Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-05-23 08:00:00

90 ezret sem keresnek a szociális dolgozók

Elkeseredettek a szociális dolgozók, és az egészségügyi dolgozókéval azonos bértáblát követelnek, hiszen háromnegyedük kevesebb mint nettó 90 ezer forintot visz haza havonta. A Hetek cikke.

Megígért bérrendezésüket Rétvári Bence államtitkár nemrég a gazdaság teljesítményétől tette függővé. „Addig húzzák az időt, amíg az ágazat kiürül. Ez azt jelenti, hogy veszélybe kerülhet az idős-, a gyermek- és a fogyatékosgondozás” – mondta a Heteknek a sztrájkbizottság ügyvivője. Két éve küzdenek a jobb munkafeltételekért, csatlakoztak a nővértavaszhoz is, és május végére ágazati demonstrációt szerveznek.

a tavalyi választás előtt a kormány óvatosan ígért, de mintha abból is visszatáncolna.A tavalyi választás előtt a kormány óvatosan ígért, de mintha abból is visszatáncolna.

Pályatársaihoz képest viszonylag sokat, havi nettó 105 ezer forintot keres az a szociális gondozó, akinek a fotója kint látható a Faceboo­k­­­­­­on. Jobban mondva ennyit keresne K. Józsefné akkor, ha a munkáltatója – azaz a helyi önkormányzat – nem tartaná vissza a bérét immár négy hónapja. Az asszony, akinek esete jól példázza az egész ágazat helyzetét, fotóját az „Állj ki magadért! Szociális selfie” szlogennel indított kampány felhívására tette közzé a facebookon. A kampányhoz sokan csatlakoztak, közzétéve fizetésüket, szakmában eltöltött munkaidejüket és végzettségüket. Látható, hogy nem­egyszer diplomás, sok éve pályán lévő szakembereknek is csupán az átlagos nettó 80 ezer forint körüli fizetés jut.   

„Két éve tart a szociális ágazat harca a bérek emeléséért, a méltó megélhetési körülményekért. A kormány az önálló szociális bértáblát sem április végén, sem a május 6-ai ülésén nem fogadta el. Ki kell állnunk a magunk érdekében!” – írta felhívásában a tiltakozó kampányt elindító Szociális Munká­sok Demokratikus Szakszervezete. Az SzMDSz arra kérte a kollégákat, hogy az ápolónők tiltakozásához hasonlóan fekete öltözetben vagy fekete szalagot kitűzve töltsenek fel magukról egy fotót. A közhangulatot mutatja, hogy a csatlakozók – szociális gondozók, kisgyermeknevelők, technikai dolgozók – többsége arcát vállalva fényképezkedett.

Nem és nem

A kampány azt követően indult, hogy a kormány másodszor is visszautasította a szociális bértáblát, amit az EMMI terjesztett elő, és az NGM is támogatott, s aminek a szociális dolgozók bérrendezése volt a célja. Tavaly óta a tiltakozások – és a közelgő parlamenti választás – hatására a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti dolgozók bérpótlékban részesülnek, ami a kormány állítása szerint 5-11 százalékos béremelést jelent, az érintettek szerint havi átlag 5-6 ezer forinttal többet.

Idén áprilisban Czibere Károly szociális szakállamtitkár ígéretet tett arra, hogy a bérpótlék évi 12 milliárd forintos kerete júliustól a szociális bértábla bevezetése miatt nőni fog. Elmondta: 2016 januárjától bevezetik a szociális életpályamodellt is, aminek révén differenciáltabb béremelések lesznek, és a munkakörülmények is javulni fognak. Az életpályáról szóló egyeztetések másfél éve zajlanak a szakmai érdekképviseletek és a minisztérium között.

Két lépés vissza

A kormány azonban nemrég visszalépett, és lényegében azt hangoztatta: egyelőre a szakma elégedjen meg a bérpótlékkal. A 2016-os költségvetési törvénytervezet viszont már nem tartalmazza sem a teljes bérpótlék, sem a béremelés összegét, Lázár János kancelláriaminiszter pedig közölte: az életpályamodell bevezetéséhez előbb át kell tekinteniük a szociális ellátórendszert. „Világos kereteket kell teremteni a szociális ellátásban. Tisztázni kell például, hogy a szociális ellátásban milyen egyházi vagy civil szerepvállalás lesz a következő időszakban” – mondta Lázár, akinek szavait később Czibere is elismételte. Rétvári Bence államtitkár  a Parlamentben arról értekezett: arra kell törekedni, hogy ne hitelből, hanem a gazdaság teljesítményének növekedésével összhangban emeljék a béreket.

czibere károlyCzibere Károly

„A bérpótlék tűzoltás volt, ami nem azonos a bérrendezéssel, a bérrendezésnek pedig nincs köze az életpályamodellhez. Az végképp érthetetlen, hogy miért kell a hét éve befagyasztott, példátlanul alacsony bérek rendezésének kérdését a szociális ellátórendszer átvilágításához kötni. Kérdés az is, hogy eddig miért nem vizsgálták át a rendszert, hiszen épp emiatt vezették be a TAJ-alapú nyilvántartó rendszert, aminek révén naprakész adatokkal rendelkeznek az alap- és szakellátásban folyó munkáról” – mondta a Heteknek Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke, aki egyben az ágazati sztrájkbizottság ügyvivője is.

Hozzátette: nemcsak a béremelésre megígért 15 milliárd forintos tétel hiányzik a jövő évi költségvetésből, hanem a bérpótlék évi 12,5 milliárdos kerete helyett már csak 5,9 milliárdos tétel szerepel. Azaz még a tavaly kiharcolt, átlag havi 5-6 ezer forint pótlékuk sem biztosított, miközben egyéb pótlékokat, cafeteriát is sorra megvonták az ágazatban dolgozóktól. Gyakori, hogy a fenntartó önkormányzatok nem képesek a bérek fedezetét előteremteni, nem beszélve arról, hogy a dolgozók közmunkásként való visszafoglalkoztatása a szociális ágazatban is ismert jelenség. Azoknak a bérrendezése, akik nem tartoznak a szakállományba, végképp megoldatlan.

Üresedés

„Még vezetői pozíciókba is nagyon nehéz szociális szakembert találni, olyan siralmasak a fizetések. Az ágazatban 93 ezer fő dolgozik, háromnegyedüknek a nettó bére nem éri el a 2013-as létminimumot, azaz a 87 510 forintot” – hangsúlyozta Szűcs Viktória. Krónikus szakember- és forráshiány állt elő az ágazatban, erre hívja fel a figyelmet a Családsegítők és Gyermekvédelmi Szolgálatok Országos Egyesületének drámai hangú közleménye is. Szűcs szerint nő a szakmabeliek pálya- és országelhagyása, több ezer betöltetlen állás van. A szakmai utánpótlás sem biztosított, mivel kilátás sincs arra, hogy a bérek megközelítsék a magyar átlagkeresetet.

 „Addig húzzák az időt, amíg az ágazat kiürül” – figyelmeztetett a BDDSZ elnöke. Sztrájkolni nem tudnak, mivel a kormány bevett módszereként folyik a huzavona az elégséges szolgáltatások meghatározása körül. A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság a kérdés tisztázása végett bírósághoz fordult, az egyeztetéseket felfüggesztette, és ágazati tüntetést hirdetett május 29-re. Legfontosabb követeléseik között szerepel az egészségügyi dolgozói illetmény-, illetve bértábla kiterjesztése a szociális ágazatban foglalkoztatottakra is, valamint a rendszeres érdekegyeztetés. Egy 2013-as ombudsmani vizsgálat is megállapította a szociális gondozók hátrányos megkülönböztetését a bérezés terén, mivel az egészségügyiekhez képest azonos munkáért (idősgondozás, betegápolás) kevesebb bért kapnak. Emiatt kellene a szociális bértáblát összehangolni az egészségügyivel, ezért nagy az átjárás az előbbi szférából az utóbbiba.

„A másik két területen (oktatásügy, egészségügy – a szerk.) már történt valamiféle és nem elhanyagolható bérrendezés, ugyanakkor a szociális bérpótlék inkább arculcsapása a segítő szakmák képviselőinek, mintsem a megbecsülés felé vezető út első lépcsőfoka” – olvasható a főként fiatalabb szakembereket tömörítő radikális szociális munkások blogján, akik a szakmai elitet is felelősnek tartják a kialakult helyzetért. Többek között azért is, hogy kialakulhatott a szociális ellátások állami, civil és egyházi fenntartók szerinti diszkriminatív finanszírozása, ami – mint írják – súlyos megosztottsághoz vezetett a szakmán belül.

Jelzésértékű lépésként emlegetik, amikor Radoszáv Miklós, a hazai gyermekvédelem egyik vezető szakembere évekkel ezelőtt átigazolt a máltaiakhoz. Kérdésünkre több szakmabeli is megerősítette: köztudott, hogy a szociális ellátórendszert az állam az egyházaknak, ezen belül is a Máltai Szeretetszolgálatnak akarja átadni.

„Évek óta egyértelmű kormányzati cél, hogy ezt a szférát „átjátsszák” az egyházaknak, beleértve a szakemberképzést is: ami óriási a normatívák közti differencia attól függően is, hogy állami vagy egyházi felsőfokú intézmény szociális szakemberképzéséről van-e szó.  Az állami főiskolák, egyetemek szakjai szinte kiürülnek, holott vidéken égetően szükség lenne a helyi szakemberképzésre és a szociális ellátórendszer megerősítésére is” – mondta el a Heteknek egy egyetemi oktató, emlékeztetve arra, hogy a gazdasági válság során hazánk volt az egyetlen uniós ország, amely drasztikusan lefaragta szociális kiadásait.

Hetek / Makki Marie-Rose

További belföldi híreink