Itthon

2015-11-10 12:54:00

Nem tetszik a KDNP-nek az egyházügyi törvény új verziója

A kormánykoalíció kisebbik tagja nem elégedett az egyházügyi törvény most parlament elé kerülő módosításaival – értesült az atv.hu. Nem csak azt kifogásolják, hogy gyakorlatilag nem jutott nekik érdemi szerep az előkészítési folyamatban, hanem azt is, hogy az egyházakra mért új törvényi struktúra szükségtelenül bonyolultra sikeredett. Forrásaink szerint bizarr helyzet alakulna ki, ha a KDNP kitolatna a kétharmados támogatottságot igénylő módosítás mögül, amely így csak ellenzéki segítséggel mehetne át a parlamenten.

Nem tetszik a KDNP-nek az egyházügyi törvény új verziója

A módosítás szövegéről tegnap megtartott ötpárti egyeztetés során Gulyás Gergely, a törvényelőkészítő bizottság fideszes elnöke valamennyi frakció képviselőjét azzal nyugtatta, hogy az új szöveg alapján egyetlen egyház sem jár rosszul: a törvényben jelenleg is biztosított jogaik nem sérülnek. A szocialisták azért nem vettek részt a találkozón, mert a kormány egyetlen észrevételüket sem akceptálta – így a Starsbourgban a magyar állammal szemben pernyertes kisegyházak rehabilitációjára vonatkozót sem.

A Jobbik és az LMP is előremutatónak látja a javaslatot, és megfelelő feltételek mellett nem zárkóznak el annak megszavazásától – nyilatkozta az ötpárti egyeztetés után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A Jobbik vezetésének döntéseire rálátó forrásunk szerint

az új szöveget lényegesen jobbnak tartják, mint a hatályost, főleg azért, mert „innentől nem a Fidesz dönti el, hogy ki egyház Magyarországon és ki nem”.

Vagyis „akár támogatható is lehet” – tette hozzá informátorunk –, de erről még nem született végleges döntés a frakcióelnökségben.

Befekszik a KDNP a módosításnak?

A kereszténydemokraták hallgatása nem véletlen. Információink szerint nem elégedettek a módosítás irányával, és azt is sérelmezik, hogy nem sok szerep jutott számukra a koncepció kialakításánál. Magas rangú KDNP-s forrásunk szerint „három éves fölösleges kálvária és nemzetközi meghurcoltatás után a kereszténydemokraták eredeti javaslatához jutottunk vissza”. Úgy látja,

teljesen fölösleges volt a Fidesznek az az akciója, melynek során a bíróságoktól a parlament hatáskörébe került az egyházak bejegyzése, még akkor is, ha e mögött nemzetbiztonsági indítékok húzódtak meg.

Politikus forrásunk bonyolultnak tartja az egyházaknak a módosításba foglalt újbóli kategorizálását, és szerinte a 3+1 felekezet típus helyett vissza kéne térni a KDNP eredeti koncepciójához, amely csupán vallási egyesületekről és egyházakról beszélt. Azzal kapcsolatban viszont nincs kifogása, hogy az államnak az úgynevezett „bejegyzett egyházakkal” kötött együttműködési megállapodását a parlament iktassa törvénybe, mivel – mint mondta – az csupán a vatikáni szerződés mintájára létrejött külön megállapodásokat emeli törvényerőre. (Ilyen szerződés egyelőre 3 van: az evangélikus és a református egyházzal, illetve a zsidó felekezettel)

Variációk egy törvényre

A 2011 nyarán megszületett, és véglegesnek szánt új egyházügyi törvény kidolgozása a koalíciós feladatmegosztás értelmében a KDNP hatáskörébe tartozott. Június közepén önálló képviselői indítványként be is nyújtották az Országgyűlés elé. A javaslat két kategóriáról: egyházakról és vallási egyesületekről beszélt. Előbbiek egy részét három táblázatba osztották, a többieket a civil szférába irányították át, ahonnan felmenő rendszerben juthattak volna korábbi státuszukhoz. A bejegyzést – szakértői asszisztencia mellett – a Fővárosi Bírósághoz utalták.

A KDNP-s törvényjavaslat zárószavazását megelőző hétvégén a Fidesz „átvarrta” a jogszabály végső szövegét, amelyben a leglényegesebb változtatás az volt, hogy a jövőben nem a bíróságok, hanem az Országgyűlés dönt majd az egyházak bejegyzéséről.

Lázár János akkor úgy vélte, a kereszténydemokraták javaslata dobozba zárta az egyházakat, míg a Fidesz „nyitott listában gondolkodik”.

Ennek eredménye egy 14 tagból álló törvényi felsorolás lett, a többi intézményfenntartó vagy közfeladatot ellátó egyházzal pedig 2011. december 31-ig kellett megállapodnia a kormánynak.

Ezt a variánst az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenségre hivatkozva még abban az évben megsemmisítette. Mivel azonban a kormány mindenképpen az Alaptörvénnyel együtt szerette volna életbe léptetni az új szabályozást, több tucat fideszes képviselő – némi kiigazítással – nyomban benyújtotta a T. Ház elé az AB által elkaszált verziót. 2012 tavaszán pedig a de¬cemberben elismert 14 mellé a parlament újabb 18 egyház státuszát szentesítette a jogállásuk fenntartását igényélő 84 egyház közül.

Abból a 66 felekezetből, akik ekkor így elveszítették egyházi státuszukat, többen a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak és azóta pernyertesként követelik eredeti státuszukat.

Jön az egyházi elitliga?

Visszatérve az aktuális módosításra: nyitva marad annak a jelenleg bevett egyházként működő 32 felekezetnek a kérdése is, akik a módosítás értelmében bejegyzett egyházzá minősülnek vissza, és helyüket várhatóan a három történelmi egyház veszi át.

Egy korábbi cikkünkben bővebben foglalkoztunk azzal, hogyan módosítaná a kormány az egyházügyi törvényt. 

További belföldi híreink