszített a korábbi eredményéből: most is 40 százalékon végzett, sőt a szavazatok számát tekintve erősödött is 2014-hez képest, ám az MSZP–DK–TVE közös jelöltje radikálisan növelte a baloldal támogatottságát.

2014-ben Dóra Ottó – akinek elhalálozása miatt kellett időközi választást tartani – csupán 50 szavazattal nyert akkori fideszes ellenfelével szemben, a mostani jelölt Fekete Zsolt 1800 szavazattal 12 százalékot vert rá fideszes ellenfelére. Tehát ezúttal a 2014-ben még jobbikos szavazók is a balos jelölt mögé álltak és a protestszavazók is őt erősítették.

fekete zsolt (elől). fotó: mti.Fekete Zsolt (elől). Fotó: MTI.

A 2014-es általános választások óta a Fidesz nem tudott jelentős időközit nyerni, sem országgyűlésit, sem önkormányzatit, ami különösen annak tükrében érdekes, hogy az azt megelőző 14 évben minden egyes időközi parlamenti választáson győzött – mondta a Hetek megkeresésére László Róbert, a Political Capital választási szakértője.

„Salgótarján hagyományosan baloldalinak tekinthető város; ahol 2006-ban csak egy MSZP-s belháború eredményeképp vesztett a baloldal. Egyedül 2010-ben nyert a Fidesz jelöltje viszonylag nagy különbséggel. Ám ennél fontosabb, amit Ózd óta folyamatosan látunk: a kormányellenes választópolgárok jelentős része arra a jelöltre szavaz, akiről el tudja hinni, hogy képes legyőzni a Fidesz képviselőjét” – mondta László.

Hogy a kormányellenes választók aktivizálásában mekkora szerepet játszhatott Kövér László fenyegetőzése, az kérdéses: a házelnök a kampányban kijelentette,

akkor szavaznak okosan a helyiek, ha olyan polgármestert választanak, aki képes együttműködni a kormánnyal, mert így garantálhatják városuk jövőjét.

Baloldali hírforrások szerint Kövér zsarolásízű kijelentése sok bizonytalan szavazót háborított fel és mozgósított, maga a házelnök ezt valószínűtlennek nevezte. Bár a Fidesz intenzíven kampányolt, a súlyos vereség után bagatellizálni próbálta az eredményt, mondván, eddig is szocialista vezető állt a város élén.

Az újabb kormánypárti vereség után felmerül a kérdés: jelez-e olyan kormányellenes hangulatot a salgótarjáni eredmény, amitől országos szinten kellene tartania a Fidesznek, például a kormány által kezdeményezett és a választási bizottság által jóvá is hagyott betelepítési kvóta elleni népszavazáson.

A migráció kérdése „hazai pálya” a Fidesz számára, hiszen ha nem is lesz érvényes a referendum – tehát nem vesz részt a jogosultak legalább fele, azaz négymillió választó –, a kormánypárt biztosan elviszi szavazni a saját híveit,

a baloldali ellenzék viszont nem kampányolhat a migránsok kötelező betelepítése mellett, mert azzal saját „nemzetellenes” voltát igazolná.

Kiszelly Zoltán politológus szerint amennyiben a Fidesz a saját, nagyjából kétmillió szavazóját képes mozgósítani, az nem nevezhető átütő eredménynek, hiszen a betelepítési kvóta ellen sikerült kétmillió aláírást gyűjteni. Nagy sikernek az számítana, ha a Jobbik nagyjából egymilliós tábora is elmenne és nemmel szavazna, s így a nemek száma elérné a hárommilliót. Földcsuszamlásszerű eredménynek pedig azt tartaná Kiszelly, ha sikerülne négymilliós részvételt elérni, és a nemek nagy többségbe kerülnének.  

kiszelly zoltán.Kiszelly Zoltán.

Arra a kérdésre, hogy a kvótaellenes népszavazást át lehet-e fordítani valamiféle kormányellenes voksolássá, Kiszelly azt mondta: mindig megjelenik az az ellenzéki szándék, hogy a népszavazást a kormányról szóló szavazássá próbálják átalakítani a kampány során.

Az elemző szerint elképzelhető, hogy a baloldal, és kiváltképp „a kreatív Demokratikus Koalíció” megkísérli az uniós tagságunkról szóló voksolássá „alakítani” a referendumot, tehát azt fogja kommunikálni, hogy aki nemmel szavaz a kötelező betelepítésre, az valójában Magyarország unióból történő kilépését támogatja.

Mindazonáltal azt a feltételezett stratégiát, hogy az ellenzék az uniós tagságunk fenntartását azonosítaná az igen szavazatokkal, Kiszelly túlzottan nyakatekertnek tartja. Szerinte a kormányellenes tömegek inkább távol maradnak a szavazástól, mintsem igennel voksolnának a fenti alapon.

A referendum kimenetele nagyban függ a média által sugározott képektől: 

ha hónapokig a Macedónia vagy más déli államok felől hömpölygő, vagy a magyar határnál várakozó migránsok tömegét látja a tévénéző, akkor nagy valószínűséggel valóban a betelepítési kvóta elleni szavazásként fogja fel a referendumot, és nemmel szavaz.

„Ha a legnagyobb nézettségű adókon is azt látják, hogy a menekültek ledöntik a kerítést, vagy kislányokat hajkurászó migránsokról szólnak a híradások, az komoly mozgósító erővel bír” – mondta Kiszelly. Amennyiben viszont a téma lekerül a napirendről, még az is elképzelhető, hogy kétmillióan sem vesznek részt a szavazáson, ami a kormány kudarcaként is felfogható.

A kormány feltehetőleg nagy erőkkel vág bele a kvótaellenes kampányba és a miniszterelnök a demokratikus értékek fontosságáról beszél az ügyben, egy másik, a vasárnapi boltzár elleni népszavazás kapcsán óriási ellenerők mozognak. Az úgynevezett kopaszbotrány immár az ötödik olyan akció volt, mellyel megakadályozták az MSZP e kérdésben tartandó népszavazási kezdeményezését.

Orbán Viktor „méltatlannak” minősítette a gyalázatos akciót, megpróbált úgy tenni, mintha pártjának semmi köze nem lenne hozzá, és semmilyen érdeke sem fűződne a népszavazás elodázásához. Felkérte ugyan az illetékeseket a szabályok megváltoztatására, ám erre eddig is lett volna lehetősége a kormányoldalnak.

László Róbert szerint megoldással a Nemzeti Választási Iroda azon javaslata szolgálna, amely szerint fel kellene oldani a jelenlegi korlátozást, hadd versenyezzenek az azonos témájú népszavazási kérdések: aki összegyűjti a magáéhoz a 200 ezer aláírást, az nyert. Ez volna arányos korlátozás annak a legitim célnak az elérése érdekében, hogy több, azonos témájú kérdésben ne népszavazzunk. László a Heteknek azt nyilatkozta:

a kormány aligha erre készül, már csak azért sem, mert ebben az esetben hamar megkezdődhetne az aláírásgyűjtés, többek között vasárnapi boltzárügyben.

A szakértő szerint nem a tényleges problémát fogják orvosolni, „legfeljebb tessék-lássék módosítások várhatók, ahogy az történt a kampányfinanszírozás ügyében is”.

De miért fél a kormány? Miért nem tarja járhatónak azt az utat, hogy bejelenti: Tisztelt honfitársaink, jót akartunk, tévedtünk. Óvni akartuk a magyar munkavállalókat a kötelező hétvégi műszaktól, ám egy év elteltével belátjuk, hogy a vasárnapi nyitva tartás támogatottsága óriási, ezért visszakozunk.

Kiszelly szerint a döntéshozók nem vállalnák egy ilyen beismerés kockázatát, mert tartanának a dominóeffektustól: „és tessék mondani, még melyik döntésük volt téves?”

Ráadásul a hétvégi boltzárról szóló népszavazást jóval nagyobb eséllyel lehetne a kormány teljesítményéről, alkalmasságáról szóló népítéletté alakítani a kampány során.

Mint ahogy a 2008-as vizitdíj és tandíj elleni népszavazás is meghaladta eredeti értelmét, és végül úgy megroppantotta az akkori kormánypártokat, hogy a mai napig nem heverték ki.

Kiszelly szerint a végtelenségig nem lehet megakadályozni az MSZP kezdeményezését, ám a kopaszok támogatásával révbe ért Erdősiné néhány hónapig ismét késlelteti azt.

Elképzelhető, hogy nyáron az MSZP elkezdheti gyűjteni az aláírásokat, ám a siker ettől még nem garantált. A párt anyagi gondokkal küzd és kevés az aktivistája, ezért egyáltalán nem garantált, hogy összejön a 200 ezer aláírás.

A kisebb baloldali pártok nem feltétlenül érdekeltek abban, hogy támogassák a szocialisták kezdeményezését, hiszen siker esetén még jobban kiemelkedhet közülük az MSZP.  

erdősi lászlóné. fotó: mti.Erdősi Lászlóné. Fotó: MTI.

Tény, hogy a vasárnapi zárva tartást sokan utálják, ám voltak próbálkozások hasonlóan markáns témákban: az egykulcsos, a gazdagoknak kedvező jövedelemadó ellen 80 ezer, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért 140 ezer aláírás jött össze, míg a feltétel nélküli alapjövedelemért mindössze 20 ezer aláírást sikerült gyűjteni. „Más dolog morogni, és megint más felkelni és részt venni egy szavazáson” – magyarázta Kiszelly Zoltán.  

A kormány talán úgy kalkulál, hogy bár a többség elégedetlen a boltzárral, két-három év alatt „beépül” az életünkbe, mint ahogyan a kezdeti felháborodás után a trafikrendszer átalakításába is beletörődtek az emberek.

Ha pedig a szocialisták mégis eljutnának a népszavazásig, onnantól jönne a neheze: nekik kellene megdolgozniuk a négymilliós részvételért.

Hetek

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek