Belföld

2016-03-02 09:38:00

Ha Schengennek vége, Magyarország veszítene a legtöbbet

Schengen felfüggesztésének legnagyobb vesztese Magyarország lenne - derül ki a Morgan Stanley elemzői által készített tanulmányból. Mindemellett az egyre nagyobb méreteket öltő migrációs válság az Európai Unió egyik alappillérének számító egységes piac fennmaradását is fenyegeti

Ha Schengennek vége, Magyarország veszítene a legtöbbet
A schengei térség

A bankház álláspontjára hivatkozva a Portfólió arról ír, hogy a Schengen felfüggesztésének legsúlyosabb gazdasági következménye az Európán belüli kereskedelem visszaesése lenne. Ez azt eredményezné, hogy az egységes piacból fakadó legnagyobb előnyök - termékspecializáció, méretgazdaságosság - háttérbe kerülnének. Számításaik szerint

az EU-n belüli kétoldali kereskedelmi forgalom akár 10-20%-kal is csökkenhetne.

A hosszabb szállítási idő és az egyéb adminisztrációs terhek a szállítási költség megemelkedésén keresztül a feldolgozóipar jövedelmezőségét is súlyosan érintenék.

Az európai idegenforgalmat is megviselné a korlátozás, hiszen a határellenőrzés visszaállítása mind ez EU-n belülről, mind az EU-n kívülről érkező turisták számát visszavetné. Mivel ez a szektor jelenleg az EU GDP-jének 3%-át adja, azonban a foglalkoztatottságon belüli aránya 5%-os, ráadásul a rosszabb munkaerő-piaci körülményekkel rendelkező déli országok esetében még ennél is nagyobb lehet ez az arány, így őket különösen negatívan érinthetné.

A munkaerőpiacra is komoly veszélyt jelenthet Schengen esetleges felfüggesztése.

Ez főleg azokat a munkavállalókat érinti, akik napi szinten két ország között ingáznak. A megnövekedett utazási idő (és költség) sok ember esetében ahhoz vezethet, hogy vagy külföldre költözik, vagy kénytelen lesz otthon munkát keresni. Az viszont korántsem garantált, hogy az illető talál magának megfelelő állást, ez pedig bizonyos országok esetében a munkaerőpiac strukturális egyensúlytalanságait erősítené.

A legnagyobb vesztesek egyike Magyarország

A Morgan Stanley elemzői az EU-s országokra nézve rangsort készítettek az alapján, hogy melyik tagállamot milyen mértékben érintheti Schengen felbomlása. A rangsorolás négy tényező alapján történt: kereskedelem, szállítmányozás, turizmus és határokon át történő munkába járás.

Az Európai Unióval fennálló nagyon szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt a listát Magyarország vezeti.

A listán utánunk Horvátország következik, elsősorban az EU-ból érkező turisták nagy száma miatt, majd őt Észtország és Szlovénia követi, hozzánk hasonlóan az európai kereskedelembe való integráltságuk következtében. Az övezet felbomlásának arányaiban Franciaország, Németország és Dánia számára lennének a legkisebb negatív hatásai, legalábbis a fenti tényezők alapján.

Schengen szétszakadásának hosszú távú következményei még súlyosabb jövőt vizionálnak. A határellenőrzéssel kapcsolatban

felerősödhetnek a politikai konfliktusok az egyes tagállamok között,

ami más kedvezőtlen folyamatokkal egyesülve súlyosan károsíthatják az üzleti bizalmat. Arról nem is beszélve, hogy Schengen felbomlásának egy esetleges Brexittel társulva milyen következményei lehetnének a kontinens jövőjét illetően.

atv.hu

<

További belföldi híreink