Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-03-10 12:26:00

Túlzsúfolt börtönök miatt marasztalták el Magyarországot

Strasbourg szerint emberi jogokat sért a börtönök túlzsúfoltsága Magyarországon. A magyar államnak összesen 25,7 millió forint kártérítést kell fizetnie hat fogvatartottnak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 450 elítélt perelte az államot a fogva tartási körülmények miatt. Azóta ez a szám 600-700 körülire nőtt, a strasbourgi bíróság pedig az esetek nagy számára való tekintettel hat ügyet emelt ki közülük, és ezek alapján hoztak „pilot judgment”, azaz irányadó ítéletet. Ez akkor szokás, ha egy jogsértés már rendszerszintű probléma.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága által kedden nyilvánosságra hozott elsőfokú ítélet szerint a magyar államnak fejenként 3400-26000 euró, összesen több mint 84 ezer euró, vagyis körülbelül 25,7 millió forint kártérítést kell fizetnie a hat rabnak, illetve a perköltségeket is állnia kell.

A bíróság kötelezte a magyar kormányt, hogy az december 10-ig terjesszen elő az Európa Tanács miniszteri bizottsága ellenőrzése mellett egy ütemtervet arra vonatkozóan, hogy hogyan fogja javítani a fogva tartási körülményeket, illetve hogyan fogja reparálni azoknak a helyzetét, akik már az egyezménysértés áldozatává váltak. Az eddig beadott keresleteket pedig nem függesztik fel, hanem további elmarasztaló ítéletekre készülnek, hogy „rendszeresen emlékeztessék a magyar államot” arra, hogy cselekednie kell, hiszen minden nap egyezménysértést követnek el.

Magyar Gábor ügyvéd az atv.hu-nak elmondta, hogy a bíróság további kérvényeket is fogad, de ha azt látják, hogy az állam együttműködő, akkor ezeket már felfüggeszthetik. Ő azonban addig is azon lesz, hogy minél több, akár még 1000 keresetet beadjanak.

Az államnak ez az ítélet sok pénzbe kerül, hiszen további kártérítéseket kell fizetnie, Magyar szerint valószínű, hogy jogszabály-módosításokat fognak bevezetni, a börtönben dolgozókat továbbképzésre küldik, és nem utolsósorban fegyházakat kell építeni.

A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint, ha olyan mértékű kiadás keletkezik, „amelynek teljesítésére a központi büdzséről szóló törvényben megállapított, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekben rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendőek”, akkor a parlament új adókat állapíthat meg. Vagyis az adófizetőkre háríthatják a plusz terheket.

Egy férőhely 9 millió forint

Fegyház majdnem tíz éve épült utoljára, Szombathelyen és Tiszalökön. A két, összesen 1500 fő befogadására képes intézmény nettó 13 milliárd forintba került, vagyis egy férőhely kialakítása majdnem 9 millió forint. Vagyis az államnak 40-50 milliárd forintot kellene börtönök létrehozására fordítani, ezek működtetése pedig évente további tízmilliókba kerülne.

Egy rabnak három négyzetméternyi helyet kell biztosítani a zárkában. A hazai börtönökben 12 ezer elítélt férne el, ha ezt betartanák, ezzel szemben 18 ezren vannak. A pert indító hat állampolgár, akik Budapest, Baracska, Szolnok, Sopronkőhida, Pálhalma és Szeged börtöneiben raboskodtak, azt állítják, hogy volt, ahol csak 1,5 négyzetméternyi területet jutott egy-egy fogvatartottra.

A zsúfoltság mellett olyan dolgokról is beszámoltak, hogy például csak egy függöny választotta el a WC-t a cellától, a helyiségek tele voltak poloskákkal, nem volt megfelelő szellőztetés és fűtés, ráadásul korlátozták a fürdési lehetőségeiket és a cellán kívüli időtöltésüket is. Ezek alapján a fogvatartásuk embertelen és megalázó volt, és még lehetőséget sem kaptak a panaszemelésre.

Magyarországon a három négyzetméternyi terület csak néhány fegyintézetben biztosított, vagyis az elítéltek jelentős része nyerne, ha a méltatlan körülmények miatt Strasbourghoz fordulna.

A strasbourgi testület szerint Magyarországon egyébként sincs valós lehetőség a fegyintézetek túlzsúfoltsága okozta sérelem orvoslására, mivel a Kúria és a táblabíróság is több kártérítési igényt elutasított már. A kormány ezt cáfolja, ugyanis találtak egy olyan jogerős végzést, mely alapján néhány százezer forint jár az elítélteknek a rossz börtönviszonyok szerint.

143 százalékos kihasználtság

A hivatalos adatok szerint 2009-ben 12 ezer helyre több mint 15 ezer fogvatartott jutott. 2013-ban még rosszabb lett a helyzet, akkor 18 ezer elítélt volt, viszont csak 500 fővel többet tudtak elhelyezni. Tehát a hazai börtönök 143 százalékos kihasználtsággal működnek, vagyis másfél ember jut egy helyre. Emiatt már többször elmarasztalták Magyarországot 2011 óta.

A magyar jog szerint a büntetés-végrehajtást azonban befogási kötelezettség terheli, vagyis akkor is be kell zárni az elítélteket, ha más feltételek nem teljesülnek, például a zárka nem megfelelő nagyságú.

Korábban volt egy per, ahol a bíróság tulajdonképpen azt állapította meg, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek nem tehetnek arról, hogy ilyen sok a rab. H. Gy. volt elítélt 8 millió forintra perelte az államot a rossz körülmények miatt, illetve azt állította, hogy nem hogy három négyzetméter nem jut az elítélteknek, de ha levonják a zárkák méretéből a berendezési tárgyak által elfoglalt helyet, akkor talán még egy négyzetméter sem marad. Ez háromszáz százalékos kihasználtságot jelent, vagyis olyan, mintha három rab feküdne egy ágyban. Kártérítés helyett viszont perköltség szakadt a nyakába, mert a bíróság szerint a börtönök nem tehetnek arról, hogy túl sok a fogvatartott. 

Az emberi jogok európai egyezménye azonban kimondja, hogy senkit nem lehet „embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni”. Magyar az atv.hu kérdésére elmondta, hogy a korábbi tapasztalatok alapján az emberi jogi bíróság automatikus a panaszos javára dönt, ha kevesebb, mint három négyzetméternyi hely jut neki a zárkában, három és négy négyzetméter között pedig a konkrét eset körülményei alapján döntenek. Vagyis számítottak az elmarasztaló ítéletre, és teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy az eddig beadott kérvényeket sem függesztik fel, ugyanis Magyarországot valamivel kötelezni kell az együttműködésre.

Jelenleg is folyamatban vannak olyan fejlesztések, melyekkel akár ezerrel több elítéltet tudnak majd elhelyezni. Magyar szerint már konkrét pályázatokat is írtak ki, de ez még kevés, hiszen még akkor is ötezer fős „többlet” van.

Magyar megerősítette, hogy az Orbán-kormány által hirdetett szigorúbb büntetőpolitika miatt folyamatosan növekszik a fogvatartottak száma. Szerinte az lenne a megoldás, ha az indokolatlanul gyakran és sok időre előzetes letartóztatásra ítélteket inkább házi őrizetbe tennék.

Magyar felhívta rá a figyelmet, hogy probléma lehet a jövőben abból, hogy most már határozott végzés van arról, hogy a magyar börtönviszonyok egyezménysértőek. Ugyanis hiába ad ki Magyarország európai elfogadóparancsot például egy szökött elítélt ellen, egyes országok megtagadhatják a kiadását, mivel méltatlan körülmények közé kerülne.

 

 

További belföldi híreink