Belföld

2016-02-23 07:21:00

Az állam bármit megtehet az Ön nyugdíjával

Olvasónk hívta fel a figyelmünket egy érdekes „életbiztosítási termékre”, amelynek kiindulási alapja az, hogy ma Magyarországon „nem jár alanyi jogon az állami nyugdíj”. Ha ez valóban így van, máris elkezdhetünk aggódni kiszolgáltatottságunk miatt, ha viszont az állítás nem igaz, akkor oltári nagy parasztvakítás zajlik a biztosítási piacon.

 Az állam bármit megtehet az Ön nyugdíjával

Az egyik legnagyobb, külföldi érdekeltségű biztosítótársaság hazai csoportja azzal próbálja ügyfeleit nyugdíjcélú életbiztosítás kötésére ösztönözni, hogy azt állítja: az új Alaptörvényben már nem szerepel a társadalombiztosítás intézménye. Vagyis – írják tanulmányukban – az állam bármikor dönthet úgy, hogy 10-20 százalékkal, vagy akár drasztikusabban csökkenti a nyugdíjakat.
 
A vonatkozó alkotmányszöveg így hangzik: „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.”

A biztosító tájékoztató anyaga szerint ebből az következik, hogy ma Magyarországon senkinek a nyugdíjára nincs alkotmányos garancia, nem jár alanyi jogon az állami nyugdíj.

Európában ez a szokás

Erre a következtetésre jutottak a nyugdíjbiztosítással foglalkozó szakemberek is, amikor rámutattak, hogy

2013 január elseje óta a jogi szabályozás szociális hozzájárulási adónak hívja a nyugdíjbiztosítási járulékot.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a mindenkori kormányoknak már nem feltétlenül kell a nyugdíjakra fordítania az adónak minősülő összegeket. Nem fizetünk tehát több adót, viszont a befizetésekből kevesebb jut a nyugdíjakra – érvelnek a szakértők.

Pedig az Alkotmánybíróság a lecserélt alaptörvény alapján korábban kimondta, hogy a társadalombiztosítási rendszerbe befizetett hozzájárulást, annak mértékéig védi a tulajdonjog – olvasható egy másik jogi érvelésben. Ezzel kapcsolatban, az Európai Emberi Jogi Bíróság egyhangú döntésében szintén megállapította, hogy a nyugdíjjárulékok az állam által ki nem sajátítható jogosultságot eredményeznek.

Ha nem jön a tűzoltó

Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász szerint is helytálló az a megállapítás, hogy az új Alaptörvény értelmében, hazánkban senkinek sem jár alanyi jogon az állami nyugdíj. Mint lapunknak elmondta, ez persze nem jelenti azt, hogy ne létezne törvényi szabályozás alapján működő rendszer, azt viszont igen, hogy

a korábbi Alkotmányba foglalt szociális biztonsághoz fűződő jogi garanciát a jobboldali kétharmad megszüntette.

szentpéteri nagy richárdSzentpéteri Nagy Richárd

Erre a hiátusra elsőként Mihályi Péter közgazdász figyelt fel Magyarországon. A szakember az atv.hu-nak egy hasonlattal magyarázta, hogyan változott meg az állam szociális szerepfelfogása az új Alaptörvény bevezetésével. Ha valakinek ég a háza, mindenféle befizetés nélkül jár neki a tűzoltóság szolgáltatása, ám ha ez valamiért elmaradna, nincs kinél reklamálni a leégett ház miatt.  

Korábban ez nem így volt, és bár eddig is csak a befizetőknek járt alanyi jogon a nyugdíj, az Alaptörvény nyomán az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az ebből keletkező várománytól senkit sem lehet egyoldalúan megfosztani, illetve annak mértékét nem szabad egyoldalúan módosítani.

Azzal, hogy a Fidesz kivette az Alkotmányból a „társadalombiztosítás” szót, Mihályi szerint felszámolta annak lehetőségét, hogy a nyugdíjunk egyoldalú változtatása (csökkentés, átcsoportosítás, stb.) kapcsán felsőbb fórumhoz fordulhassunk.

mihályi péterMihályi Péter

Ha az belefért…

Mindennek dermesztő előzményét a beszántott magánnyugdíj-pénztárakból államosított 3 ezer milliárdos vagyontömeg adja. Emlékezetes, hogy ez az intézmény 1998. január elsejével indult útnak, és 2010 év végére már el is vérzett. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy a szegmensben található összeget átirányítja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Elvileg arról volt szó, hogy az államadósságot fogják belőle finanszírozni, de mint kiderült, ez csak részben valósult meg.

A munkáltatók ma 27 százalékos TB-t fizetnek alkalmazottaik után, ám hogy abból a kormány mennyit költ egészségügyre és nyugdíjra, az a mindenkori költségvetési törvényben dől el – állítja a közgazdász, hozzátéve: nem számít, hogy az elmúlt 30 évben mennyit fizettem be,

alkotmányjogi garanciák hiányában nincs hova fordulni, ha az állam úgy dönt, hogy mondjuk, nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva csökkenti, átcsoportosítja, vagy visszatartja a nyugdíjakat.
<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek