Mégsincs felmentő ítélete Hernádi Zsoltnak?
A felmentő ítélet azért lett volna fontos a Mol-vezér számára, mert akkor más bíróság többet nem járhatott volna el az ügyben.
Mégsincs felmentő ítélet Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében – írja az Átlátszó a bíróság honlapján közzétett jogerős ítéletre hivatkozva. A portál megjegyzi, hogy bár az irat anonimizált, egyértelműnek tűnik, hogy Hernádi ügyével kapcsolatos.
Az Átlátszó felidézi, hogy tavaly decemberben, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntésének kihirdetése után arról szóltak a hírek, hogy jogerősség vált a Mol-vezér felmentő ítélete. A Nehrer Péter bíró által vezetett tanács ezzel szemben azt mondta ki, hogy a pótmagánvádló által beadott vádindítványról nem lehet állást foglalni, mivel az nem az arra jogosulttól származik.
A portál emlékeztet, hogy
a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben több millió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait.
A magyar olajtársaság és annak vezére is többször tagadta a vádakat.
Itthon a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást lefolytatta Hernádi Zsolt ügyében, és megállapította, hogy Hernádi nem követett el bűncselekményt, így megszüntette a nyomozást. A horvátok szerint azonban nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát, a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát a Mol elnök-vezérigazgatója ellen folyó horvát nyomozás, mivel az ügyben Hernádi Zsolt ellen Magyarországon nem folytatták le a büntetőeljárást.
Ezután a Mol egyik részvényese jelentette fel Hernádit a Központi Nyomozó Főügyészségen. Mivel a nyomozást arra hivatkozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, elutasították, a feljelentő végül pótmagánvádlóként lépett fel a bíróság előtt.
Hernádi Zsolt
A Fővárosi Törvényszék 2014. május 26-án felmentette Hernádi Zsoltot csalás és hűtlen kezelés alól, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt indult eljárást pedig megszüntette.
Ugyanakkor a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tavaly év végén kimondta, hogy azok a bűncselekmények, amelyekről első fokon felmentő ítéletet hozott a bíróság, beolvadtak a vesztegetés bűncselekményébe, ez utóbbiról viszont helyesen mondta ki az elsőfokú bíróság, hogy abban a pótmagánvádló nem jogosult pótmagánvádat benyújtani, mert annak nem sértettje.
Éppen ezért a jogerős ítélet szerint a büntetőeljárást úgy kellett megszüntetnie a bíróságnak, hogy a bűnösség kérdésében törvényes vád hiányában nem foglalhat állást. Így viszont a bírósági határozat nem képezi akadályát a Horvátországban folyó eljárásnak.
A bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó EU-s szabály szerint ugyanis csak akkor nem folytathatná az eljárást a horvát bíróság, ha a bűnösség kérdésében érdemben állást foglalt volna a magyar bírói szerv. Mivel ez a jogerős ítéletben nem történt meg, tovább folytatódhat a huzakodás a horvát bíróság előtt.
atv.hu / Átlátszó
Ajánlom