Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2016-02-06 11:47:00

„Ránk omlik a rendszer” - pedagógusok drámai vallomása az ATV-n

Országos akcióvá szélesedett a héten a miskolci középiskolai tanárok tiltakozása, de a problémák és a köznevelési törvény elleni tiltakozások nem ma kezdődtek.

Az ATV Szabad szemmel című műsorának egyik vendége, Szántó Judit a két évvel ezelőtti akciók szervezői között volt, ám azóta – reménytelennek ítélve az iskolarendszer helyzetét – otthagyta a közoktatást. Másikuk, Törley Katalin, a Kölcsey Gimnázium tanára viszont a napokban keményen kritizálta a kormány sajátos egyeztetési elképzeléseit. A műsor harmadik vendége, Szüdi János, korábbi szakállamtitkár pedig felszólalt a szerdai pedagógustüntetésen, ugyanakkor komoly kritikával illette a 2010 utáni átalakítást néhány éven át támogató pedagógustársadalmat.

Megszoktuk, hogy Lázár János a kormány ökle – reagált a budapesti Kölcsey Gimnázium tanára, Törley Katalin a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentésére, amely szerint


a kormány szívesen tárgyal bárkivel, de jobb lenne, ha a tanárok nem keresnék a balhét. 

Törley Katalin, aki kollégáival együtt a napokban élesen kritizálta a kormány „egyeztetésre” vonatkozó elképzeléseit, hozzátette: 2011 óta próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy baj lesz a közoktatás átalakításából, de „nem nagyon álltak velük szóba”.

Kétségbeejtő

Most viszont „ránk omlik az egész szisztéma”, a gyerekek, a tanárok, és mindenki, aki a közoktatásban dolgozik, kétségbeejtő helyzetbe került – mondta a Kölcsey Gimnázium tanára. Szerinte az oktatási és az eltartói rendszer olyan, mint egy mamut: elavult és lassú. „Vége a türelmünknek” – tette hozzá Törley Katalin. Úgy látja:


a tanárok, szülők és diákok most erőt tudtak mutatni, és szerinte most vissza kell utasítaniuk a kormány „ál- és kenegetős tárgyalási technikákat”

és el kell érni, hogy az oktatási kerekasztalnál ne meghívottak (mint a Magyar Művészeti Akadémia vagy a Nemzeti Pedagógus Kar), hanem az érintettek által kiválasztott szereplők üljenek.

Szántó Judit, aki annak idején a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása elleni tiltakozás egyik szervezője volt, úgy vélte: a kart vezető Horváth Péter közelmúltbeli, a KLIK működését illető kritikája nem több, mint egy bábszerepet elvállalt ember szerepjátszása és meghasonlott küszködése, de őt ugyanúgy semmiről nem kérdezi meg a kormány, mint a közoktatás többi szereplőjét. Attól még, hogy megpróbál kedvesen viselkedni, a szerep, amit elvállalt, nem lesz hitelesebb, hiszen


Horváth Pétert senki nem választotta meg és senki nem tekinti a pedagógusok hiteles képviselőjének.

Horváth Péter „állandó válságban van, de mi dolgunk nekünk ővele? Nem pszichológia-tanfolyamon ülünk, hogy őt elemezgessük, ezt intézze el otthon, a tükör előtt” – tette hozzá a ma már az ózdi Van helyed alapítványnál hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó pedagógus, aki a 2014/15-ös tanév előtt hagyta ott a közoktatást, épp a Pedagógus Kar és a KLIK létrehozása miatt.

Az első vészjelzés

Arról, hogy mi volt az a pont, amikor elfogyott a türelme és úgy döntött, maga mögött hagyja a közoktatást, Szántó Judit azt mondta: az első vészjelzés a köznevelési törvény elfogadása volt. Amik most történnek, azok nem új keletű dolgok – hangsúlyozta a korábban egy budapesit gimnáziumban történelem-filozófia szakos tanárként dolgozó pedagógus, aki mint elmondta, két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a létrejött skizofrén helyzetben nem tud gyerekek elé állni.


Nem tudtam úgy kezdeni az órát, hogy azt mondjam a gyerekeknek, hogy tépjétek ki az első, a második és a harmadik lapot

– mondta Szántó Judit, aki 25 éves tanári pályafutása alatt igyekezett a legjobb tankönyvet kiválasztani, de ezt elvették tőle.

Törley Katalin, aki nyelvtanárként és osztályfőnökként dolgozik, főként a szülők előtt volt zavarban, hiszen a szülők elég állva egy olyan közoktatási rendszert kellett képviselnie, amelynek egyetlen pontjával sem ért egyet. Az egyetlen örömöt a munkájában a diákjaival eltöltött idő jelenti, akik egyébként megható szolidaritást mutatta felé és kollégái felé az elmúlt időszakban. Ennek ellenére sokszor felmerült benne, hogy abba kéne hagyni a tanítást, de eddig nem távozott a közoktatásból, de


ha nem kezdődik el valami tényleg mélyreható és gyökeres változás, akkor elképzelhető, hogy ő is pályát módosít.

Szüdi János szerint a sikerre akkor van esély, ha a pedagógusok azt érzik, hogy nincsenek egyedül. Szüdi szerint már az Alaptörvény szövege is jelezte, hogy veszélyben van a tanítás szabadsága Magyarországon.

Eleinte támogatták

A volt szakállamtitkár szerint sok pedagógus kezdetben támogatta a közoktatás átalakítását, mert a tanári tekintély helyreállítását várta tőle. Szüdi emlékeztetett rá: Hoffmann Rózsa a pedagógus méltóságának visszaadásáról beszélt, amit az alsó tagozatbeli buktatás újbóli engedélyezésével, a szöveges értékelés eltörlésével és azzal képzeltek el, hogy


akár 6 éves gyereket is el lehet távolítani fegyelmi úton az iskolából. 

Ehhez jött a tankötelezettség felső korhatárának 16 évre szállítása és a pedagógus életpályamodell, ami behozott egy egyenlősdit a tanárok bérezésébe, ami sem a teljesítményt, sem a szaktudást nem vette figyelembe. Összességében Szüdi úgy látja: a közoktatás reformja megszüntette a gyerekek gyerekkorát és jövőjét. Sok pedagógus most jött rá az átalakítás valódi következményeire – tette hozzá a volt szakállamtitkár, aki szerint


a pedagógusok egyedül nem fognak sikert elérni, csak akkor, ha ügyük mellett társadalmi összefogás alakul ki.

Törley Katalin is úgy látja: sok pedagógus későn ébredt, a kormány ügyesen használta a mézesmadzagokat, mint az életpályamodellt. Az érzékelhetőbb és tapinthatóbb változások az átalakítás későbbi fázisában jelentkeztek. Szüdi János szerint az eredeti, 2011-es köznevelési törvény jóval kisebb bajt okozott volna, mint az azt módosító egyéni indítványok, amelyek például az államosításról és a Nemzeti Pedagógus Karról szóltak.

Nem voltak elég ügyesek

Szántó Judit szerint az átalakítást megkönnyítette, hogy 1990 óta felnőtt egy olyan tanárgeneráció, amely már nem a Kádár-korszakban szocializálódott és nem látta, hogy az „új” rendszer mihez tér vissza valójában. „Nem voltunk elég ügyesek, hogy ezt elmagyarázzuk – tette hozzá. Szántó Judit szerint semmi nem okozhatott meglepetést a rendszer szereplőinek, hiszen a 2011-es köznevelési törvényben minden benne volt, ami azóta bekövetkezett. „Semmi nem volt véka alá rejtve” – összegezte Szántó, hozzátéve:


történelemtanárként őt is meglepte, hogy ennyire könnyen  végrehajtható a változás és az azzal járó einstandolás, de az, hogy ez a cél, egyáltalán nem érte váratlanul.

Szüdi szavaira reagálva hozzátette: a pedagógus életpályamodell a fiatalabb, rövidebb ideje a pályán lévő és a képzetlenebb pedagógusok fizetését emelte, a többdiplomás, PhD-zett tanárok fizetése viszont csökkent. Ami szerinte alapvető tévedés volt a pedagógusok részéről: az átalakítás nem csak az iskolában eltöltött idejüket érinti, így


a 10-20-30 évvel ezelőtti helyzettel szemben a tanárok már nem tudják becsukni maguk mögött az ajtót és szabadidejükben nem venni tudomást a munkahelyükön uralkodó helyzetről.

Lázár János szavaira, amelyek szerint 2002 óta romlik a magyar diákok teljesítménye, Szántó Judit úgy reagált, hogy az erre vonatkozó mutatók 2009-re javulni kezdtek és 2010 óta romlanak ismét. A kompetencia-alapú tanításnak és érettséginek igenis gyorsan megvoltak az eredményei – tette hozzá Szántó Judit, aki úgy látja: pont akkor kezdődött el a közoktatás átalakítása, amikor az első olyan fiatal tanárgeneráció, akik már kompetencia-alapú rendszerben tanultak, elkezdtek volna tanítani, fenntarthatóvá téve az új évezred első évtizedében kialakított rendszert. Szüdi János ehhez hozzátette: az új köznevelési törvény az általános iskolák átalakítását akadályozta meg.

atv.hu

További belföldi híreink