Belföld

2016-02-06 08:07:00

Terrorveszély: Csapdába csalták az ellenzéket?

Azt még nem lehet tudni, hogy a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe való bevezetése körüli politikai purparlé a „gátlástalan Fidesz-diktatúrát” emlegető ellenzéknek vagy a kommunikációjában „terroristabarát baloldalt” sejtető kormánypártoknak hoz-e több támogatót. Az már azonban biztos, hogy az ellenzéki körökben felmerült annak a gyanúja, hogy a Fidesz a vita ürügyén akár előrehozott választásra is készülhet, hogy a mai napig válságban levő ellenzéket végleg legyalulja. Egyébiránt nemcsak emiatt találkoztunk félelemmel baloldali politikusok között, hanem amiatt is, hogy ha mégis valamilyen terrorakció történik Magyarországon, akkor annak ódiumát a törvénymódósítás elutasítása miatt az ellenzékre kívánja a Fidesz rátolni. A Hetek cikke.

A Fidesz–KDNP az új évet azzal kezdte, hogy váratlanul bejelentették, miszerint a fokozódó európai terrorveszély miatt az ellenzéki pártokkal való egyeztetéssel hozzá kívánnak nyúlni az alaptörvényhez, illetve a rendészeti jellegű sarkalatos törvényekhez, hogy létrehozzanak egy új jogi kategóriát, az úgynevezett terrorveszélyhelyzetet. Ez esetben például a hadsereg is könnyebben riadóztatható.


Terrorveszély esetén egyébként egy sor jogkorlátozó intézkedést is bevezethetne a kormány.

Ehhez azonban kétharmados törvényeket kell módosítani, amihez legalább pár ellenzéki szavazat kellene. A Hetek beszélt az összes ellenzéki párt biztonságpolitikai szakpolitikusával, akik szinte egyöntetűen azt állították, hogy szerintük a törvénymódosítás legalább 90-95 százalékban politikai jellegű, nem a katonák vagy titkosszolgálati szakemberek kérték a változtatást.

A lap által megkeresett politikusok mindegyikének az volt a meggyőződése, hogy valójában a kezdeményezéssel a Fidesznek tudatosan az volt a célja, hogy csapdába csalja az ellenzéket. Méghozzá úgy, hogy olyan tartalmú javaslatot tettek le az asztalra, amelyről biztosan tudták, hogy elfogadhatatlan lesz a baloldali ellenzék, de a Jobbik számára is. Az akcióval pedig az volt a szándékuk, hogy tovább erősítsék azt a szerintük a Fidesz boszorkánykonyhájában kifőzött „képletet”, miszerint az ellenzék a migránsok, sőt terroristák szekér­tolója lenne.


A csapda pedig annyira jól sikerült a Fidesz szerint, hogy még az a Jobbik is belesétált ebbe, amelyik eddig a migráció ügyében a baloldaltól eltérő politikai arculatot tudott építeni.  

A kormányoldalon azt mondják: az ellenzék akarta az érdemi egyeztetések ellehetetlenítésével behúzni a Fideszt abba a helyzetbe, hogy úgy tűnjön: Orbán Viktorék újfent korlátlan hatalomra törnek, de végül öngólt lőttek, mert a társadalom túlnyomórészt biztonságpárti. Tehát a „diktatúrától rettegő” ellenzék újabb szöget vert önmaga koporsójába, mert a nép szemében újra a népszerűtlen oldalra kerültek.   

Cseles részletek

A módosító csomag több kétharmados törvényt érintene. A demokratikus jogállamokban rendkívüli helyzetekben, például katasztrófák vagy háborús helyzetek esetén a kormányok előre szabályozott módon különleges jogrendet vezethetnek be. Magyarországon a rendkívüli jogrend alkalmazásának jogszabályi alapjait az alaptörvény a „különleges jogrend” fejezetben rögzíti. A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat azonban már más, általában kétharmados törvények határozzák meg, mint például a honvédelmi vagy a nemzetbiztonsági törvény. A jelenlegi magyar alaptörvény ötfajta, „különleges jogrendet” lehetővé tevő állapotot ír le, meghatározza kihirdetésük rendjét, azt, hogy milyen szerepe van ilyen helyzetekben az államfőnek, az országgyűlésnek, a kormánynak, kik az intézkedések megtételére jogosult állami vezetők, illetve, hogy milyen kontrolljogosítványai vannak közjogi méltóságoknak vagy a parlamentnek. Az ötfajta, a kormánynak eltérő mandátumot és felhatalmazást jelentő különleges jogrendi időszak az alábbi:


rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet.

Ezek eltérő helyzeteket jelentenének, magyarul: a „rendkívüli állapot” példának okáért nemzetközi konfliktus esetén állhat fenn, a „szükségállapot” pedig országon belüli szükséghelyzet, például polgárháború esetén, míg a „megelőző védelmi helyzet” háborús veszély esetén, még a rendkívüli állapot bevezetése előtt hirdethető ki. A „váratlan támadás” pontosan azt jelenti, mint a hétköznapi nyelvben, míg a „veszélyhelyzet” a jelenlegi értelmezési keretben például természeti vagy ipari katasztrófát takar. Ezek közül a legutóbbit, a veszélyhelyzetet legkönnyebb bevezetni, míg a rendkívüli állapotot a legnehezebb, azt csak az országgyűlés hirdetheti ki, méghozzá a képviselők kétharmadának szavazatával, és rendkívüli állapot esetén nem is a kormány a legfőbb döntéshozó szervezet, hanem a Honvédelmi Tanács, amelyet az államfő vezet.

Korlátozások sora

A januárban nyilvánosságra hozott javaslat egy hatodik lehetőséget vezetne be, az úgynevezett „terrorveszélyhelyzetet”. Ez a kategória nagyon hasonlít az eddig meglevő, a legkönnyebben bevezethető „veszélyhelyzet” kategóriára, de a terrorhelyzetre szeretnék használni. A veszélyhelyzet azt jelenti, hogy például egy elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki (ehhez nem kell az országgyűlés felhatalmazása vagy az államfő beleegyezése), rendkívüli intézkedéseket vezethet be, rendeleteket alkothat, melyek 15 napig maradhatnak hatályban, ha azt az országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány meg nem hosszabbítja.

A terrorveszélyre vonatkozó javaslat szerint a kormány ezt a különleges időszakot maga hirdethetné ki, 60 napig tarthatná fent, vétót nem emelhetne senki ez ellen, hanem a részletekről tájékoztatni kell a köztársasági elnököt és az országgyűlés illetékes bizottságát, nyilván a nemzetbiztonságit, illetve a honvédelmit. Ha bekerülne az alaptörvénybe az új kategória, a „terrorveszélyhelyzet”, akkor más sarkalatos, tehát kétharmaddal módosítható törvényekben szabályoznák, hogy mit lehet ilyenkor tenni.


A Honvédelmi Minisztérium javaslata szerint ilyen esetben a kormány egyebek mellett korlátozhatja a nem magyar állampolgárok itt-tartózkodását, a szükséges időre elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését meghatározott új helyre, eltérhet az államháztartásra vonatkozó szabályoktól.

Nem mellesleg korlátozhatja a rádiók és televíziók működését, akár zárolhatja természetes és jogi személyek, szervezetek érdekeltségeit és vagyonát, elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését, betilthatja a tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket. Magyarán korlátozhatja a szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot.  

A kormányoldal és az ellenzék is azzal vádolja a másikat, hogy az nem hajlandó érdemi tárgyalásra. A Fidesz–KDNP politikusai azt állítják, hogy ők nyitottak lennének érdemi egyeztetésre, például megvitatni, hogy szükséges-e 60 nap erre az időszakra, vagy akár rövidebb is elég lenne, de az ellenzék mereven elzárkózik ettől. Vagy az ellenzékkel megállapodnának a terrorveszélyhelyzet alaptörvényi szabályozásáról, a sarkalatos törvényi szabályokon pedig tovább egyeztetnének. Ehelyett azonban merev, szerintük tudatos és számító politikai elutasítást tapasztalnak. A számítás pedig az, hogy azt sugallják, miszerint a diktatórikus hajlamú Orbán Viktor és kormánya teljhatalomra tör.   

Csapda?

Az ellenzéki pártok viszont azt állítják, hogy a kormányoldal csak látszategyeztetéseket tartott, és való­jában „le akarja szavaztatni” az ellenzékkel javaslatát, hogy az ellenzékieket úgy állítsa be: ők az emberek biztonságának kerékkötői. Egyébiránt az ellenzéki szakpolitikus szerint az alaptörvényben meglevő öt, rendkívüli helyzetekre vonatkozó kategória alkalmas lenne egy-két részletszabály finom módosításával egy esetleges terrorhelyzetre való alkalmazásra is. Túlságosan hosszúnak tartják, hogy a kormány 60 napig szerintük korlátlan hatalomra tehetne szert, tulajdonképpen „bemondásra”. Kormánypárti politikusok szerint viszont műbalhé és hisztéria, amit az ellenzék csinál, mert óriási politikai kockázata lenne, ha a kormány valós alap nélkül vezetne be terrorveszélyhelyzetet és jogkorlátozó lépeseket tenne.


Sőt, ha visszaélne egy ilyen helyzettel a kormány, akkor az akár a bukásához vezetne, mert a polgárok nem tolerálnának ilyen szélhámosságot.

Több ellenzéki politikus is tart az egész helyzettől, mert szerintük az Iszlám Állam újfajta fenyegetést jelent Európára, és eddig bármennyire is elkerülte a terror Magyarországot, abban senki sem biztos, hogy 2016-ban is szerencsésen megússza az ország, hogy ne legyen a területén terrorcselekmény. Egy ilyen tragédia azzal a mellékkövetkezménnyel is járna, hogy az ellenzék hiába magyarázná azt, hogy a kormány javaslata szerintük álságos volt, nem a valódi terrorakciókra találták ki ezt az új kategóriát, a választók szemében felelősek lennének a bekövetkezett katasztrófáért.

Hetek / Hazafi Zsolt

<

További belföldi híreink