Belföld

2016-01-12 14:48:00

Pereket vesztett a Magyar Állam Strasbourgban, milliókat fizethet

Helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a magyar terrorelhárító szervek (TEK) bírói engedély nélküli titkos megfigyelését biztosító törvény miatt - olvasható a strasbourgi bíróság kedden kiadott közleményében. Ugyancsak kártérítést ítélt meg a nemzetközi szervezet a budapesti bejegyzésű Miracle Europe Ingatlankezelő Kft.-nek, mert a törvényszék szerint a cég peres ügyében a magyar állam megsértette a tisztességes tárgyaláshoz való jogot.

Pereket vesztett a Magyar Állam Strasbourgban, milliókat fizethet
Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban (Fotó: Reuters)

A bíróság kifejtette, hogy a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a magyar szabályozást a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozóan. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény I. fejezetének 8-as cikke kimondja ugyanis, hogy alapvető emberi jog a magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartása.

A bíróság megjegyezte, hogy e jog gyakorlásába a hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti.

Mindezek értelmében a bíróság hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.

A közlemény szerint a bírói testület a felpereseknek 4000 euró (nagyjából 1 millió 240 ezer forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordult a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz, mert

azt kifogásolták, hogy a magyar terrorelhárító szervek (TEK) bírói engedély nélkül is végezhetnek titkos megfigyeléseket.

A felperesek 2012-es nyilatkozata szerint a TEK bírói kontroll nélkül, miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelést végezni, ami az Alaptörvény VI. cikkében biztosított, a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét okozza. Ezért indítványozták a rendőrségi törvény erre vonatkozó, 2011-ben módosított rendelkezésének megsemmisítését is.

Ez ügyben a két panaszos korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban 2013-ban elutasította beadványukat.

A magyar törvényi szabályozás értelmében nem szükséges bírói engedély a nemzetbiztonsági célból történő titkos megfigyeléshez.

A TEK-nek és egyéb terrorelhárító szerveknek az igazságügyi miniszter adhat engedélyt arra, hogy a terrorfenyegetettség szempontjából gyanús személyek telefonjait lehallgassa, e-mailjeit elolvassa, vagy más módon szerezzen információkat.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal terrorcselekmények felderítésére vonatkozó hatásköre 2011. január 1-jével került át a Terrorelhárítási Központhoz. A TEK a jogszabály alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében, kizárólag a jogszabályban szigorúan meghatározott körben, Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvések megelőzése, felderítése és elhárítása céljából alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket.

A kormány meg fogja vizsgálni a bíróság döntését - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az MTI-vel, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és kártérítést ítélt meg a magyar terrorelhárító szervek (TEK) bírói engedély nélküli titkos megfigyelését biztosító törvény miatt.

Magyar ingatlankezelő javára döntött a strasbourgi bíróság

A strasbourgi bíróság egyhangúlag elfogadott ítélete értelmében a magyar államnak három hónapon belül 11 ezer euró (3,4 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a felperesnek a jogsértés miatt.

A testület kimondta,

ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a cég perének tárgyalását egy területileg nem oda tartozó bíróságra helyezték át.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága közleményében arról tájékoztat, hogy a Miracle Europe Ingatlankezelő Kft. kártérítési keresetet nyújtott be a Semmelweis Egyetem ellen egy jogvita miatt. A keresetet Budapesten tárgyalták volna, azonban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke élve mérlegelési jogkörével a Fővárosi Törvényszék előtt indított gazdasági per tárgyalására végül a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki. A döntést az ügy ésszerű időn belül való elbírálásának szükségességével indokolták.

A keresetet a Zalaegerszegi Törvényszék, majd a Pécsi Ítélőtábla és a Kúria is elutasította. A cég 2013 júniusában fordult a strasbourgi bírósághoz, azután, hogy az Alkotmánybíróság elutasította az ügyben benyújtott panaszát.


atv.hu/MTI

<

További belföldi híreink