Belföld

2016-02-01 08:01:00

Bürokráciacsökkentés: mi lett a 170 milliárddal?

Miközben a 73 szőnyeg szélére került minisztériumi háttérintézmény pánikszerűen nekilátott lobbizni a túlélésért, a kormányon belül is háború dúl Lázár János halállistája miatt. Szakértők szerint, ha nem egy újabb átgondolatlan rögtönzésről van szó, akkor a közigazgatás átszervezésének egyik lehetséges értelme a következő években felszabaduló 2-3 ezer milliárd forintnyi uniós forrás hatékonyabb felügyelete.

Bürokráciacsökkentés: mi lett a 170 milliárddal?

A bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint 70 állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv minisztériumokba, járási vagy kormányhivatalokba olvasztását, esetleg megszüntetését tervezi – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón.

A szóba jöhető szervezetek listáján olyan intézmények szerepelnek, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat, vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, hogy ha a gazdasági növekedés ebben az ütemben folytatódik, a mostani kormányzati ciklus végéig 100-150 ezer fővel csökkenhet az államigazgatásban dolgozók száma. A kormány február 10-i döntéséig a Miniszterelnökség és az egyes tárcák arról egyeztetnek majd, hogyan lehet racionalizálni a háttérintézmények, költségvetési szervek rendszerét.

csepreghy nándorCsepreghy Nándor

A folyamat eredményeképpen felszabaduló munkaerőt a versenyszférába szeretnének átterelni – tette hozzá a miniszterhelyettes.

Milliárdok és simicskátlanítás

A Népszabadság értesülései szerint a január 20-ai kormányülésen több miniszter is ellenezte Lázár kezdeményezését, ami valójában főnöke, a kormányfő ötlete volt. Orbán Viktor még inkább centralizálni szeretné a magyar közigazgatást – állítja a lap kiszivárgott információkra hivatkozva –, Lázár Jánosnak ezért április 15-ig már a konkrét átalakítási javaslatot kell letennie az asztalra, hogy július elejétől életbe léphessen az új rendszer.

A lap szerint vannak olyan tárcavezetők, akik puccskísérletként élik meg a változtatásokat. A felsorolásban Balog Zoltán, Pintér Sándor és Seszták Miklós szerepelnek, ők állítólag vitatják, hogy minden intézményt ugyanazzal a logikával lehetne kezelni. Az előterjesztés szerint azonban nekik csak egyetértési vagy véleményezési joguk lesz a kérdésben.

A centralizálás általános szempontján belül két konkrét érv is az átalakítás mellett szólhat: az egyik a háttérintézmények „simicskátlanítása”, a másik pedig a milliárdos közbeszerzések.

Pánik, lobbi, helyezkedés

A halállistán szerepelő cégek a megmenekülés reményében azonnal nekiláttak a létezésük okát igazoló tanulmányokat, kimutatásokat készíteni és kormányzati tanácsadóknál, államtitkároknál lobbizni. Az atv.hu birtokába jutott érvanyagokban azt kívánják bizonyítani, hogy az általuk – sokszor évtizedek óta – ellátott feladatokra, nem csak hogy szüksége van a kormányzatnak, hanem azokat mondjuk egy helyettes államtitkárságba való beolvasztás nélkül sokkal hatékonyabban tudnák ellátni.

Szempontjukból érthető is az aggodalom, hiszen eddig saját vezetés alatt, önállóan gazdálkodtak, önálló költségvetési soron lógtak, ezentúl viszont – várhatóan – egy szakmai helyettes államtitkár dönt majd, sokkal körülményesebben és lassabban a korábbi menedzsment helyett.

Márpedig ez a kilátás, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ döcögős működését látva, semmiképpen sem nevezhető előrelépésnek a korábbi állapotokhoz képest.

Az egyik lobbi anyagot készítő, száznál több alkalmazottal dolgozó intézet a következőkkel érvel önállósága mellett: nem csak, hogy ez a költséghatékonyabb megoldás – például a külső források megőrzése miatt –, de még a Lázár-féle Közigazgatási- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia is ajánlja a hozzájuk hasonló szakpolitikai tudásközpontok kialakítását. Ha beolvadnának az ágazati minisztérium szervezetrendszerébe – írják –, kockára tennék nemzetközi kapcsolatrendszerüket, amivel mindeddig hazájukat szolgálták. És azt sem értik, ki látja el a jövőben a jogszabályokba kifejezetten nekik delegált feladatokat.

Túlduzzasztott minisztériumok

Tény, hogy túlsúlyos az állam, és újra kell gondolni a szerepét, de az ilyen fajsúlyú átalakításokat azért nem így szokták bejelenteni, mert abban a pillanatban az érintett szervezeteknél megáll a munka, és mindenki nekilát helyezkedni és/vagy munkát keresni – mondta el lapunknak Varga Péter, a Millefolium Stratégiai kft. közigazgatási szakértője, aki szerint

a szektorban dolgozók az elmúlt 25 évben nagyon komoly védekezési mechanizmusokat alakítottak ki a folyamatos fenyegetettség okán.

varga péter (fotó: ivsz.hu)Varga Péter (Fotó: ivsz.hu)

A szakértő úgy véli, hogy az év közepéig tervezett átállási időszak bizonytalanságot és hatékonyságcsökkenést fog eredményezni a közigazgatásban, hiszen egyfelől a nagyobb tapasztalattal rendelkező szakembereket biztosan felszippantja a reálszféra, másfelől – és éppen ebből következően – a rendszerben maradó, kevésbé rutinos, elsősorban a fiatalabb generációhoz tartozó kollégák a létbizonytalanság miatt sem lesznek képesek minőségi munkavégzésre.

Varga prognózisa szerint a végeredmény néhány túlduzzasztott minisztérium és összevont, ám hatalmas háttérintézmény lesz,

amiből egyértelműen következik, hogy amit megspórolnak a réven, azt elvesztik a vámon.

170 milliárd nem volt elég

Hazánk közepesen bürokratizált ország, amelynek mértékét nem a végrehajtó szervezetek száma határozza meg, hanem azok a jogszabályok, amelyek ezeket a szervezeteket létrehozták és kötelező feladatokkal látták el – állítja Varga Péter, aki úgy látja, hogy ha csak a hivatalnokréteget csökkenti a kormány, de a vonatkozó jogszabálytömeget nem racionalizálja, abból komoly rendszerzavar lehet.

Mindemellett adódik egy fontos kérdés az események sodrában: ha 2007-2013 között Magyarország összesen 170 milliárd forint uniós pénzt költött szervezetfejlesztésre, és ezeknek a pénzeknek a Lázár-féle halállistára került 73 szervezet egy része is haszonélvezője volt, akkor miként lehetséges, hogy most mégis ők kerültek a szőnyeg szélére?

Az Államreform Operatív Program keretében ugyanis 55 milliárdot, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében pedig 114 milliárdot kaptunk arra Brüsszeltől, hogy csökkentsük intézményeink túlbürokratizáltságát.

Jön viszont 3 ezer milliárd

A háttérintézmények költségvetései fölött – 80 százalékos bértömeg csökkentés mellett – ezentúl a befogadó minisztérium diszponálhat, ám ennél is masszívabb érv a centralizáció mellett az a 2-3 ezer milliárd forintnyi uniós pénz, amely a kiemelt projektek révén juthat nemsokára a minisztériumi háttérintézményekhez.

Ennek felhasználását vagy egy új pályázatkezelő háttérintézmény segítségével tudná még szorosabb pórázon tartani a miniszterelnökség, vagy a már lassan öt éve üzemelő Széchenyi Programiroda Nkft. felfejlesztésével.

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek