Belföld

2015-09-10 12:42:00

Vona: nem akarok mindenáron miniszterelnök lenni

Fiatal zsenik adnak tanácsot a Jobbik elnökének, aki már érzékeli a gazdasági szereplők közeledését, és nem Hitler Mein Kampf-jával a mellkasán alszik el. Vona Gábor a múlt szélsőségesei közé sorolja a Fideszt, és miközben európai szintű muszlim-keresztény konfliktusra számít, óva int mindenkit, hogy az iszlámot a migránsokkal vagy a terroristákkal azonosítsa. Interjú.

Miért nem vállalták arccal az ön előadásán való részvételt azok az értelmiségiek, akik elfogadták a meghívását a Tapolcai Disputára?
 
Eleve zártkörű rendezvényre hívtuk őket a sajtó kizárásával, és megígértük, hogy nem kerül nyilvánosságra a kilétük. Bármilyen furcsa is ezt kimondani 2015-ben, azért volt szükség a titkolózásra, mert a meghívottak között voltak olyanok, akiknek van félnivalója a pályáját illetően. Pedig hát mi szégyellnivaló van abban, ha egy értelmiségi találkozik egy parlamenti párt elnökével? Én például egyik vendégünkre sem haragudnék, ha feltűnne valamelyik párt hasonló rendezvényén.
 
Arra nem gondolt, hogy nem akarják viselni a bélyeget, amely a Jobbik homlokán virít?
 
Szerintem ez egyre kevésbé gond. Ma már inkább attól félnek, hogy a jelenleg kormányzó pártok egzisztenciálisan ellehetetleníti őket, vagy derékba töri a karrierjüket, jövőjüket, ha a Jobbik elnökét is meghallgatják.


 
Egy esetleges Jobbik kormányzás idején önök nem nyúlnának bele hasonló módon a kulturális életbe?
 
Ilyen módon nem.
 
A Dörner György-féle színházban megtörtént, hogy nem kötöttek szerződést olyan színésszel, aki nem tudott azonosulni a vezetés szellemiségével.
 
A Dörner színházban történtek a fővárosban zajló kultúrkampf valahányadik felvonásai. A magam részéről azt vallom, hogy virágozzék minden virág, ugyanakkor vállalhatónak gondolom, hogy egy kormányra kerülő párt a saját, esetünkben a keresztény, konzervatív értékrendjét szeretné erősíteni, jobban támogatni a társadalomban és a kultúrában. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a más nézőpontot, felfogást el kell taposni, ahogyan azt a mostani kabinet kultúrpolitikájában látjuk.
 
Ön tartott korábban olyan sajtótájékoztatót, ahol hatalomra kerülésük esetére a TV2 és az ATV beszántását ígérte.
 
Nem mintha az ATV-vel ne lettek volna konfliktusaink, de akkor a TV2 és az RTL Klub hangzott el pontosan. Ez egy 2007-es kijelentésem és nyilván egy megfontolt, kormányra készülő, konzervatív politikus szájából nem hangozhatott volna el, de akkor még nem voltam az. Ahogy a tapolcai beszédemben is utaltam rá, a Jobbik a kamaszkorát élte abban az időben. De ezzel együtt is vállalom, hogy a kereskedelmi televíziózás a világ számtalan pontján és Magyarországon is nagyon komoly értékrombolást végez.


 
Ha már a kamaszkort említi, Tapolcán azt állította, hogy ideológia szempontjából nem változott a Jobbik, csak átlépett a felnőttkorba. Miket sorolna még a párt múltjából a kamaszkori botlások kategóriájába?
 
Biztos sok minden van, de egyik sem olyan, amit ki szeretnék iktatni a múltunkból, mert azt gondolom, hogy mindennek megvolt a jelentősége, mindegyik hibánkból tudtunk tanulni. És persze ide sorolandó az általam vadhajtásnak nevezett szélsőséges jelenségek kérdése is, amelyek sosem voltak a mi világunk.
 
Akkor vállalható volt, de ma már nem tudnak vele azonosulni?
 
Nem erről van szó. A Jobbik számomra soha sem volt szélsőjobboldali, fasiszta, nemzetiszocialista, rasszista vagy antiszemita párt. Ha ilyen emberek csatlakoztak hozzánk, vagy ilyen megnyilvánulások történtek, akkor azok túlfűtöttségből vagy tévedésből történtek. Ebben az én felelősségem, vagy a párt vezetésének a felelőssége annyi, hogy félrenéztünk, és abban bíztunk, hogy ezeket a jelenségeket majd az idő megoldja.
 
Az ön szájából hangzott el nyilvános rendezvényen, hogy a választások tisztaságának ellenőrzésére az iráni Forradalmi Gárdát hívja be Magyarországra. Egy lakossági fórumon pedig felajánlotta, hogy aki továbbra is zsidó származásúnak hiszi önt, az a szünetben kikísérheti a mellékhelységbe, és ellenőrizheti, hogy nem az.
 
Az előbbire mondom, hogy az az indulati részéhez tartozott a szerepléseinknek. A másik esetnél arra reagáltam, hogy a Magyar Fórum honlapjára felkerült egy hamisított meghívó az állítólagos barmicvómról. Elismerem, hogy ez nem volt egy ízléses poén, de erre a fajta provokációra abban a helyzetben megfelelő válasznak tűnt. Istenfélő emberként mindig arra törekedtem, hogy senkit se bántsak meg a vallásos érzületében, és nem lehetetlen, hogy ez ott sikerült.

Emiatt is nagy kérdés számomra a jelenlegi helyzetben, hogy el tudjuk-e kerülni azt, hogy a migrációs probléma vallási színezetet kapjon. Félek, hogy ez lehetetlen. Jó lenne, ha nem alakulna ki egy iszlám-keresztény konfliktus Magyarországon, de Európában sem, mert abban nagyon nagy veszélyek rejlenek a jövőre nézve.


 
Mostanában többször szóba hozta, hogy korábbi nyilatkozata alapján iszlám szimpátiával vádolják, pedig a szövegkörnyezetből kiderül, hogy valójában miről beszélt. Hogyan kell érteni azokat a mondatait?
 
Törökországban tartottam előadást vallásos fiatalok előtt az isztambuli egyetemen. Ennek kapcsán kifejeztem, hogy Európa példát vehetne az ottani fiatalok vallásos elmélyültségéről. Ez akkor sem jelentette, és most sem azt jelenti, hogy Európa térjen át az iszlámra, hanem azt, hogy jó volna, ha a kereszténység is méltó helyére kerülne a kontinensen élő emberek életében.
 
Életrajzi könyvében direktebben fogalmaz. Idézek: „Az emberiség tradicionális – a transzcendenst a hétköznapival együtt megélő – kultúrájának az utolsó védőbástyája az iszlám világ maradt. Amennyiben az iszlám elbukik, a fény szinte teljesen kialszik, és a globalizmus sötétsége előtt már nem marad érdemi ellenfél. Akkor tényleg véget ér a történelem”. Ezt ma is így gondolja?
 
Ez egy esszé az iszlámról, amelynek folytatásában benne van mindaz, amiről az előbb beszéltem. A keresztény Európa nem képes megőrizni az identitását, önfeladóvá vált. Az EU-val is az a problémám, hogy a Felvilágosodás előtti történelemről nem vesz tudomást. Így kihagyja a közös örökségből a görög filozófiát, a római jogot, a keresztény vallást, és a lovas nomád népeket.


 
Számomra az tűnik ki a mondataiból, hogy nagyobb becsben tartja az iszlámot, mint a kereszténységet.
 
Ne azonosítsuk az iszlámot se a migránsokkal és pláne ne a terroristákkal. Én az iszlám alatt a saját hazájukban a vallásukat mélyen megélő egyszerű emberekre gondolok.
 
Csakhogy nem mindegy, miben vannak elmélyülve. A Korán három alternatívát kínál a hitetlenek számára: betérés, adófizetés, halál.
 
Ez az iszlám leegyszerűsítése. A Bibliában, főleg az ószövetségben is találunk olyan mondatokat, amelyek könnyen félremagyarázhatók. Én magam a szufizmust, az iszlám misztikát tekintem az iszlám csúcsának, bár lehet, hogy egy elefántcsonttoronyból szemlélem a valóságát. Engem is megrémít az a sok embertelenség, ami az iszlám nevében zajlik a világban, de szeretném hinni, hogy a vallások békében tudnak egymás mellett élni. Ehhez viszont be kell lássuk, hogy minden vallásnak és kultúrának a maga őshonos területén van létjogosultsága. Magyarországnak például nem érdeke, hogy egy bizonyos létszámarány fölötti muszlim közösség jelenjen meg nálunk, és átformálja az ország keresztény kulturális arculatát.
 
Márpedig Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom korábbi elnöke, Ásotthalom Jobbikos polgármestere a párt szombati tüntetésén egymilliárd afrikai és kétmilliárd ázsiai bevándorlót vizionált a következő évekre. Reálisnak tartja ezeket a számokat?
 
Ázsiával kapcsolatban nincsenek konkrét információim, de Afrika egy migrációs robbanás előtt áll. A Kongói Demokratikus Köztársaság népessége száz év alatt a húszszorosára nőtt. Nigéria egy milliárd lakossal fog rendelkezni 2050-re. A fekete kontinens egyre kevésbé lesz alkalmas arra, hogy eltartsa népeit. Tartok egy Afrikából induló új hullámtól, amire Európa nincs felkészülve.

A Jobbik álláspontja a határok teljes lezárásáról és a menekültek visszatoloncolásáról egybecseng Izraelnek a témára vonatkozó hivatalos kommunikációjával.
 
Szaúd-Arábia is így gondolkodik, és még sokan mások. Ki az ma, aki ki tudja válogatni a határainkra érkező tömegből a menekültet, a bevándorlót és a terroristát? Senki. Ha az a célunk, hogy ezek az emberek minél hamarabb visszajussanak a hazájukba, akkor célszerű lenne őket a származási országhoz legközelebbi táborokban ellátni. Ehhez Magyarország is hozzájárulhatna anyagilag.
 
Ön szerint mivel magyarázható, hogy a nagyon gazdag öböl menti országok egyetlen hittestvérüket sem fogadják be, pedig hely és pénz is rendelkezésükre áll hozzá?
 
Ez az én kérdésem is. Nemzetközi szinten kellene feszegetni, hogy ezek az országok miért nem vállalnak nagyobb felelősséget. Ráadásul a menekülteknek is sokkal könnyebb lenne, ha a saját kultúrkörükben maradva várhatnák ki, amíg visszatérhetnek a hazájukba.
 
Ha a Jobbik javaslata nyomán Magyarország teljesen felfüggesztené a migránsok regisztrációját, annak az lenne a következménye, hogy kikerülünk a Schengeni övezetből.
 
Nem biztos, hiszen Görögországot és Olaszországot sem zárják ki emiatt.

Önök fájlalnák, ha hazánkat kizárnák a Schengeni országok közül?
 
Természetesen veszteségként élnénk meg, ha elveszítenénk ezt a pozícióját az országnak. Mi úgy látjuk, hogy van itt egy kibeszéletlen európai vita a bevándorlásról, és az unió vezetői – az egykori ’68-as, baloldali anarchista generáció – tankönyvszagúan és életszerűtlenül reagál a problémára. Azt gondolják, hogy közgazdaságtani és szociológiai elméletekkel megoldható ez a válsághelyzet.
 
Önök bevetnék a hadsereget, ha eljön a pillanat?
 
Igen, mi vetettük fel ezt először, és támogattuk a kormány javaslatát, hogy a honvédséget a határokra lehessen vezényelni.
 
Tűzparanccsal?
 
Fegyver nélkül a honvédelem értelmezhetetlen, a felszerelésük része. A jogszabályok rendelkeznek arról, hogy melyek azok a szituációk, amikor a katona használhatja a fegyverét. Ezt jó lenne elkerülni, ezért beszélünk az élet kioltására nem alkalmas, a normál tömegoszlatásban használatos eszközök elsődleges bevetéséről. Ha azonban felfegyverzett migránsok rontanának rá a határőreinkre, akkor elkerülhetetlen az azonos súlyú reakció. A legfontosabb kérdés itt az a humanitárius szempont, hogy mi lesz a nőkkel és a gyerekekkel egy ilyen helyzetben. Ez azért síkos terület, mert a migránsok sokszor a gyermekeiket maguk előtt tartva rohamozzák meg a rendfenntartó erőket.


 
 Szóba kerülhet a Magyar Gárda bevetése a déli határszakaszon?
 
A jelenlegi helyzet árnyalhatná azt a korábbi felvetést, hogy szükség van-e egyáltalán ilyen civil szervezetre Magyarországon. Szerintünk igen. 2010-ben kértem Orbán Viktort, hogy az Országgyűlés alkosson egy törvényt a Magyar Gárdáról. Elutasító választ kaptam.
 
Egyébként tudja, mi van most a gárdistákkal, hányan vannak, mit csinálnak?
 
Nem tudom pontosan, csak annyit, hogy a titkosszolgálati, politikai, média és jogi üldöztetések miatt alaposan megcsappant a létszámuk.
 
Idén már nem ment el hozzájuk a Bajtársiasság napjára, csak egy levelet küldött. Miért?
 
Fizikai képtelenség volt, hogy jelen legyek.
 
Nem azért maradt távol, mert ez már nem fér bele a néppártosodásba?
 
Dehogy! Két héttel korábban részt vettem egy általuk szervezett családi napon, ahol beszéltem a céljainkról és ütköztettük nézőpontjainkat.


 
Párton belül mekkora ellenállást tapasztal a néppártosodással kapcsolatban? Kívülről úgy tűnik, hogy például Novák Előd és köre, vagy a kurucinfo kifejezetten szembe mennek ezzel a törekvéssel.
 
Engem megdöbbentett és ma is megdöbbent, hogy milyen nagy az elfogadottsága párton belül ennek a váltásnak. Igazából a jövő nyáron esedékes tisztújításon derül majd ki, hogy mekkora a támogatottsága az elképzelésemnek. Nem érzékelek belső ellenzéket, árnyalatokon vitatkozunk, de ez így természetes. Az a dolgom, hogy integratív vezetője legyek ennek a közösségnek, és hogy 2018-ra a társadalmi többséget is magunk mellett tudhassuk.
 
Az integrativitás jegyében ma is adna interjút a kurucinfo-nak?
 
Mindenkinek adok, így ha megkeresnek, akkor nekik is. Ők e-mailben dolgoznak…
 
Nyilván, hiszen mint tudjuk, Amerikában készül a honlap…
 
…tehát, ha kapok tőlük kérdéseket, akkor igyekszem azokra válaszolni.
 
Igaz, hogy azért kell körön belül tartani a radikális szárnyat is, hogy ha nem sikerül a hatalomra jutás, legyen hová visszavonulni?
 
Senkit sem tartok körön belül. Többször elmondtam az elmúlt időszakban, hogy akinek nem tetszik ez az irány, az csináljon valami mást, ami neki tetszik. Nem kívánok megfelelni azoknak, akik valamiféle náci romantikát várnak el a Jobbiktól. A néppártosodás nem egy 2018-ig tartó médiahack, ezért sem szerencsés a „cuki kampány” kifejezés, mert azt sugallja, hogy itt a Kész átverés show politikai mutációja zajlik, miközben otthon Hitler Mein Kampfjával a mellkasomon alszom el. Ha 2018-ban nem sikerül nyernünk, vagy esetleg nagyon rosszul szerepelünk, én akkor is ezen az úton akarok járni, legfeljebb leváltanak a párton belül, mert nem kellek a Jobbiknak ezekkel az elképzelésekkel. Nincs bennem görcs, nem akarok mindenáron miniszterelnök vagy pártelnök lenni.


 
Egy párt hatalomra jutásának esélyei az által is mérhetőek, hogy a gazdasági élet szereplői megindulnak-e felé. Tapasztalnak már ilyen közeledéseket?
 
Igen, észlelek ilyesmit, még ha fékezett habzással is. De nem vacsorázom minden este bankárokkal. Azért csúszós a talaj, mert az elmúlt 25 évben a politika egybeforrt a korrupcióval, nekünk pedig – és ez is összeköt minket az LMP-vel, mint 21. századi párttal – az egyik markáns célkitűzésünk ennek a korrupciós világnak a megszüntetése. Nem állíthatom, hogy amikor a Jobbik hatalomra kerül, ez egy csapásra megszűnik, mert az emberi tényező mindig felülírja a jó szándékot, de annyit ígérhetek, hogy üldözni fogjuk. Partnernek tekintem a vállalkozókat és nem politikai megrendelőknek, ezért két lépés távolságról folytatunk velük párbeszédet.
 
Mit jelentsen az, hogy a Jobbik és az LMP 21. századi pártok? A Fidesz és az MSZP talán nem azok?
 
A hosszúra nyúlt 20. század ezekben az években ér véget, jelenleg egy átmeneti időben élünk. A Fidesz és az MSZP már nem alakítója a 21. századnak, ők a régi világ szélsőségesei, akik avítt kategóriákban gondolkodnak. A törésvonal már nem bal és jobb között húzódik, hanem a századforduló előtti és utáni valóságok között. Magyarországnak nagyon jót tenne, ha egy néppárti Jobbik és egy néppárti LMP politikai vitái – hiszen stratégiai kérdésekben komoly nézetkülönbségek vannak közöttünk – döntenék el a jövőjét. De még mielőtt félreértené valaki: éppen ezek miatt a stratégiai nézeteltérések miatt, jelenleg az LMP-vel sem tartok elképzelhetőnek koalíciókötést, ahogy a többi párttal sem.
 
Nagyobb pártoknál lehet tudni, hogy a pártelnöknek ki a szűkebb környezete, kikkel beszéli meg a stratégiát. Ön kikkel egyeztet rendszeresen a legfontosabb kérdésekről?
 
Elsősorban a nyolctagú elnökséggel, ami nálunk nem egy politikai bábjáték, mint több más pártban, ezért adott esetben leszavaznak engem. Működtetjük a demokráciát, néha szerintem túlságosan is. Ezen kívül igyekszem sok emberrel találkozni, és vannak, akikkel rendszeresen egyeztetek. Ilyen az az öt fős, úgynevezett Tröszt nevű kis csapat, amely a nyilvánosság számára ismeretlen fiatal zsenikből áll, és akiket magam válogattam ki különböző területekről.


 
Tényleg zsenik?
 
Szerintem igen, de együtt mindenképpen zseniálisak és sokat töltődöm belőlük. Az összes nagyobb volumenű beszédem előtt – amiket egyébként magam írok – velük szoktam egyeztetni. Ők azok a tanácsadók, akikkel bizonyos időközönként átbeszélem, hogy mik járnak a fejemben, milyen dolgok inspirálnak, mik legyenek az irányok. Van közöttük jogász, újságíró, közgazdász, természettudós és teológus is.
 
Milyen teológus?
 
Nem muszlim, maradjunk ennyiben.
 
Amikor ön azt mondja, hogy a Jobbik már néppárt, akkor ez csak egy retorikai manőver a reménybeli jövő előkészítésére, vagy vannak olyan, akár nem nyilvános belső méréseik, amelyek alapján ez kijelenthető?
 
Lassan megközelítjük a 30 százalékos támogatottságot, az időközi választásokon várakozásokon felül teljesítünk. Minden közvélemény-kutató mérései azt igazolják, hogy egyre heterogénebb a szavazóbázisunk összetétele. A fiatalok, a 35 év alatti korosztályban megkérdőjelezhetetlenül vezetünk, de egyre több az idősebb, értelmiségi és dunántúli szavazónk. Annak az életképességét, amit én képviselek a Jobbikban, leginkább a kormányra kerülésünk tudná hitelesíteni.

<

További belföldi híreink

Legfrissebb hírek