Belföld

2016-02-28 06:20:00

Oktatás, egészségügy, Simicska - Ezektől tart a Fidesz

Annak ellenére optimista a hangulat a Fideszben, hogy régen látott nagyságú tömeg tiltakozik az Orbán-kormány oktatáspolitikája ellen és az egészségügy problémái is egyre súlyosabbak. A pártban remélik, hogy Palkovics László békét hoz a közoktatásba, az egészségügyre pedig jövőre 150-170 milliárd forintos többletforrást szánnak. Attól egyelőre nem tartanak, hogy az ellenzék jelentősen profitálni tud majd az elégedetlenségből. A Hetek cikke.

Oktatás, egészségügy, Simicska - Ezektől tart a Fidesz

A Fidesz 2010-es kétharmados győzeleméhez az egészségügy, az oktatás és a korrupció témaköre is jelentősen hozzájárult. Orbán Viktor a baloldal legyőzéséhez szükséges többséget 2008-ban a „szociális népszavazással” szerezte meg, amely az egészségügy és az oktatás témájáról szólt (a három kérdés a vizitdíj, a tandíj, illetve a kórházi napidíj megszüntetésére irányult). 2009/10-ben ehhez társult a baloldali politikusokhoz köthető korrupciógyanús ügyek tömege, ami döntő szerepet játszott a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmében, noha azóta gyakorlatilag egyetlen komoly baloldali politikust sem sikerült súlyos büntetéssel sújtani.

Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba?

Ehhez képest hat év elteltével, idén év elején – a politikai napirendről időlegesen lekerülő migráció helyett – három slágertéma uralta a közéletet, az oktatás, az egészségügy, valamint a Fidesz holdudvarához tartozó személyiségek korrupciógyanús ügyei. 2010 után legtöbben arra számítottak, hogy az oktatási minisztérium vezetését a tárcát 1998 és 2001 között sikeresen irányító Pokorni Zoltán kapja meg. Nem így történt. Maga a minisztérium is megszűnt, pontosabban államtitkárságként a KDNP-s Hoffmann Rózsa vezetése alatt beolvadt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba.

Orbán Viktor oktatáspolitikája az iskolák államosítására épült. A miniszterelnök szerint azért volt szükséges az államosítással járó központi irányítás és ellenőrzés, mert így „összehúzzák” az oktatási rendszer minőségét.

A kritikusai szerint Orbán ezzel a 1990 előtti oktatási szisztémához tért vissza. A rendszerváltás után ugyanis a közoktatást decentralizálták, és az iskolák fenntartása nagy többségében az önkormányzatok kezébe került, így azok gazdasági helyzetétől függött, hogy mennyi plusz pénzt képesek szánni az iskoláikra.

Így a tehetősebb, nagyobb iparűzési-adóbevétellel rendelkező településeken – többnyire a fejlett városokban – kiváló minőségű intézmények jöttek létre, jutott pénz modern taneszközökre és minőségi tankönyvekre, különórákra és speciális szakkörökre, valamint tanári továbbképzésekre, míg a hátrányos helyzetű településeken „oktatási katasztrófahelyzet” alakult ki.

diákok tüntetnek.Diákok tüntetnek.

2010 és 2011 között Pokorni Zoltán és a nagyvárosi fideszes polgármesterek amellett kardoskodtak, hogy csupán a rossz helyzetű települések iskoláit vegye át az állam a felzárkóztatás megkönnyítése érdekében. (Egyébként ez az ötlet még az MSZP–SZDSZ kormányok idején is felmerült.) Azzal érveltek: az államosítás irányíthatatlanná teheti a közoktatást, és a hátrányos helyzetű iskolák felhozatala helyett – a kieső önkormányzati többlettámogatások nyomán – a jó iskolákban is romlani fog az oktatás minősége.

Az Orbán Viktor felé pozitívan elfogult fideszes országgyűlési képviselők szerint az oktatásban jelentkező feszültségekért nem a miniszterelnöki központosító alapkoncepció a hibás, hanem az ideologikus és centralizációmániás kereszténydemokrata exállamtitkár.

Eszerint Hoffman Rózsa rontotta el a közoktatást irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) működési modelljét, kötötte meg az iskolaigazgatók kezét, bürokratizálta túl a pedagógusok mindennapi életét.

Így nem csoda, hogy Hoffmant a népszerűtlensége miatt annak ellenére le kellett 2014-ben cserélni, hogy a vezetői ciklusa ideje alatt jelentős béremelést hajtottak végre a közoktatásban. 

Időközben azonban „kikoptak” az oktatási szakpolitikusok a Fideszből, amit jól szimbolizál, hogy a párt oktatási arculatát évtizedekig meghatározó Pokorni Zoltán visszavonult az országos politikai élettől. Az „ideologikus” Hoffman helyét a „pragmatikus” jogász-tanár, Czunyiné Bertalan Judit vette át, aki azonban nem sokat tett a Hoffmanntól megörökölt szisztéma rendszerhibáinak a kijavításért. Ennek talán az is az oka, hogy rendelkezik ugyan pedagógus végzettséggel, de a Fideszben őt mindenki végrehajtó típusú, „pártkatona” politikusnak tartotta, aki önálló koncepciót nem dolgozott ki, nem gondolkodott a rendszer korrekcióján, így nem is jelezte kellő eréllyel a miniszterelnöknek a közoktatásban gyűlő feszültségeket.

hoffman rózsaHoffman Rózsa

A tanárlázadás a középosztálybeli, helyi szinten elitintézménynek számító iskolákban dolgozó tanároktól indult ki. A „lángot meggyújtó” miskolci Herman Ottó Gimnázium kifejezetten nívós középiskolának számít, és 140 éves múlttal rendelkezik az a zuglói Teleki Blanka Gimnázium is, amelynek tanári kara és igazgatója a történések frontvonalába került.

Háttérbeszélgetéseken a kormánypártok politikusai jogosnak tartják a tiltakozók kritikáit. Igaz, a kormányzati válaszreakciót is, jelesül, hogy Balog Zoltán miniszter Czunyiné feladatkörét Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárhoz csoportosította át. A három idegen nyelven felsőfokon beszélő, akadémikus hátterű, Széchenyi-díjas Palkovics állítólag nagy sikert aratott a Fidesz legutóbbi, a politikai idényt indító frakcióülésén, ahol a képviselők szerint pontosan lokalizálta a változtatásra szoruló területeket.

Úgy tűnik, hogy Palkovics mind a miniszterelnöktől, mind a frakciótól erős mandátumot tudott kiharcolni ahhoz, hogy számos ponton érdemben változtasson a közoktatás jelenlegi rendszerén. Sőt ehhez még több milliárd forint többlettámogatást is szerzett. A lap forrása azt állította, hogy Palkovics a tanári követelések jelentős részében engedni tud, nagy a mozgástere, ezért azt remélik: az államtitkár pár héten belül képes lesz békét teremteni a közoktatásban. S miután a főbb követések területén kompromisszum születik, a tanárok – köztük a fideszes érzelmű pedagógusok – elementáris erejű „lázadása” alábbhagy, és a tüntetőkről leválnak a jobbos tanárok.

A mozgalom kifulladását követően – remélik a Fideszben – „a teljesen elborult, Orbán takarodj!-t skandáló, hivatásos tüntetők maradnak csak az utcákon, akik megint jól lejáratják a kormányt kritizáló ellenzéket”.

Lázadás az egészségügyben?

Míg 2008-ban a Fidesz képes volt az oktatás helyzetével elégedetlen közhangulatból profitálni, a mostani ellenzék egyelőre nem tudta kihasználni az elégedetlenséget. Ez megnyugtathatná a Fideszt, ám az kevésbé, hogy az oktatás mellett az egészségügy is válságtüneteket mutat, elég csak a felmondásukat ügyvédnél letétbe helyező győri sebészekre, a hálapénzellenes mozgalomra és a lázongó rezidensekre, vagy a krónikus nővérhiányra gondolni.

A Magyar Orvosi Kamara szervezésében működő Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal 550–600 milliárd forintos azonnali pénzinjekciót és önálló Egészségügyi Minisztériumot követel. Az 500 milliárd forintos összeggel kormánypárti politikusokkal beszélgetve is találkozott a lap, mint olyan forrásszükséggel, amellyel valóban látványosan helyre lehetne hozni a magyar egészségügyet, ám ennyi pénzt nem tud a kormány erre szánni. Egy, az egészségügyi államtitkárság szakmai munkájára rálátó forrás szerint az államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán nagy valószínűséggel idénre 30–40 milliárd forintnyi többletpénzt lesz képes kilobbizni az egészségügy számára.

Abban mindenki biztos azonban, hogy jövőre, a közelgő választások miatt 150–170 milliárd forinttal nagyobb lesz az egészségügyre fordítható büdzsé.

Ónodi-Szűcs megítélése ellentmondásosabb, mint Palkovicsé, de forrásaink szerint ő is képes volt a legutóbbi frakcióülésen maga mellé állítani a Fidesz politikusait. Lehet kritikai hangokat hallani arról, hogy Ónodi médiaszerepléseit és nyilatkozatait gyengének tartják. Személyi döntésekben sem sikerült mindenkinek a kedvére tenni, vihart kavart, hogy a mentőszolgálat új vezetője ejtette az úgynevezett „15 perces paradigmát.” Az új vezető szerint többet már nem lesz érvényes az, hogy a mentőknek, a bejelentés után 15 perccel ki kell érniük a helyszínre. 

Ónodi-szűcs zoltánÓnodi-Szűcs Zoltán

Azt azonban mindenki elismeri, hogy óriási a probléma az egészségügyi szektorban. A kórházigazgatók napi harcot vívnak, hogy működtessék az intézményeiket, minden reggel az az egyik feladatuk, hogy kiderítsék, hogy nem mondtak-e fel olyan orvosok és szakápolók, akik távoztával lehetetlen egyes részlegeket működtetni. A munkaerő-áramlás miatt a fővárosban spontán emelkedni kezdtek a bérek, de emiatt egyes források szerint bizonyos területeken 30 százalékos a fluktuáció. Az államtitkár tervei szerint a kórházak „felügyeletéhez” is kancellárokat küldene a kormány, és a budapesti kórházi rendszert is (amely a szakma szerint a leginkább kaotikus) megreformálná.

Az egészségügyi szakértők ellenben azt hiányolják, hogy a pár ember által összegyúrt koncepció csupán a Fidesz „csodafegyvere” az egészségügy bajaira. Nem széleskörű és nem kiérlelt vízió.

Az egészségügyi államtitkárság kiürült, alig van már a kormány és a Fidesz-frakció körül „technokrata” szakértői kör, mert a túlhajtott politikai kormányzás miatt sok szakember a privát szférába menekült a szakértelmet megerőszakolni akaró politikusi arrogancia elől.

Úgy tűnik, hogy a Fidesz vezérkara azt mindenképpen el kívánja kerülni, hogy az oktatási lázadás és az egészségügyi feszültségek „összeérjenek”. Ezért vádolták az elmúlt napokban több esetben nyilvánosan a tanárokat azzal, hogy fizetésemelést akarnak (ami nem igaz). Ezzel az egészségügyi dolgozókat akarják a tanárok ellen hangolni, miután a pedagógusbéreket az elmúlt években elkezdték emelni, miközben az emelés és egy új életpályamodell bevezetése az egészségügyben (és a rendészeti vagy a szociális területen) elmaradt vagy megakadt.  

Lajos, a „rettenetes”

Ezzel együtt az előbbi területeket kormánypárti politikusok kezelhetőnek tartják, ám a korrupciós botrányoktól kifejezetten félnek. Többek között attól, hogy az Orbán Viktor ellenségévé váló egykori pártigazgató, Simicska Lajos kinyomoztat ilyen ügyeket és a médiában található széles kapcsolatrendszerével a 2009/10-ben az MSZP-t kivégző elemi erejű, a Fideszhez köthető korrupciós botránysorozatot robbant ki.

simicska lajosSimicska Lajos

Mindezek ellenére a kormánypártok forgatókönyve szerint az újra élesedő migrációs krízis, a CSOK és a tervben lévő minimálbér-emelés miatt a 2016-os év – a fentiek ellenére – a Fideszé lesz.

Hetek

Politikai hirdetés

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek

Politikai hirdetés