Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-05-11 18:16:00

Honnan tudja meg Mészáros Lőrinc, ha rászáll a NAV?

Szijjártó Péter után újabb kormánypárti politikusok ellen kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot az ellenzék. De hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat? És igazat mondott-e a külügyi tárca, amikor arra hivatkozva cáfolta a Szijjártó elleni vizsgálatról szó híreket, hogy a miniszter nem kapott értesítést a folyamat elindításáról?

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke a párt hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeznek a NAV-nál Orbán Viktor, Lázár János és Mészáros Lőrinc „magyar állampolgárokkal” szemben. A DK szerint a NAV az elmúlt években futni hagyta a politikai nagyhalakat, de remélik, hogy most lefolytatják az általuk kért vizsgálatokat.

Vadai előzőleg Szijjártó Péter külügyminiszter ellen kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot, arra keresve a választ, hogy Szijjártó vagyonosodása kapcsolatba hozható-e a Quaestor-üggyel. Az adóhivatal annyit közölt, hogy „megtették a szükséges lépéseket”, ám ez egy sztenderd válasz a bejelentésekre, ami jelentheti azt is, hogy megvizsgálták a bejelentés tartalmát, de nem találtak olyan indokot, ami alapján eljárást kellene elrendelniük.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium cáfolta az RTL értesülését, amely szerint Szijjártó ellen vagyonosodási vizsgálat indult volna, hiszen, érveltek, „ha lenne ilyen eljárás, azzal kezdődött volna, hogy Szijjártó Pétert erről levélben értesítik.” Lapunk kérdésére a NAV megerősítette, hogy ha valaki ellen eljárás indul, akkor annak megkezdésekor az adóhivatal munkatársai megbízólevélben értesítik az érintettet. Vagyis valóban nem fordulhat elő olyan eset, hogy valaki ellen ilyen vizsgálat indul, de az illető nem tud róla.

Az esetek 75 százalékában találnak valamit

A NAV évente nagyjából kétezer vagyonosodási vizsgálatot végez, és az esetek mintegy háromnegyedében kiderül valamilyen mulasztás. A vagyonosodási vizsgálat tulajdonképpen a személyijövedelemadó-bevallások utólagos ellenőrzése, melynek célja az eltitkolt jövedelmek feltárása, és a be nem fizetett adók megállapítása.

Az ellenőrzések körülbelül 70 százaléka az adóhivatal információja alapján, egynegyede közérdekű bejelentésre, 5 százaléka pedig más hatóság megkeresésére indul. A NAV vagyongyarapodási vizsgálatot akkor indíthat közérdekű bejelentés nyomán, ha a bejelentő érdemi információkkal alátámasztva feltűnő, az átlagot meghaladó költekezésére hívja fel az adóhivatal figyelmét. A vagyongyarapodási vizsgálatok ugyanakkor adótitoknak minősülnek, vagyis még a közérdekű bejelentő sem tudhat arról, hogy indítottak-e eljárást. Tehát a NAV-tól a DK sem fogja megtudni, hogy folyik-e vizsgálat Orbán, Lázár vagy Mészáros ellen, kivéve, ha az érintettek hozzájárulnak a vizsgálat tényének vagy eredményének nyilvánosságra hozásához.

Így zajlik a vizsgálat

A NAV munkatársai először csak adóvizsgálatot folytatnak, vagyis egy célellenőrzés keretében adatokat gyűjtenek a vizsgálat alá vont személyről, akit már ekkor is értesíteni kell. Az adatgyűjtéshez egy hatalmas adatbázis áll rendelkezésükre, például a személygépkocsi- vagy ingatlanvásárlásokról. Ha ez a vizsgálat azt mutatja, hogy a bevallásban szereplő jövedelem nincs arányban a személy vagyongyarapodásával, életvitelére folytatott kiadásaival, akkor áttérnek a vagyonosodási vizsgálatra. Ennek során becsléssel állapítják meg az eltitkolt adót és az adó alapját.

Így választják ki a vizsgált alanyokat

A NAV munkatársa azt is elmondta lapunknak, hogy a vizsgált adózókat célzottan, kockázatelemzési szempontok alapján választják ki. Szempont lehet például a cégnyilvántartás adatai alapján kiszúrt nagy értékű vagyoni betét, vagy üzletrész tulajdonlása, vétele, eladása.

Az elvégzett elemzésekből megállapítják a vizsgálat alá vonandó legoptimálisabb ellenőrzési időszakot. Ez az elévülési időn, vagyis 5 éven belüli időszak kell hogy legyen, de a kiválasztott intervallumtól a vizsgálat során eltérhetnek. A vizsgálatoknál figyelembe kell venni a törvény áltat meghatározott határidőt is, és a bevallás utólagos ellenőrzését 90 napon, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést pedig 30 napon belül kell befejezni. Az előírt határidő indokolt esetben meghosszabbítható, például, ha külföldi hatóságokkal is fel kell venni a kapcsolatot.

Ha a vagyonosodási vizsgálat során eltitkolt bevételekre akadnak, akkor ezek alapján megállapítják az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is. A bírság az adóhiány 50 százaléka, de extrém esetben 200 százalék is lehet.

További belföldi híreink