Belföld

2016-03-01 07:18:00

„Egy fityinggel sem tartozunk” - Közgazdászok cáfolják Orbánt

A miniszterelnök szerint hazánkat az Európai Uniós források megvonásával fenyegetik, mert nem vagyunk elég hálásak. Szerinte azonban a valóság az, hogy egy fityinggel sem tartozunk, mert amennyi pénzt az unió betolt Magyarországra, annyit a multik ki is vittek. De össze lehet-e hasonlítani ezeket a gazdasági folyamatokat, van-e köze a nyugati vállatoknak az unió kasszájához?

„Egy fityinggel sem tartozunk” - Közgazdászok cáfolják Orbánt

Orbán Viktor a vasárnapi évértékelőjén többek között azokra a hangokra is reagált, miszerint Magyarország csak a markát tartja, a közteherviselésből azonban nem veszi ki a részét, és ezért az Európai Unió pénzügyi megtorlással fenyeget.

Orbán szerint a valóság az, hogy semmivel, egyetlen fityinggel sem tartozunk egymásnak.

„Magyarország negyvenöt évnyi kommunizmus után legyengülve, kivérezve, versenyképtelen és tőkehiányos állapotban megnyitotta kapuit a nyugati vállalatok előtt. Ebből mindenki profitált. Amennyi pénzt az unió beküldött, annyit a nyugati cégek ki is vittek innen.

Kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hánynunk. Egy fityinggel sem tartozunk” – mondta.

De mi köze van a nyugati multicégeknek az Európai Unió kasszájához? Mire gondolhatott a miniszterelnök, van-e realitása az általa elmondottaknak? Vezető közgazdászokat kérdeztünk.

Nyomják Krahácsot!

Csillag István közgazdász az atv.hu-nak egyből leszögezte: fogalma sincs arról, hogy mire gondolhatott a miniszterelnök. Szerinte, ha eltekintünk ettől a „Nyomják Krahácsot!” szövegtől, akkor többféleképpen is lehet értelmezni Orbán Viktor szavait. Például úgy, hogy a Magyarországon befektető külföldi cégeket nem elsősorban emberbaráti megfontolások vezérelték, hanem az, hogy fokozatosan meg fog térülni a pénzük. Az elmélet azonban ott megbicsaklik, hogy

ezek a vállalatok nem ez Európai Unió cégei, sőt, még csak nem is mind az unión belüliek, hiszen nagy számmal található közöttük például dél-koreai, japán, amerikai, de még orosz is. Ezek a multik persze visznek ki pénzt az országból, mint ahogy minden normális üzletből. 

csillag istvánCsillag István

Amikor nyereségbe fordul, akkor osztalékot is vesznek ki, tette hozzá a korábbi miniszter. Ugyanúgy, ahogy a magyar cégek külföldön is befektetnek, így a MOL, az OTP, vagy akár a valahai kormányközeli helyi lap, a Théma magyar tulajdonosa is „kivitte” a pénzt az országból. Ilyen a boksz, ilyen a kapitalizmus.

„Gugyerák-féle marhaság”

Az köztudott, hogy az Európai Unió folyamatosan, pályázati úton elérhető támogatásokkal segíti Magyarországot. Ezeket a forrásokat az unió adófizetői teszik bele a közösbe. „Ebben a dimenzióban egyáltalában nem értelmezhető ez a Gugyerák-féle marhaság” – tette hozzá a közgazdász, utalva Orbán Viktor szavaira. Ugyanis nagyjából úgy néz ki, hogy

Magyarország mint uniós tagország az éves bruttó hazai termékének az 1 százalékát fizeti be, és átlagosan 3,5 százalékát kapja meg évente.

A közgazdász szerint így elmondható, hogy az évente nettó 2,5 százaléknyi GDP segély miatt tíz év alatt az egy évi GDP-nk negyedét segélyként zsebre tehettük. „Innentől kezdve az, amit Orbán állít, nettó hazugság” – jelentette ki Csillag.

Hol az összefüggés?

Róna Péter is arról beszélt portálunknak, hogy a pénz, ami a multikon keresztül kiment az országból, nem az Európai Unióhoz ment, hanem az anyacégekhez. A közgazdász szerint az érthető, hogy – miután a kormányba vetett bizalom az utóbbi években elpárolgott – a nyugati óriáscégek magyarországi leányvállalatai

a hasznuk lehető legnagyobb részét hazaviszik. A Daimler például a kecskeméti leányvállalata tavalyi hasznának a 100 százalékát repatriálta.

róna péterRóna Péter

Az azonban nem igaz, hogy ezek a pénzek az Európai Unió kasszájába vándoroltak. A vállalatoknak pedig az állam által kötött stratégiai megállapodások alapján feltétel nélküli joguk van arra, hogy hazaküldjék a hasznot.

„Az Európai Unió az egy dolog, a Magyarországon tevékenykedő multinacionális vállalatok pedig egy másik”

– tette hozzá Róna Péter, aki szerint a miniszterelnök gondolatmenetének nem volt sok értelme, ugyanis a két dolog nem áll összefüggésben egymással. Az, hogy a multik leánycégei mennyi pénzt visznek haza, a magyar kormány és a vállalatok közötti megállapodás tárgya.

Hálásnak kellene lenni

Bod Péter Ákos szerint sincs sok értelme Orbán Viktor felvetésének, ugyanis össze nem mérhető dolgokat állított egymás mellé úgy, mintha lenne logikai kapcsolat köztük. Ha mégis megpróbáljuk megfejteni a miniszterelnök szavait, akkor

Orbán gondolhatott például arra, hogy amióta Magyarország megnyitotta a piacát, azóta rengeteg áru áramlik országba. Ezzel csak az a gond, hogy ezek a termékek versenyképesebbek a hazaiaknál, így a magyar fogyasztó jól járt, amit nem lehet veszteségként felfogni.

Arról nem is beszélve, hogy a magyar termékek előtt is ugyanúgy leomlottak a vámhatárok, amióta beléptünk a közös piacba, és bár először valóban behozatali többletünk volt, de jelen pillanatban Magyarországnak óriási exporttöbblete van az unióval szemben, amire nagy büszkeséggel szokott a kormány hivatkozni.

A Magyar Tudományos Akadémia doktora szerint Orbán arra is gondolhatott, hogy a multinacionális cégeken keresztül nagyon sok profit megy ki az országból, és ebben van is ráció. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ezt a tőkét először be kellett hozni, és profitábilisan be kellett fektetni, ami Magyarországon nem olyan egyszerű.

bod péter ÁkosBod Péter Ákos

Az Unió eredeti, fejlettebb tagországai a fejletlenebb térség felzárkóztatása céljából évtizedek óta működtetnek konvergencia-alapokat, amelyek tartalmilag segélyként működnek, fejlettségi szinttől függő képlet (kvóta) alapján. Ezekre a transzferekre, amelyekben a nemzetek közötti szolidaritás nyilvánul meg, a közösen elfogadott szabályok szerint jogosultak vagyunk.

„Sajnálatos módon Magyarország a támogatandó országok közé tartozik, én lennék a legboldogabb, ha nettó befizetők lennénk, mint az osztrákok” – magyarázta Bod Péter Ákos. Hozzátette: Magyarország számára óriási az az összeg, amihez így jut, amiért hálásnak kellene lenni. „Nem volt példa még a magyar gazdaságtörténetben, hogy hosszú éveken keresztül nettó transzferben részesülünk”

– magyarázta a közgazdász. Ez a szolidaritás azonban nem feltétlen, és nem örök életű. És semmiképp nem kötődik a nettó befizető országok adófizetőinek hajlandósága az európai vagy globális cégek évente változó forgalmának, nyereségének alakulásához. Ezért sincs értelme „az elvett piacunkért rossz lelkiismeretből segélyt adnak” jellegű tévhiteket terjeszteniük befolyásos személyiségeknek.

Lökjünk nekik egy kis pénzt

Ezek után joggal gondolhatnánk azt, hogy Orbán Viktor nem kellő meggondoltsággal fogalmazott a vasárnapi évértékelőn, ezt azonban határozottan cáfolja az a tény, hogy a miniszterelnök tegnap ismét kifejtette ezen álláspontját, immár a Külgazdasági és Külügyminisztériumban hétfőn rendezett szokásos nagyköveti értekezleten.

orbán viktor (forrás: reuters)Orbán Viktor (Forrás: reuters)

A kormányfő ezúttal úgy fogalmazott: nem fogadható el, hogy a közép-európai országokat az uniós források megvonásával fenyegessék, ennek „javasolt a mellőzése”. Szerinte néhányan állandóan úgy próbálják leírni a valóságot, hogy vannak, akik megdolgoztak a jólétért, és vannak a szegény, szerencsétlen közép-európaiak, „lökjünk nekik egy kis pénzt”.

„A nagyobbik baj, hogy ezt komolyan is gondolják, és erre csak egy gyógyír van, a siker” – mondta a kormányfő.

Szerinte ha megvizsgáljuk, hogy egy, Magyarországnak adott eurón ők mennyit kerestek, akkor látható, hogy mind többet kerestek, egy eurónál. „Van olyan ország – németül beszélnek – amely a kettőt közelíti, és van olyan ország (itt Ausztriára utalt), amely közel van a kettőhöz. Egy, nekünk adott euróból csinált 1,5-2 euró hasznot. Miről beszélünk?” – tette fel a kérdést a kormányfő. Szerinte ezeket a tagállamokat emlékeztetni kell arra, hogy „kedves barátaink, ti pénzt csináltok rajtunk”. A miniszterelnök aztán azt is hozzátette, hogy persze mi is jól jártunk.

Politikai hirdetés

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek

Politikai hirdetés