Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-11-23 13:45:00

Katonai szakértők: az Iszlám Állam bárhol képes sikeres támadást indítani

Az Iszlám Állam és szövetségesei bizonyították: a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Európában gyakorlatilag bárhol képesek akciók végrehajtására. A közelmúltbeli egyiptomi, bejrúti, párizsi és bamakói terrortámadásokat ha nem is precízen összehangolva, de egy egységes stratégia részeként hajtották végre az elkövetőik – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát megrázó terrorhullámról az ATV Szabad szemmel című műsorában.

A műsorban Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóműhelyének parancsnoka elmondta: az Iszlám Állam (IÁ) által létrehozott „kalifátus” kikiáltása óta a nigériai Boko Haram és még nagyjából 30 kisebb-nagyobb terrorszervezet tett hűségesküt az Iszlám Államnak. Ezek között világ különböző pontjain tevékenykedő szervezetek között létezik koordináció és megvannak a kommunikációs csatornák is, tehát az IÁ által elkövetett bejrúti és párizsi vérfürdő és a Boko Haram tagjai által végrehajtott bamakói terrortámadás között valószínűleg van összefüggés. 

Besenyő szerint komolyan kell venni az IÁ állítását, amely szerint

a szervezet a migránshullámot kihasználva juttatná be embereit Európába. Több százezer ember jutott be Európába mindenfajta azonosítás nélkül

– hívta fel a figyelmet az ezredes, hozzátéve: a terrorszervezetek magukra hadseregként, tagjaikra katonákként tekintenek, céljuk pedig, hogy minél kisebb befektetéssel és kockázattal minél nagyobb nyereséget realizáljanak. Ez többnyire sikerül is nekik – tette hozzá a vezérkar mellett működő kutatóműhely parancsnoka.

kiss Álmos péterKiss Álmos Péter

Kiss Álmos Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a menekültekkel érkezők közül

nagyon kevesen jönnek azzal a szándékkal, hogy Európában terrorcselekményeket kövessenek el, de a kontinensre érkezve sokan könnyen kerülnek radikális iszlamista prédikátorok és csoportok befolyása alá.

A szakértő szerint nincs valóságalapja a migrációs hullám elindulásáról szóló konspirációs elméleteknek, de az ISIS vezetői több ízben bizonyították, hogy képesek megragadni a hirtelen jövő lehetőséget – és nem kizárt, hogy ez történt a mostani bevándorlási hullám esetében is. Az IÁ-nak egyrészt érdeke bizalmatlanságot szítani a migránsokkal szemben, ezzel egy potenciális toborzótábort kialakítani magának Európán belül, másrészt a bevándorlási hullámot kihasználva néhány embert bejuttatni a kontinensre.

Egyszerűbb volt démonizálni

Tarjányi Péter szerint az európai politikusok az egyszerűbb megoldást választották, amikor az újonnan érkező bevándorlókat „démonizálták”, pedig szerinte a legnagyobb biztonsági kockázatot azok az uniós állampolgárok jelentik, akik radikális iszlamisták lettek, terrorista-kiképzést kaptak, és készek az IÁ stratégiájának megfelelő terrorakciók végrehajtására. Európa erőforrásai nem végtelenek az ilyen akciók kivédésére.

Besenyő ehhez hozzátette: bár a mostani terrorhullám elkövetői között többségben vannak a másod- és harmadgenerációs bevándorlók, de az Európában az 1970-es évek óta végrehajtott terrorcselekmények elkövetőit vizsgálva arra jutott egy, a közelmúltban Litvániában megjelent tanulmányában, hogy

számos első generációs bevándorlóból lett a kontinensen olyan terrorista, aki logisztikai bázisnak használta Európát, majd a kontinensen is terrorakciókat követett el.

Ez nem jelenti, hogy a bevándorlók között ez a magatartás túlsúlyban lenne. Szerinte sem szabad a bevándorlókat démonizálni,

a bevándorlókra szüksége van Európának, de nem mindegy, hogy milyen módon és kiket fogadnak be az európai országok. Nagy tömegű muszlim bevándorló fogadására nem áll készen Magyarország

– tette hozzá Besenyő János. Szerinte ugyanakkor a Közel-Keletről elüldözött keresztény arabok befogadására szüksége lenne Magyarországon.

Kiss Álmos Péter ehhez hozzátette: a már Európában működő iszlám közösségek együttműködése nélkül a most érkezett bevándorlók integrációja nem lesz sikeres. Sajnos viszont a nagy európai befogadó országok – Franciaország, az Egyesült Királyság, néhány skandináv ország és Németország – nem figyeltek arra, hogy az integráció irányába lépéseket tegyenek – tette hozzá. Ennek következtében Kiss szavaival miniatűr iszlám köztársaságok jöttek létre Európa nagyvárosaiban.

Nemzetállami szinten, vagy összefogva?

Tarjányi Péter szerint Párizs után tarthatatlan az a gondolkodás, amely szerint az egyes uniós országok nemzetállami szinten próbálják megvédeni magukat. Kiss Álmos Péter viszont szerint nehéz politikai konszenzust teremteni a nemzeti szuverenitás megnyirbálása mögött.
Besenyő János szerint az európai iszlám közösségek jelentős része radikalizálódott, és miközben ezen közösségek kisebbsége lenne hajlandó erőszakos cselekményeket elkövetni,

a többségük inkább passzívan, de nem elítélően szemléli az említett kisebbség radikalizálódását.

Ezt a többséget kellene megnyerniük az európai államoknak – tette hozzá az ezredes.

További belföldi híreink