Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-02-25 06:17:00

AI: a magyar kormány lejárató kampányt indított a civil szervezetek ellen

Az Amnesty International (AI) 2014-es, Magyarországról szóló jelentése szerint a kormány finanszírozási szabálytalanságokra hivatkozva "lejárató kampányt" indított a civil szervezetek ellen. A nemzetközi emberi jogi szervezet magyarországi csoportja által ismertetett dokumentumban szerepel az is, hogy a romák diszkriminációval találkoztak az egészségügyben.

Az emberi jogok helyzete a világban című éves jelentés Magyarországot érintő részét az Amnesty InternationaI (AI) saját kutatásaira, valamint nemzetközi és hazai kutatásokra, hatósági vagy bírósági döntésekre alapozták, de figyelembe vették civil szervezetek - köztük a Roma Sajtóközpont, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda - álláspontját - közölte a dokumentumot ismertető Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója.

Az angol nyelvű jelentés Magyarországot érintő fejezetének magyar nyelvű összegzésben felidézik, hogy a 2014-es parlamenti választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett. Erre utalva emlékeztettek arra, hogy az EBESZ kritizálta a kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt és bírálta, hogy jogszabályokat vita és konzultáció nélkül fogadtak el.

A jelentés szerint

a kormány "egyre ellenségesebben" viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek.

A dokumentum külön is kitért a Norvég Alapból támogatott civil szervezetek vizsgálatára, arra, hogy a norvég kormány és az érintett civil szervezetek erőteljesen vitatták a vizsgálatok törvényességét.

Jeney Orsolya a civil és jogvédő szervezeteket érintő vizsgálatokat "példátlan vegzálásnak" nevezte. Kijelentette, hogy

Oroszország és Egyiptom után Magyarországon is megpróbálták elhallgattatni a kormánnyal szemben kritikus véleményeket.

A dokumentum diszkriminációról szóló fejezetében az áll, hogy a romák a csekélyebb súlyú szabálysértések esetében aránytalanul gyakran válnak a rendőrségi gyanú célpontjává. Azt is írták, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága megemlítette: továbbra is előfordul, hogy romákat elutasítanak egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást is, diszkrimináció éri őket.

jeney orsolyaJeney Orsolya

A jelentésben szó esik a miskolci romák helyzetéről. Eszerint a városban a többségében romák lakta kerületben mintegy 450 embert fenyeget a kilakoltatás és hajléktalanság veszélye. A helyi önkormányzat kijelentette, hogy "nincs hely nyomornegyedek számára" a városban, és hogy a házak elbontásának tervét 35 ezer ember támogatta - áll a dokumentumban.

A vallás szabadságáról szóló fejezetben arra emlékeztettek, hogy szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagytanácsa helybenhagyta azt a döntést, miszerint Magyarország megsértette a vallás szabadságához való jogot, amikor 2011-ben rendelettel kötelezte újabb regisztrációra az összes ismert egyházat és vallási szervezetet. Utaltak arra, hogy az Európai Bíróság úgy határozott, a kormánynak meg kell egyeznie az egyházakkal a státusuk visszaállításáról.

A migrációról szóló megállapítások szerint 

Magyarországon gyakori a menedékkérők őrizetben tartása az ügyük kivizsgálásának idejéig.

Közölték, hogy egy májusban kiadott jelentésben a Magyar Helsinki Bizottság megállapította, hogy az első alkalommal menedékért folyamodó férfiak 40 százalékát menekültügyi őrizetben tartották, és ezeknek az őrizetben tartásoknak a bírói felülvizsgálata sem volt hatékony. Utaltak arra is, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kritizálta Magyarországot a menedékkérő és kísérő nélküli menekült gyermekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.

A jelentés kitér arra is, hogy májusban az EJEB úgy döntött, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés - mely rendelet 2011-ben került be a magyar alaptörvénybe - embertelen és megalázó büntetésnek minősül.

A HRW is lesújtó kritikát közölt

A múlt héten a Human Rights Watch kritizálta keményen Magyarországot az emberi jogok folyamatos megsértése miatt. A jogvédő szervezet szerint 2010-óta a magyar kormány egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat pedig nagyrészt figyelmen kívül hagyta. A szervezet felszólította az Európai Uniót, hogy cselekedjen végre. Szerintük Brüsszel eddig semmit nem tett a kifogásolt jogszabályok és intézkedések ügyében.

Az ötoldalas beszámoló számos területen aggályosnak nevezi az emberi jogok magyarországi helyzetét, amelyet a kormány által kezdeményezett jogszabályoknak tulajdonít.

"Az Orbán Viktor vezette kormány a 2010-es választás óte egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták"

- olvasható az összefoglalóban.

A Human Rights Watch szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel.

A HRW sürgette egyebek mellett a

- civil szervezetek elleni hadjárat beszüntetését
- az alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítását
- a bírói függetlenség biztosítását
- a médiahatóság tagjainak megválasztásakor a többpárti jelölési rendszer megteremtését
- a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tévő alkotmánymódosítás visszavonását
- az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyházak egyenlőségére vonatkozó ítéletének alkalmazását
- a választásokon való általános részvétel lehetőségének biztosítását a fogyatékossággal élőknél is
- a roma kisebbség jogainak védelmét szolgáló konkrét cselekvést, a romaellenes és az antiszemita megnyilvánulások legfelső kormányzati szinten történő nyilvános elítélését
- valamint a családon belüli erőszak áldozatai védelmének garantálását.
   
A szervezet közleménye végül megállapította, hogy az EU egyetlen államában sem tökéletes az emberi jogok helyzete, "de ha a magyar kormányról van szó - amely eltökéltnek tűnik az emberi jogok védelmének szándékos aláásásában -, Brüsszel számára létfontosságú, hogy cselekedjen".

atv.hu / MTI

Ajánlom

További belföldi híreink