Belföld

2016-01-05 07:39:00

Megbéníthatják az országot az alulfizetett közlekedési dolgozók

Ma folytatódnak a karácsony előtt abbamaradt egyeztetések a MÁV és a munkavállalói érdekképviseletek között az idei béremelésről. Lapunknak két vasúti szakszervezeti vezető is azt állította, hogy eredménytelen tárgyalások esetén kénytelenek lesznek a nyomásgyakorlás hatékonyabb eszközéhez nyúlni.

Megbéníthatják az országot az alulfizetett közlekedési dolgozók

Miközben egy év végi kormányhatározat a korábban 2 millió forintban maximált fizetés több mint dupláját is elérhetővé teszi az állami vállalatok, s így a MÁV vezetői részére, a vasúttársaság idén 0,5 százalékos béremelést irányzott elő dolgozóinak. Az érintett munkavállalói érdekképviseletek közös nyilatkozatban háborodtak fel a tárgyalások nélküli manőver láttán és az elhibázott bérpolitika miatti tömeges elvándorlásra, valamint az abból fakadó közlekedési zavarok lehetőségére hívták fel a MÁV vezetés figyelmét.

A vasutas szakszervezetek (VDSZSZ, MOSZ, MTSZSZ, VSZ, PVDSZ) azt szeretnék elérni, hogy – szemben a munkáltató szándékaival – az általuk képviselt dolgozók idén már 5 + 2,7 százalékkal megemelt alapbért kapjanak. A kollektív munkaügyi vitát kezdeményező érdekképviseletek azt ígérik közleményükben, hogy

minden jogszerű eszközt igénybe vesznek tagjaik jövő évi béremeléséért, így akár a munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza.

Közvetlenül karácsony előtt sor is került az első egyeztetésre, ám azon a várakozásoknak megfelelően nem közeledtek az álláspontok. A MÁV egyértelművé tette: további lehetőségei attól függenek, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az üzleti tervben biztosítja-e a lehetőséget a bérfejlesztéshez, ám a vasutasok szerint ez ide akkor is kevés lesz. A következő tárgyalási fordulóra ma kerül sor.
meleg jános, a vasutasok szakszervezete elnökeMeleg János, a Vasutasok Szakszervezete elnöke
Bérhátralék korkedvezmény nélkül

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke az ATV Start című műsorában hétfőn álságosnak nevezte azt a kormányzati magatartást, amely egy bértárgyalás kellős közepén intézkedett a csúcsvezetői fizetések megduplázásáról, míg tulajdonosi oldalról szó nélkül hagyta, hogy a vasúti dolgozók 0,5 százalékos differenciált béremeléssel legyenek kénytelenek beérni. Ráadásul a szakmában a mai napig nincs életpályamodell, ezért a fiatalok előtt régóta nem vonzó a vasutas életforma – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Ha nem teljesül az 5 + 2,7 százalékos béremelési követelésük, akkor a szakszervezetek megkeresik a nyomásgyakorlás lehetőségét a még elégséges szolgáltatásra vonatkozó szabályozás figyelembevételével

– mondta lapunknak Laboda József, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének (PVDSZ) elnöke, aki némiképp pesszimistán nyilatkozott kilátásaikról és emlékeztetett, hogy voltak olyan évek, amikor egészen áprilisig elhúzódtak az egyeztetések. 

A PVDSZ által képviselt pályavasúti dolgozók, biztosító berendezésekért felelős szakemberek és forgalmisták

átlagban havi nettó 120-150 ezret visznek haza pótlékkal, készenléttel, túlórával együtt. Ezért is tartja nevetségesnek a 0,5 százalékos emelést,

amely az ő esetükben havi 6-700 forinttal jelentene több bevételt a munkavállalóknak.


Konkrétan pofátlanság

A mozdonyvezetők túlóradíjjal együtt havi nettó 240-260 ezret keresnek, úgy, hogy a sokszor kiszámíthatatlan beosztási rendszer miatt nem is tudnak „maszekolni”. Ezt már Kiss László a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke mondta az atv.hu-nak, jelezve azt is, hogy az ő kollégái már a 2 milliós vezetői bérplafonnál is háborogtak, képzeljük el, mit szóltak annak kvázi eltörléséhez.

Ő konkrétan pofátlanságnak tartja a MÁV 0,5 százalékos ajánlatát, és politikai hátszelet sejt a munkáltató magabiztossága mögött.

Noha az új sztrájktörvény alapján nem könnyű behatárolni, konkrétan mi is minősül sztrájknak, a szakszervezeti vezető nem tartja kizártnak, hogy kénytelenek lesznek ehhez az eszközhöz nyúlni. Azt azonban nevetségesnek tartja, hogy a korábbi munkabeszüntetésekből okulva a kormány úgy szerkesztette át a sztrájkjogot, hogy például személyszállítás esetében sok helyen a vonatok 50-70 százalékos üzemben tartása jelenti az elégséges szolgáltatást.

Kiss László azonban nem aggódik, mert mint mondta,

komoly szándék mutatkozik valamennyi közlekedési dolgozó összefogására az ügyben, és a mozdonyvezetők mellett ide érti a helyi és helyközi járatok buszsofőreit, a villamos-, a metró- és a HÉV-vezetőket is.

Arról nem is beszélve – érvelt az elnök –, hogy

a teherszállításra nem vonatkozik az elégséges szolgáltatás korlátja, ezért annak akadályozásával komisz fennakadásokat lehet okozni országszerte, ha szükséges.


Az igazi háború

Igazi háború szerinte egyébként abból lehet, ha a kormány nem változtat a korkedvezményes nyugdíj feltételrendszerén, hiszen a mozdonyvezetők, sofőrök, stb. nem tudnak hova visszavonulni, ha mondjuk, 55-60 évesen fennakadnak a szigorított orvosi szűrőn.

A korkedvezmény azonban nem munkáltatói hatáskör, hanem kormányzati, ezért itt politikai döntésre van szükség a helyzet javításához.

Fónagy János államtitkárnál tett látogatásuk során ígéretet nyertek arra, hogy észrevételeik eljutnak a miniszter asztalára – számolt be a dolgok állásáról Kiss László.

A mozdonyvezetők az elmúlt 25 évben 16-szor sztrájkoltak és eddig mindig jogszerűen.

Most azonban egyre több olyan hangot hallani az érdekképviseleti vezető szerint, hogy sztrájktörvény ide vagy oda, érjék el végre, amit akarnak.

Erre vonatkozó jogi álláspontjukat a bíróság legutóbb már „hitelesítette”, úgyhogy ezúttal egy erősebb adu van a vasutasok kezében, amikor tárgyalóasztalhoz ülnek.

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek