Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-04-10 07:35:00

Egy év dzsungelharc: meddig tart a kormány-Ökotárs háború?

2014. április 8-án Lázár János akkori miniszterelnökségi államtitkár norvég EU-ügyi miniszternek írt levelével kezdődött a Norvég Civil Támogatási Alap odaítéléséről döntő konzorcium elleni kormányzati támadássorozat. A norvég támogatású civilek csütörtökön este "ünnepelték" az évfordulót.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2014. április 8-án írta meg Vidar Helgesennak, az uniós ügyekért felelős norvég miniszternek, hogy a magyar kormány furcsaságokat észlelt a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásainak odaítélésénél. Többek között a döntéshozók állítólagos LMP-s kapcsolatait kifogásolta. Lázár arra tett javaslatot, hogy a két kormány, illetve az NCTA és a magyar kabinet kezdjen tárgyalást a pénzek elosztásáról, mivel az alap támogatásait szétosztó konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány szerinte "ezer szállal kötődik az LMP-hez".

Az évfordulóra írt cikkében Móra Veronika, az Ökotárs vezetője felidézte: nem Lázár levelében, hanem az NCTA első körös pályázatainak elbírálása után, 2013-ban a Heti Válaszban vádolták meg először LMP- és Soros-közeliséggel az alapítványt.

Az Ökotárs mindenesetre cáfolt, a norvég miniszter pedig április 24-én válaszolt Lázár Jánosnak. Vidar Helgesen azt írta, meglepték Lázár vádjai, melyeket nem tart igaznak.

"Szélhámos gittegyletek"

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára április végén már úgy nyilatkozott, hogy sem Norvégiának, sem Magyarországnak nem érdeke, hogy "párthoz kötődő, szélhámos gittegyletek" kezeljék a norvég alap nyújtotta támogatást, ezért az államra bíznák annak kezelését.

A Norvég Civil Alapban lévő, 2016-ig felhasználható, tízmilliárd forintos nagyságrendű forrásokat a három donor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein az Európai Unióval kötött megállapodásuk értelmében bocsátja Magyarország rendelkezésére. A források mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja. Az alap átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése. A 12 támogatásban részesülő program közül a legjelentősebb forrás a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztése területén áll rendelkezésre. Magyarország az Alapok harmadik legnagyobb kedvezményezettje a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között.

Júliusban Csepreghy Nándor az ATV élő adásában kért bocsánatot azért, hogy korábban azt nyilatkozta, hogy "párthoz kötődő, szélhámos gittegyletek" kezelik a Norvég Alap nyújtotta támogatást. „Bocsánat, a szélhámos gittegyletet valóban szerencsétlen volt nekem megfogalmaznom, mert elvitte a vitát egy olyan személyeskedésbe, ami teljesen felesleges volt”- mondta a helyettes államtitkár.

Május elején Norvégia új frontot nyitott. Oslo Lichtensteinnel és Izlanddal együtt a Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, azt kifogásolva, hogy Magyarország egyoldalúan megváltoztatta a pénzek elosztását. Közölték: Magyarország lépései az ügyben elfogadhatatlanok, és a magyar kormány nem mutatott hajlandóságot arra, hogy megoldást keressen a kialakult helyzetre.

Kehi-vizsgálat

Május 21-én Csepreghy Nándor bejelentette, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Kifejtette: az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e.

Az Ökotárs ekkori közlése szerint a Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatója arról tájékoztatta Lázár Jánost, hogy a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joga a Norvég Civil Támogatási Alap felett.

A fejlesztési szakmában „nagynorvégnak” hívják a magyar állam által szétosztott pénzt, míg „kisnorvégnak” a civilek által elosztható, nagyságrenddel kisebb keretet. 2013 végéig az állami felügyeletű támogatások sorsát, a „nagynorvégot” a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen (NFÜ) keresztül osztották szét. 2013 végén azonban fordulat történt, a kormány elégedetlen volt az uniós fejlesztési pénzek lehívásának ütemével, ezért gyökeresen átalakították a rendszert. Leváltották a NFÜ vezetését, az intézmény hatásköreit különböző minisztériumok között dobták szét, a felügyeletük pedig a Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alá került. A Norvég Alap ekkor a Széchenyi Programiroda „égisze” alá került. Ám az együttműködést szabályzó államközi szerződés módosítása is elmaradt, ezért leállították a Norvég Alap kifizetéseit- írtuk szeptember elején.

Csepreghy Nándor ugyanakkor jelezte, "a Magyar Kormánynak nem csak joga, de kötelessége is vizsgálni”, hogy a hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden rendben zajlott-e, mert a Norvég Alapból érkező pénz nem magánadomány, hiszen annak alapja az EU, illetve Norvégia, Izland és Lichtenstein hivatalos megállapodása arról, hogy utóbbi országok miként tudják az EU által nekik biztosított kedvezményekért cserébe az egyes tagországok fejlesztéseit támogatni.

Berendelt nagykövetek

Az ügy odáig fajult, hogy berendelték Magyarország norvégiai nagykövetét. Válaszul Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter is bekérette Tove Skarstein budapesti norvég nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjen a norvégok nyilatkozatairól.

Június 12-én Brüsszelben tárgyalt a magyar kormány küldöttsége a patthelyzet feloldásáról. Csepreghy Nándor beszámolt róla, hogy a kormányhoz tartozó 9 program kérdéséről sikerült megállapodni, ugyanakkor a norvég civil alapról nem közeledtek az álláspontok. A magyar küldöttség jelezte a norvég partnernek, hogy a Kehi a vizsgálatot befejezi. Lázár János miniszter utasította is a Kehit, hogy a lehető leggyorsabban végezzék el a munkát.

Néhány nappal később aztán a Kehi bejelentkezett több civil szervezethez is, melyek támogatást kaptak a Norvég Civil Alaptól. A Krétakör Alapítvány ekkor közölte, hogy nem működnek együtt a Kehivel. Véleményük szerint ugyanis nincs joguk a NCTA-tól elnyert pénzeket vizsgálni. Az Átlátszó és a Szivárvány Misszió Alapítvány is megtagadta az együttműködést az ellenőrökkel.

Júliusban a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette az ügy, a francia Libération című lap egyenesen arról írt, hogy „boszorkányüldözés” zajlik Magyarországon. A hónap végén az Európa Tanács emberi jogi biztosa is felszólalt az ügyben, aki a vizsgálatok felfüggesztését kérte. A kormány azonban közölte: nem állítják le a vizsgálatokat.

Híres/hirhedt tusnádfürdői beszédében a magyar kormányfő is foglalkozott a norvég alappal kapcsolatos botránnyal. Orbán Viktor szerint az ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.

Nyomozás indul

Augusztus 1-én kiderült, hogy a magyar kormány részben megfogadta a norvégok kérését, ezért a Miniszterelnökséghez került a Széchenyi Program Irodától a norvég alap nemzeti kapcsolattartó feladata a kormány által felügyelt 9 program esetében. Ekkor derült ki az is, hogy az Ökotárs ügyében a rendőrség sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz.

Orbán tusnádfürdői beszédére augusztus végén jött a reakció. Vidar Helgesen Magyarország útja vissza a múltba címmel közölt olvasói levelet a Financial Times európai kiadásában. Szerinte a magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak 25 évvel azután, hogy Magyarország megnyitotta határait Nyugat felé, és mozgásba lendítette Európa újraegyesítését. Helgesen szerint Orbán Viktor "szellemi vaskupolával" védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, s illiberális államot szeretne létrehozni. Helgesennek Szijjártó Péter válaszolt, aki szerint a norvég miniszter nyilatkozata hiteltelen, homályos általánosításokon alapul és figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb tényeket. Augusztus 29-én a The Local angol nyelvű norvég hírportál közölte, hogy Norvégia uniós fellépést kért a magyar kormány ellen azzal az indokkal, hogy utóbbi aláássa a demokráciát.

A Miniszterelnökség még ezen a héten levelet küldött az Európai Unió, a NATO, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagországai Budapesten akkreditált nagyköveteinek, melyben azt írták, hogy a magyar kormány a norvég kormánnyal fennálló vitájának gyors és eredményes lezárásában érdekelt, és visszautasítja, hogy Magyarország alapvető demokratikus értékek iránti elkötelezettségét bárki kétségbe vonja (a levélben foglaltakról itt írtunk részletesen).

Feljelentés és razzia

Szeptember elején aztán a Kehi feljelentést tett az Ökotárs Alapítvány ellen, mivel a gyanú szerint hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adtak tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy erre nem volt engedélyük.

Az Ökotárs vezetője az ATV-ben elmondta, eseti jellegű, az utófinanszírozott pályázatok támogatásait megelőlegező kölcsönöket nyújtottak a pályázaton nyertes szervezetek némelyikének, amiről ráadásul maga az alapítvány számolt be éves jelentéseiben. Néhány nappal később megszállták a nyomozók az Ökotárs irodáit. A nyomozók szerződéseket, számlákat és Móra Veronika laptopját foglalták le, de mivel a számítógép otthon volt, az Ökotárs vezetőjének a lakására is kimentek. Móra Veronika másnap az atv.hu-nak elmesélte, mi történt:

A razziára ismét reagált Vidar Helgesen, aki szerint "teljesen elfogadhatatlan" az akció. "A magyar hatóságok a szeptember 8-i rendőri razziával megmutatták, hogy folytatódik a civil társadalom zaklatása, és nem szándékoznak tiszteletben tartani az ország által aláírt egyezményeket" - írta a norvég miniszter. 

Megszólalt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is, aki mélységes aggodalmának adott hangot. A razzia híre bejárta a nemzetközi sajtót is. A Fox News elemzésében a norvég európai ügyekért felelős miniszter azt állította: Magyarország eltávolodik az európai normáktól. A "Der Standard" egyenesen azt írta: az Ökotárs elleni nyomozásnak soha nem is volt jogalapja. A Helsinki Bizottság pedig bejelentette, hogy otthagyja a magyar kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztalt. Lázár János ezután közölte, hogy Magyarország Brüsszelhez fordulhat a Norvégiával fennálló vitái rendezése érdekében.

A házkutatás után ismét megszólalt Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte: a törvények mindenkire vonatkoznak, nem lehet úgy elkölteni Magyarországon közpénzeket vagy magánpénzeket, hogy a mindenkire érvényes szabályok, ellenőrzés alól kivonják azokat.

Atlanti vihar

Szeptember második felében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felfüggesztette az NCTA pénzeit elosztó konzorciumot alkotó Ökotárs, Demnet és Kárpátok Alapítvány adószámát. A Kehi közölte: azért kezdeményezték az intézkedést, mert a szervezetek a jogszabályokat megsértve nem adták át a kért adatokat. Később a NAV intézkedésének végrehajtását felfüggesztették.

Szeptemberben Barack Obama amerikai elnök arról beszélt, hogy szerinte Magyarország is a civil társadalmat korlátozó országok között van. Az amerikai elnök találkozott a Washington szerint üldözött civil szervezetek vezetőivel, köztük Móra Veronikával is.

Október elején jelent meg a hír, hogy lemond Magyarország norvégiai nagykövete. Az elsős szabadon választott kormányban külügyminiszteri posztot betöltő Jeszenszky Géza elhatározásában komoly szerepet játszott, hogy folyamatosan magyarázkodnia kellett a Norvég Alapokat kezelő magyar civil szervezetek elleni hatósági lépések miatt. „Egy nagykövet feladata mindenekelőtt a küldő és a fogadó ország viszonyának minél jobbá, meghittebbé tétele. Ez a helyzet most nem áll fenn Magyarország és Norvégia között (…) Sajnos nem látom magam előtt a továbblépés más lehetőségét – jelentette ki a Heteknek nyilatkozva Jeszenszky.

A botránnyal kapcsolatban október elején az ATV Szabad szemmel című műsorának vendége volt Lázár János és Tove Skarstein norvég nagykövet. A miniszter szerint a norvég kormány hisztérikusan reagált a civil alapokkal kapcsolatos magyar kérdésekre is, nemhogy segített volna a problémák rendezésében.

Lázár közölte, hogy a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi kritikákban is nagy szerepe van a norvég kormány ténykedésének.

A norvég nagykövet azonban visszautasította, hogy hisztérikusan reagáltak volna. Kijelentette, továbbra is kiállnak az Ökotárs Alapítvány mellett, hiszen sosem volt velük semmilyen probléma. Nem sokkal később Rogán Antal a kitiltási üggyel is párhuzamba hozta a Norvég Alapok körüli botrányt.

Vizsgálat itt és ott

Október 22-én végül közölték, hogy lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata: a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja - közölte a hivatal, amely ezekben az ügyekben feljelentést tett. 

Az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint a Kehi jelentésében tényekkel alá nem támasztott vádak szerepelnek, melyekre "nagyon nehéz, sőt lehetetlen érdemben reagálni”. Ha úgy találták, hogy szabálytalanságok történtek, akkor le kellelett volna írni: ki, mit követett el milyen összegben – magyarázta Móra Veronika. Közölte, az egész Kehi-eljárás jogszerűségét a kezdetektől fogva vitatták, "soha nem kaptak érdemi magyarázatot" arra, hogy milyen jogi alapon vizsgálódnak.

Norvégia a Kehi-jelentés kapcsán közölte, nem sok hitelt adnak a dokumentumnak. "Világossá tettük, hogy az ellenőrzés az adományozó feladata" – közölte Vidar Helgesen, hozzátéve, hogy ez az ellenőrzés jelenleg folyamatban van. Norvégia kifejezte azt a szándékát is, hogy tovább folytatja a magyar civil szervezetek támogatását, ameddig csak lehet. Helgesen egyúttal kárhoztatta a jelenlegi magyarországi, szerinte "tekintélyelvű, mélyen aggasztó tendenciákat".

November elején a budapesti norvég nagykövet közölte, hogy az illetékes norvég miniszter nem fogadja el Lázár János meghívását a helyzet rendezésére, mivel nem ismerik el a Kehi nyomozásának jogosságát. Tove Skarstein közölte: az ügyben saját vizsgálatukat veszik majd figyelembe. Senki sem bűnös, amíg a bűnössége be nem bizonyosodik - tette hozzá.

A diplomata az ATV Egyenes Beszédben arról is beszélt, hogy azon múlik a pénzek további kifizetése, hogy az Ökotárs folytathatja-e a munkáját. Csepreghy Nándor erre úgy reagált, hogy nem engednek semmiféle zsarolásnak, és arra kérik a norvég felet, hogy tartsa be a szerződésben foglaltakat.

A Svájci Alapot is vizsgálják

December közepén kiderült, hogy a Norvég Alap után a Svájci Alapot is vizsgálják. A vizsgálat részben ugyanazokat a szervezeteket érinti, mint a Norvég Alap esetében, így például az Ökotárs Alapítványt. Az is kiderült, hogy a Kehi a norvég pénzek elosztása miatt nemcsak rendőrségi feljelentést tett, hanem a NAV-hoz is fordult. 

December végén bejelentették, hogy átmeneti megállapodás született a Miniszterelnökség és Svájc között a hazai civileknek szánt összegek kifizetéséről. A megállapodás értelmében január közepétől a nyertes szervezetek megkaphatják az összegeket öt hónapnyi csúszás után.

Január közepén Móra Veronika közölte, hogy a NAV és az ügyészség vizsgálja két-két, a Norvég Civil Alap által támogatott civil szervezet működését. Később kiderült, hogy az egyik alapítvány a Krétakör, melynek három évre visszamenőleg vizsgálja a gazdálkodását a NAV.

A norvég alapok körüli botrány az Amnesty International 2014-es, Magyarországról szóló jelentésében is szerepet kapott. Mint fogalmaznak, a kormány "egyre ellenségesebben" viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek.

Pert veszít az Ökotárs

Március elején kiderült, hogy első fokon elvesztette az Ökotárs azt a pert, melyet Csepreghy Nándorral szemben indítottak jó hírnév megsértése miatt, azért, mert "szélhámos gittegyleteknek" nevezte a magyarországi alapkezelő szervezeteket. A helyettes államtitkár a döntést úgy értelmezte, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint ezt a kijelentést a megfogalmazásakor "nem alap nélkül tette". Csepreghy az ítéletet követően kijelentette: „a szélhámos gittegylet kifejezés nemcsak akkor volt időszerű vélemény, hanem ma is fenntartható". Az Ökotárs fellebbezett a döntés ellen.

Csepreghy Nándor az ATV Startban ezt követően arról beszélt, hogy a kormánynak azért van lehetősége kritizálni a Norvég Civil Alapot kezelő alapítványt, mert Magyarország egy nemzetközi szerződést írt alá, amely a magyar civil szektor teljeskörű finanszírozásáról szól, ehhez képest a forrásokhoz csak egy szűk kör férhet hozzá.

Az Ökotárs vezetője minderre úgy reagált, hogy jó lenne tudni, hogy a gyerekek demokráciára nevelését, a szülési ellátás körülményeinek a fejlesztését, vagy esetleg a betegszervezetek megerősítését tekinti-e a kormány marginális ügynek, hiszen ezek azok az ügyek, amelyekre a Norvég Civil Alap forrásokat ad.

atv.hu

További belföldi híreink