Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-03-05 14:11:00

Jogerős: kényszergyógykezelésre ítélték a kulcsi mészárost

Jogerősen kényszergyógykezelésre ítélték a kulcsi gyilkosságok elkövetőjét, a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett végzésében helybenhagyta a Székesfehérvári Törvényszék döntését.

Az első fokon eljáró törvényszék tavaly májusban felmentette az előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés vádja alól H. Csanád Jutast, és elrendelte legfeljebb 20 évig tartó kényszergyógykezelését.

H. Csanád Jutas 2012 áprilisában megölte testvérét, nagyapját, nagyanyját és apját, valamint megsebesítette nővérét és anyját.

A férfi - mint az eljárás során elmondta -, úgy érezte, zavarja a családja abban, hogy megvalósulhasson "démoni átalakulása", amely egy magasabb létforma lett volna. Ezért elhatározta, hogy megöli a családtagjait.

Elsőként 2012. április 4-én megölte a bátyját a családi házuk hátsó udvarán, ahol egy nyílpuskát akartak kipróbálni együtt. Másnap, április 5-én a családi ház könyvtárszobájában a nagyapját támadta meg, először puszta kézzel, majd egy késsel. Miután a férfi meghalt, a nagyanyját ölte meg késsel.

Szüleire és nővérére április 6-án támadt rá. A nővérét nem tudta megölni, mert a nő kiabálására a szülők a segítségére siettek. Apját megölte, míg az anyja életveszélyesen megsérült. Ezt követően a nővére barátjára támadt rá, aki súlyosan megsérült, de sikerült elmenekülnie és visszajutnia a szomszédos ingatlanba. Az ott élők értesítették a rendőrséget. A Terrorelhárító Központ munkatársai a helyszín közelében elfogták a gyanúsítottat.

A vádlott a hét sértetten összesen több mint kétszáz metszett, illetve vágott sérülést ejtett.

A Székesfehérvári Törvényszék 2014 májusában hozott elsőfokú határozatot, ebben felmentette az előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés vádja alól a férfit és elrendelte legfeljebb 20 évig tartó kényszergyógykezelését.

A bíróság jelezte: a bűncselekmény elkövetésekor érvényben lévő büntető törvénykönyv szerint a kényszergyógykezelés felső korlátja 20 év volt, és mivel ez kedvezőbb, mint a jelenleg érvényes szabály, ezt kellett a bíróságnak alkalmaznia. Ugyanakkor a férfi 20 év után sem "automatikusan" szabadul: ha a húsz év elteltével sincs változás az állapotában, akkor a kényszergyógykezelést pszichiátriai intézetben kell folytatni.

A Székesfehérvári Törvényszék indoklása szerint a vádlott - két elmeorvosi szakvélemény szerint - kóros elmeállapotban követte el tettét, és jelenleg is tébollyal járó hasadásos elmebetegségben szenved. A bíróság szerint a vádlottat állapota képtelenné tette cselekedeteinek és annak következményeinek felismerésére, ezért felmentette a többszörösen minősített vád alól és elrendelte kényszergyógykezelését.

Az elsőfokú döntést az ügyvéd és a vádlott is tudomásul vette. Az ügyész azonban fellebbezett, és kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, illetve a vádlott bűnösségének megállapítását, arra hivatkozva, hogy a bíróság nem tisztázta megfelelően a vádlott beszámítási képességét.

Az ügy ezek után került a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol csütörtökön az ügyben készült három szakértői vélemény készítőjét hallgatták meg.

Az ügyben összesen három szakértői vélemény készült el: az elsőt a bűncselekmény elkövetése után nem sokkal készítették, ebben azt állapították meg, hogy a férfi olyan kóros elmeállapotban volt a bűncselekmény elkövetésekor, amely kizárta, hogy cselekménye súlyát felmérje. A nyomozás során - néhány hónappal később - készült egy második szakértői vélemény, eszerint azonban nem állt fenn elmebetegség, és a vádlott tisztában volt azzal, mit tesz. Az elsőfokú bíróság a két szakvélemény közötti ellentmondás feloldására egy harmadik szakértői csoportot is felkért, ez a jelentés megerősítette az első szakvéleményt a büntethetőséget kizáró okról.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki ülésén mindhárom szakértői csoport fenntartotta a szakvéleményét.

A vádlott ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, a rendőrség jogellenesen rendelte ki a második szakértői csapatot, ahelyett, hogy az elsővel próbálta volna meg tisztázni a felmerülő kérdéseket. Hivatkozott arra is, hogy a második szakvélemény előtt kapott új gyógyszert, amelynek mellékhatásaként izomremegése volt, és emiatt viselkedéséről téves következtetést vonhattak le a szakértők. A szakértők szerint azonban nem tapasztaltak olyan gyógyszerhatást, ami akadályozhatta volna a vizsgálatot.

Perbeszédében az ügyész arra hívta fel a figyelmet, hogy a vádlott a tárgyaláson adekvát magatartást tanúsított, racionálisan viselkedett, minden részletre kiterjedően reagált a szakértői véleményekre, amire egy elmebetegségben szenvedő nem lenne képes, ezért tévesen mentette fel a vádak alól a férfit a törvényszék. Az ügyész kérte, hogy a második szakvéleményt fogadja el a bíróság, és azt indítványozta, az ítélőtábla állapítsa meg a vádlott bűnösségét, valamint szabjon ki életfogytig tartó szabadságvesztést.

A vádlott védője azonban arra hivatkozott, hogy a szakértők elmondása szerint az elmebetegség nem zár ki minden logikus cselekedetet a beteg életéből, és indítványozta, hogy állapítsa meg a bíróság a büntethetőséget kizáró okot és rendelje el a vádlott kényszergyógykezelését.

A vádlott az utolsó szó jogán mindössze annyit mondott, csatlakozik a védője által elmondottakhoz.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett végzésében helybenhagyta a Székesfehévári Törvényszék elsőfokú határozatát, mert úgy ítélte meg, a törvényszék alapos, részletes bizonyítást folytatott le, az ítélet indoklása pedig mindenre kiterjedt és nem volt ellentétes az iratokkal.

MTI

Ajánlom

További belföldi híreink