Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-07-31 12:35:00

Megsülünk és éhen halunk, vagy van más megoldás?

A klímaváltozás kapcsán egyre rémisztőbb híreket hallani arról, hogy 10-15 éves távlatban hazánkat is mind szélsőségesebb időjárás teszi próbára.

Megsülünk és éhen halunk, vagy van más megoldás?

A klímaváltozás kapcsán egyre rémisztőbb híreket hallani arról, hogy 10-15 éves távlatban a Kárpát-medencét, s így hazánkat is mind szélsőségesebb időjárási anomáliák teszik majd próbára. Ennek egyik leghúsbavágóbb vetülete az éghajlatváltozás mezőgazdasági növénytermesztésre gyakorolt hatása. A pesszimista jóslatok egyenesen új kultúrnövényekre való kényszerű átállást vizionálnak, valamint az öntözéses földművelés általánossá válását. Az agrártudomány szakemberei azonban nem aggódnak ennyire, szerintük ugyanis fajtanemesítéssel és vízgazdálkodásunk optimalizálásával fel tudjuk venni a versenyt a globális változások káros következményeivel szemben.

Illés Zoltán, volt környezetvédelmi államtitkár az ATV Start című műsorában azt állította, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben akár 8 Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedésre is számítani lehet a Kárpát-medencében. Ebből szerinte az következik, hogy

Magyarországon egy év alatt tízszer több hőségriadó várható, mint a korábbi években. Szavait egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója is megerősítette

az M1 aktuális csatorna műsorában, amikor kifejtette: a globális átlaghőmérséklet-emelkedés pesszimista becslések szerint az 5 fokot is megközelítheti, ami regionálisan sokkal nagyobb hőmérséklet-emelkedést is jelenthet. Így például a Kárpát-medence régiója is jobban melegszik, mint a globális átlag.

Iszonyatos szárazság

A Közép-európai Egyetem (CEU) Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének oktatója számításaikra hivatkozva jelezte, hogy a globális változások jegyében a nyári-őszi időszakban folyamatosan csökken, míg a téli-tavaszi időszakban megnövekszik majd a csapadék mennyisége, s bár ez a hirtelen és nagy árhullámok miatt veszélyes is lehet hazánk számára, kompenzálhatja ugyanakkor a Duna vízgyűjtő területére prognosztizált „iszonyatos szárazságokat”.

Illés aggodalmát fejezte ki a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt, és az öntözéses gazdálkodásra való átállásban látja az egyik menekülő útvonalat.

Mint mondja, három éve tett javaslatot az Országos Öntözési Hivatal felállítására, amely a víztározók és vezetékrendszer fölött diszponálna, ám a költségvetésből erre a célra elkülönített 800 millió forintot a földművelésügyi tárca vezetője a tanyasi programra költötte.

Egyre nagyobb árhullámok

A szakember szerint ahhoz képest, hogy a globális klímaváltozás hosszú távon nagyobb probléma, mint a migráns invázió, erre a területre nem jut akkor figyelem az állam részéről. Áder János mindenesetre megteszi e fronton, amit megkövetel a haza. Az államfő az év végi párizsi klímacsúcs előtti video-üzenetében az elmúlt tíz évben felszaporodott Dunai árhullámokkal illusztrálta mondandójának fontosságát. Nemzeti összefogásra buzdító szavai kapcsán az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője is elmondta:

a jövőben több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, így nagyobb árvizekre és nagyobb aszályokra lehet számítani. Láng István szerint a következő években ezért új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség,

mely beruházásokra 2014 és 2020 között több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményben tudatta, hogy ők is a klímaváltozás számlájára írják a szélsőségesen meleg napok számának növekedését. Tájékoztatásuk szerint a növények bizonyos határok között képesek védekezni a magas hőmérséklet hatásaival szemben, amennyiben azonban ez tartóssá válik – és főleg, ha vízhiánnyal párosul –, a kultúrnövények kevesebb szerves anyag előállítására képesek. A hivatal is az öntözésben látja a megoldást, a gyomnövények és kultúrnövények versengésében ugyanis csak így lehet megelőzni, hogy magasabb hőmérsékleten előbbiek ne okozzanak még nagyobb termésveszteséget utóbbiaknak.

Búzából nem lesz kaktusz

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában nem aggódnak ennyire, hiszen két évtizede foglalkoznak klímaváltozás mezőgazdasági növénytermesztésre gyakorolt hatásaival. Veisz Ottó, a Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos osztályvezetője az atv.hu megkeresésére kifejtette: ha pontosan nem is lehet megmondani, hogy a következő 10-15 évben milyen ütemben és milyen irányba változik a Kárpát-medence éghajlata, annyi kijelenthető, hogy

a kiszámíthatatlan időjárás okozta termésingadozás fogja jelenteni az egyik legnagyobb problémát.

A kedvezőtlen időjárás okozta termés veszteséget Magyarország két lehetséges irányból tudja mérsékelni: egyfelől a fajták nemesítése révén fokozza a kultúrnövények alkalmazkodó képességét, másfelől pedig olyan irányba fejleszti az ország termesztéstechnológiáját (talajművelés, tápanyagellátás, öntözés stb.), hogy még inkább mérsékelni tudja a szélsőséges időjárási jelenségek által okozott károkat.

a leginkább érintett szférákban és tevékenységekben várható változásokA leginkább érintett szférákban és tevékenységekben várható változások

A kutatások során szimulálták a megváltozott körülményeket, miközben a köztermesztésben szereplő fajok reakcióját figyelték.

A vizsgálatokból az látszik, hogy a klímaváltozás következményei közül (CO2 növekedés, hőmérséklet emelkedés, csapadék csökkenés) nem mindegyik jelent akkora problémát, amelyre ne tudnának időben reagálni a kutatók, ha viszont ezek a tényezők összeadódnak, abból sajnos komplexebb kihívások következhetnek,

állítja Veisz Ottó, míg például,a jó rezisztenciával rendelkező, de gyenge terméshozamú vad fajok/fajták előnyös tulajdonságait be tudják emelni a nemesítés során a most termesztett fajtákba. Ám ez egy hosszú folyamat, búzánál például 10-15 év. Mint mondja, folyamatosan figyelik az aratási eredményeket és a termés alapján is szelektálnak. Az idei betakarítás utolsó szakaszára eső hő sokkot rosszul viselő nemesítési anyagokat már ki is „selejtezték”.
    
Kevésbé borúlátóak

Az előrejelzések szerint egyébként 5-10 éves távlatban a Kárpát-medencében nem lesz drámai csapadékcsökkenés, a lehulló vízmennyiség eloszlása azonban jóval egyenlőtlenebb lesz, ezért a növénynemesítés mellett az öntözéssel és a tárolókapacitás növelésével lehetne leginkább mérsékelni a szárazabb periódusok kedvezőtlen hatásait – vallja a szakember, aki szerint minél nagyobb területen kellene öntözni a termőföldeket, amihez az országba érkező vízkészlet ugyan elegendő lenne, ám az öntözéshez szükséges csatorna-, és víztározó rendszer kiépítése nagyon komoly beruházást igényelne. Szakemberek szerint a hazai termőterületek 5 százalékán zajlik öntözéses gazdálkodás. 

További belföldi híreink