Belföld

2016-01-27 08:06:00

„A Habony-művek az emberek félelmeivel játszik

Van, aki már előre temeti az ellenzéki együttműködést az Alaptörvény-módosítás körül kialakult vitában, és van, aki szerint nincs is rá szükség, mivel a valódi törésvonal bal- és jobboldal kötött húzódik. Abban azonban valamennyi ellenzéki formáció egyetért, hogy a kormánynak a többi párt irányába mutatott együttműködési hajlandósága csupán kommunikációs fogás.

„A Habony-művek az emberek félelmeivel játszik

A kormány eltökélt abban, hogy keresztülnyomja a parlamenten a soron következő Alaptörvény-módosítást, amely lehetővé tenné, hogy terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén, egy új, önálló tényállás alapján hirdethessen „terrorveszély helyzetet”. A speciális időszakban kormányrendeletekkel akár 60 napra is fel lehetne függeszteni egyes törvények alkalmazását.

Biztonság vs. szabadság

Simicskó István honvédelmi miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában felmérésekre hivatkozva kifejtette, hogy az emberek „az észszerűség, illetve szükségszerűség határain belül a szabadságjogaikat is hajlandóak feladni”. Elismerte, hogy „külső fegyveres támadás veszélye” esetén parlamenti többséggel ma is megelőző védelmi helyzet hirdethető ki, de ehhez politikai konszenzus szükséges, amitől csak különösen indokolt esetben tekinthetnek el.

A módosítást követően azonban a kormánynak senkire sem kellene várnia, hogy terrorveszély helyzetet hirdethessen, sőt még az államfőt is csak tájékoztatni kell az intézkedésekről. Hab a tortán, hogy vérnek sem kell folynia, kibertámadás esetén már alkalmazható lenne az új állapot.

simicskó istvánSimicskó István

A miniszter elmondta a műsorban, hogy azért csak a kormányt jogosítaná fel az új szabályozás, hogy veszélyhelyzet esetén azonnal lehessen reagálni, a köztársasági elnök pedig amiatt nem került szóba mint döntéshozó, mert nem akarták egy ember kezébe adni a hatalmat.

Simicskó szerint a kormányfő nem eshet kísértésbe, a visszaéléseket pedig kizárja, hogy folyamatosan tájékoztatnák a parlamentet és az államfőt.

Ennyit az együttműködésről

Az alaptörvény-módosítás elfogadásához kétharmados többség szükséges, ezért Simicskó István honvédelmi miniszter két hete ötpárti egyeztetést hívott össze, amelyen az MSZP előzetes bejelentés alapján nem vett részt. A miniszter kifejezte: nyitottak a tárgyalásra, hogy olyan megoldás szülessen a jogkorlátozások tekintetében, amely az ellenzék számára is elfogadható.

Azóta a Jobbik módosító javaslatokat, az MSZP pedig egy szakmai vitaanyagot tett le az asztalra, melyekről a kormány semmilyen formában nem nyilatkozott. Illetve mégis. A Fidesz „rezsipápája” és alelnöke, Németh Szilárd sajtótájékoztatón nyugtatta az aggódó polgárokat, hogy úgy módosítják majd az Alkotmányt, hogy

„a magyar családok biztonságának szempontja a lehető legjobban érvényesüljön”. És lám, az ellenzék, megint keresztbe fekszik, hiszen az ő javaslataik „szemben állnak az emberek akaratával”.

A Fidesz-frakció is kiadott egy közleményt, amelyben egyértelművé tette, hogy egyik ellenzéki javaslatot sem tekinti tárgyalási alapnak. „A baloldal még mindig csukott szemmel jár és be akarja engedni a bevándorlókat, miközben európai polgárok halnak meg terrortámadásokban.” – írják.

Egyetértés az nincs

Az LMP ellenzéki egyeztetésre hívta a témában a parlamenti patkó bal harmadát, de sem a Jobbik, sem az MSZP nem ment el a meetingre. Schiffer András közleménye szerint ezzel „elveszett az esélye annak, hogy az ellenzéki pártok egységesen fellépve, közös minimumot megfogalmazva valódi kontrollt gyakoroljanak a tervezett Alaptörvény-módosítás felett”. A frakcióvezető azért sajnálja, hogy nincs egység az ellenoldalon, mert így nem tudnak gátat szabni a „kormány akár ideiglenes, kontroll nélküli hatalmával” szemben.

Az LMP elnöke elmondta lapunknak: kezdeményezését arra alapozta, hogy mind a módosítás esetleges indokoltságával, mind pedig Orbán Viktor túlhatalmának korlátozásával

kapcsolatban egyetértés volt az ellenzéki pártok között. Ahhoz képest, hogy az MSZP el sem ment az ötpárti egyeztetésre a honvédelmi minisztériumba, most úgy csinálnak, mintha az ő javaslatuk jelentené a tárgyalási alapot – mondja Schiffer, és pártja azért nem hajlandó semmiféle vitaanyaggal „bohóckodni”, mert kezdeményezőként a kormányt terheli annak bizonyítása, hogy terrorizmus kihívásai miatt a hatályos szabályozás adott esetben kevésnek bizonyulhat.

schiffer andrásSchiffer András

„Propaganda hadjárat helyett mutassák be a tényeket, és ne a Habony-művek Ibizán kitalált új kommunikációs hullámán lovagoljanak, amely az emberek félelmeivel játszik”

– tette hozzá a frakcióvezető.

Leszerepelt baloldal

A Jobbik nem érti, miféle ellenzéki egységről beszél az LMP. A párt szóvivője azzal magyarázta az atv.hu-nak, hogy miért nem vettek részt Schifferék találkozóján, hogy az ellenzéki alakulatok „leszerepeltek és hiteltelenné váltak bevándorlás ügyben”, amikor még a legnagyobb krízishelyzetben sem támogatták a kerítést és a szigorúbb fellépést.

Mirkóczki Ádám szerint a Jobbiknak a kormánnyal van megbeszélnivalója Alaptörvény-módosítás dolgában, és az ezzel kapcsolatos észrevételeiket már egy hete megküldték az illetékeseknek.

A csöndből és a „rezsipápa” ellentámadásából arra következtetnek, hogy a Fideszből eleve hiányzik a konszenzus készsége, és a javaslat ellenzéki észrevételek nélkül kerül a parlament elé.

mirkóczki ÁdámMirkóczki Ádám

Eljön az összefogás ideje is

A szocialisták azért nem értik Schiffer felháborodását, mert az LMP tudta, hogy szakmai vitaanyagon dolgozik az MSZP, és mégis egyeztetést sürgetett. Túl korán – nyilatkozta lapunknak Harangozó Tamás, a párt frakcióvezető-helyettese, aki szerint mostantól

a kormánypártokon múlik, hogy bohózatba torkollik-e a vita, vagy a kormány ragaszkodik a saját hatalmát korlátlanul kiterjesztő, alapjogokat súlyosan korlátozó javaslatához.

harangozó tamásHarangozó Tamás

Harangozó szintén minimális esélyt lát arra, hogy a Fidesz komolyan gondolta a pártközi együttműködést a kérdésben, és ha a parlamenti munka február közepén esedékes beindulásáig nem kapnak érdemi választ, akkor látja értelmét annak, hogy az ellenzéki pártok nekiüljenek egyeztetni a módosítás blokkolásának közös minimumairól.

Mint mondja, gyanúját igazolja, hogy a kormányzat a hadsereg 5500 fős létszámhiányának megoldására, valamint a Btk. komplex szigorítására vonatkozó javaslataikat is lesöpörte az asztalról.

Előbbi esetében azonnali haderőreformot, a Magyar Honvédség létszámának feltöltését, technikai eszközeinek modernizációját és a működési forrásainak növelését követelték a kormánytól. Míg utóbbinál a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés érdekében módosították volna több ponton is a büntető kódexet, mondván: az

Európai Unió tagállamainak biztonságára azon saját állampolgáraik jelentik a legnagyobb veszélyt, akik erőszakos ideológiák befolyása alá kerültek vagy terrorista csoportok kiképzésén vettek részt.

Ezen túlmenően az MSZP-s javaslat tartalmazza a titkosszolgálatok költségvetési megerősítését, a TEK jogi helyzetének rendezését és a határrendészet rendőrségen belüli átszervezését is.

Politikai hirdetés

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek

Politikai hirdetés