Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-01-18 06:20:00

Vitákat generált Orbán párizsi üzenete

Baloldaliak és liberálisok, illetve számos jogvédő Orbán Viktornak esett, miután a párizsi tragédia árnyékában a miniszterelnök arról nyilatkozott, hogy nem szívesen látja Magyarország a gazdasági menekülteket. A kormányfő kritikusai szerint évente pár százan kapnak csak menedék­jogot, pótcselekvés tőlük félteni az országot. Azt azonban mindenki elismeri, hogy valós veszélyt jelent, hogy hússzor annyian próbálnak bevándorolni Magyarországra, mint évekkel korábban. A Hetek cikke.

Vitákat generált Orbán párizsi üzenete
Hússzor többen próbálnak bevándorolni.

A 2000-es évekre az volt a jellemző, hogy évente csupán 2-3 ezer ember próbált legálisan, vagy illegálisan Magyarországra bevándorolni. Igaz, többségük csak átmenetileg, mert más nyugat-európai országot céloztak meg, ezért, amint tehették, tovább is álltak. Az elmúlt években azonban drámai változás történt, aminek az egyik oka, hogy Horvátország is az európai unió tagja lett, a Schengen-egyezmény miatt megerősítették a határőrizetüket, ezért az egyik illegális migrációs útvonal, a horvát-szlovén-osztrák-olasz – „elzáródott”, és a közlekedő edények elve szerint az ezen „áramló” tömeg egy része szerb-magyar határnál jelent meg. Emiatt a Bács-Kiskun, illetve Csongrád megyei határszakaszokon egyes napokon 800-1000 illegális határátlépőt is elfognak a magyar rendőrök.  

A madridi robbantó egy évig élt Magyarországon

Az összesítő statisztikák egészen brutális trendváltást mutatnak: míg 2012-ben alig több mint 2000 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, addig 2013-ban már közel 19 ezret, tavaly pedig majdnem 43 ezret. Egyébként hónapról hónapra növekedett ez a szám: 2014 novemberben 9 ezer, míg decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak. Többségük egyébként muszlim országból érkezik, a kérelmezők fele koszovói, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. A szigorú szabályok miatt azonban tavaly 43 ezer emberből mindössze 500 kapott menedékjogi (menekült, oltalmazott, illetve menekültes) státuszt.

A gondot az jelenti, hogy már akkor is, amikor csak évi 2000-3000 migráns jött Magyarországra, találkoztak a magyar rendészeti szervek terrorista, vagy terroristagyanús személyekkel. Példának okáért Abdelmadzsid Busar marokkói állampolgár álnéven, magát szírnek kiadva kért menedéket Magyarországon 2004. április 15-én. Később azt állította magáról, hogy ő valójában palesztin. A menekültügyi hatóság, illetve a magyar bíróság elutasította kérelmet, de a férfi kiutasításáig nagyjából így is egy évig Magyarországon tartózkodott. Szerbiában azonban beazonosították, kiderült, hogy ő lehet az egyetlen életben maradt madridi robbantó. Nem volt kispályás, hisz 2004 március 11-i madridi merényletekben 191 ember vesztette életét, és 1800-an megsebesültek, a férfit úgy tartották számon, mint aki a „főfutára” volt az al-Kaida madridi terrorsejtjének.

Voltak olyanok is, akik nem álnévvel próbálkoztak, hanem bevallották, hogy hazájukba bűncselekményekben vettek részt. E mögött az húzódik meg, hogy a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi nemzetközi egyezmény, közkeletűen a Genfi Egyezmény a visszaküldés tilalmát mondja ki, ha az olyan állam területére történne, ahol a menekültet az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (Ezt a rendelkezést a magyar Alaptörvény is tartalmazza.) Tehát ha valaki bűnöző, de „otthon” halálra ítélhetik, akkor nem lehet hazaküldeni.

Szép Árpád, aki jelenleg BÁH Menekültügyi Igazgatóság vezetője, egy korábbi, „A menedékjog mint a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya” című tanulmányában több, az előbbi problémával összefüggő esetett is bemutatott. 2009-ban például egy afgán menekült elismerte, hogy évekig a táliboknak dolgozott. Egyebek mellett üzemanyag-szállító magánjárműveket aknázott alá, de az afgán rendőrök és az amerikai katonák ellen is harcolt. Nagy valószínűséggel ölt embert is. A tálibokat azért hagyta ott, mert nem tetszett neki, hogy ártatlan embereket ölnek, így viszont a hatóság emberein kívül már ők is vadásznak rá. A menekültügyi hatóság a kérelmet a 2009. december 7-én kelt határozatában elutasította, de megállapította, hogy a visszaküldés tilalma fennáll.

2010-ben W. M. Y. pakisztáni állampolgár, aki illegálisan érkezett Magyarországra, az eljárása során úgy nyilatkozott, hogy öt éven keresztül egy 15-20 főből álló tálib csapat vezetője volt, ő kezelte a szervezet bankszámláját is. A szervezeten belüli, nemzetiségi alapon kirobbant ellentét miatt hagyta el hazáját. Az is kiderült, hogy az ellenség elfogott katonáit kivégezték, ő maga is hajtott végre ilyen cselekedetet. A menekültügyi hatóság feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, a menedékjog iránti kérelmet elutasította a visszaküldési tilalom megállapítása mellett. A férfi felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a döntéssel szemben, de eljárás alatt ismeretlen helyre távozott. Magyarán: megszökött.

S. afgán állampolgár 2010-ben érkezett illegálisan Magyarországra, majd idegenrendészeti őrizetben menedékjogot kért. A menekültügyi eljárásban szakhatóságként eljáró Alkotmányvédelmi Hivatal állásfoglalása szerint „nevezett személy – szélsőséges nézetei, fegyveres harcra történt kiképzése, valamint korábbi afganisztáni ellenálló csoportban való részvétele, illetve feltáratlan európai kapcsolati köre alapján – magyarországi tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért, kockázati tényezőt jelent mind hazánk, mind más EU-, illetve NATO-tagországok biztonsági helyzetére.” A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasította, de mivel az eljárás alatt szabad lábon tartózkodhatott, ezért a férfi ismeretlen helyre távozott, tehát ős is megszökött, majd Ausztriában kért menedékjogot.

Nem lehet senki sem zsoldos!

Kovács Zoltán kormányszóvivő rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy európai szinten kell átalakítani a bevándorláspolitikát, olyan rendszer létrehozásában érdekeltek, amely rendkívül szigorúan szabályozza a gazdasági bevándorlást. Mint hangsúlyozta, a magyar kormány egy sok éve legitim vitába kapcsolódik be akkor, amikor a párizsi terrorakciók kapcsán a bevándorláspolitikával foglalkozik, hiszen az elmúlt évtizedekben történt különböző terrorakciók kapcsán is rendre megnyilvánultak a kérdésben az érintett országok. A kormányszóvivő igennel válaszolt arra, hogy mindenkit gazdasági bevándorlónak tekintenek-e, aki nem politikai menekült.

kovács zoltán.Kovács Zoltán.
Harangozó Tamás, a rendészeti bizottság szocialista alelnöke a Heteknek kifejtette, hogy az MSZP érezve, hogy trendváltás zajlik a migrációban, nem teljes egészében ellenezte a migrációs szabályok szigorítását, amire 2010-ben sor került. „Most már emberi jogi szempontból a határon vagyunk, nincs hova szigorítani a szabályokat, Európában a leginkább bevándorló ellenes gyakorlatot vezetett be a Fidesz, ezért évente alig pár százan jutnak menekülti státuszhoz. Nem akarnak sokan Magyarországra vándorolni, még gazdasági okból sem” –fogalmazott a lapnak az országgyűlési képviselő, aki megjegyezte, hogy ezzel nem azt mondja, hogy nem növekedett volna a nemzetbiztonsági kockázat ebben a kérdésben.

Migrációs nyomás alatt áll Magyarország, de akik a zöld határon keresztül bejutnak Magyarországra, azok nem akarnak itt maradni, hanem tovább akarnak menni Európa nyugati felébe. „Technikai eszközökkel és humánerőforrással is rosszul ellátottak a magyar rendészeti szervek, kellő felszereltséggel rendelkező helikoptert is úgy kell bérelnie Magyarországnak. A táborok is elavultak, ezért a miniszterelnöknek ezeken a területeken kellene fejlesztéseket ígérni” – fejtette ki Harangozó Tamás.

harangozó tamás.Harangozó Tamás.
A szakpolitikus szerint nem a bevándorlókat kellene „bűnösökké” kikiáltani, mert mi van akkor, ha például egy Irakból elüldözött keresztény család kér menedéket, hanem a faji és vallási dimenzió mentesen a kriminális magatartást kell „üldözni”. Harangozó javaslata szerint az EU tagállamaiban, így Magyarországon is legyen önmagában bűncselekmények minősülő, ha valaki a hivatalos állami szervek által szervezett katonai, vagy egyéb fegyveres kiképzésen kívüli kiképzésen vesz részt. Emellett az is, ha valaki bárhol a világban katonai, vagy egyéb fegyveres tevékenységben zsoldosként vesz részt.

A politikus véleménye szerint Magyarország esetében jelenleg nem az iszlám radikalizmus, hanem a szélsőjobboldali extrémizmus jelent veszélyt, amit egyebek mellett az is igazol, hogy pár éve szélsőjobboldali emberek gyilkoltak roma származású magyarokat.

Harangozó Tamás egyébként úgy vélte, hogy a Fidesz által az előző ciklusban bevezetett úgynevezett letelepedési kötvény súlyos nemzetbiztonsági kockázattal jár. Arra a kérdésünkre, hogy milyen kockázatokat hordoz az iszlám vallású tanulók tömeges megjelenése a magyar egyetemeken, illetve számos helyen, például Budapest belvárosában az arab ingatlan befektetők megjelenése, úgy fogalmazott: minden ideérkező külföldi esetén elemezni kell a kockázatokat. Bizonyos térségekből, fegyveres konfliktusok, vagy épp politikai vagy vallási szélsőségesektől „hemzsegő” területekről érkezők biztosan nagyobb odafigyelést igényelnek a szolgálatok és rendőrség részéről, mint egy finn vagy norvég vendég egyetemista.

A Jobbik szerint lesz itt gond nemsokára

Mirkóczki Ádám az Országgyűlési rendészeti, illetve a nemzetbiztonsági bizottságának tagja lapunknak elmondta, hogy részben egyet ért Orbán Viktor szavaival, mert valóban veszélyt jelent Magyarországra a gazdasági menekültek áradata. Szerinte azonban ez nem napi probléma, hanem akkor lesz időszerű, amikor a nyugat-európai országok még jobban megszigorítják a bevándorlási szabályaikat. „Jelenleg Magyarország a rossz gazdasági helyzete miatt nem cél-, hanem csak tranzitország. Ha bezárulnak a nyugat-európai országok a menekültek előtt, akkor Magyarország felértékelődik, és a kisebbik rossz elve mentén könnyen célországgá változhat, ami kezelhetetlen helyzetet teremthet” – fogalmazott Mirkóczki.

A politikus szerint a liberális jogvédők azon álláspontja, miszerint a több tízezer menekültből csak pár száz ember kap menekült státuszt, ezért túlzás azt állítani, hogy a migráció veszélyes lenne, abban sántít, hogy a menedékkérők jelentős része megszökik a félig zárt, vagy a teljesen nyitott táborokból. „Azt tudjuk, hogy az Iszlám Állam soraiba legtöbben Koszovóból, Szerbiából és Albániában álltak be, miközben ezekből a térségekből érkezik a migránsok nagy része. Ez nagy veszélyt hordoz magában, hisz itt járnak-kelnek az országban ” – vélte Mirkócki.

mirkóczki Ádám.Mirkóczki Ádám.
Arra a kérdésre, miszerint a migráció mellett az az úgynevezett keleti nyitás nem hordoz-e e tekintetben kockázatokat, jelesül az iszlám vallású tanulók tömeges megjelenése a magyar egyetemeken, a letelepedési kötvény, illetve számos helyen, például Budapest belvárosában az arab befektetők megjelenése, azt válaszolta, hogy természetesen igen. Mint mondta: a Jobbik a keleti nyitás támogatója, de a rendezett és kontrollált keleti nyitásé, nem azé, amit a Fidesz produkál. Szerinte a Fidesz politikáját „a pénzért mindent” elve jellemzi, ezért ezeken a területeken, különösen a letelepedési kötvények esetében előfordulhat, hogy az ellenőrizetlenség miatt „becsúszhat” biztonságpolitikai kockázat. „A Bin Laden család is gazdag volt, önmagában az, hogy 300 ezer euró a kötvény ára, az nem jelenti, hogy kiszűrtük a veszélyes elemeket” – tette hozzá.

„Orbán bevándorlással kapcsolatos nyilatkozatai mögött számunkra felsejlik, hogy a Jobbik erősödésétől tartanak. Magyarország a magyaroké a mi szlogenünk volt. Láthatóan a mi témáinkat veszik elő, ami azt jelzi, hogy a Jobbikot tartják igazi kihívójuknak, illetve azt, hogy mi valós problémákat tettünk ki az asztalra” – állította a Jobbik politikusa, aki ennek ellenére úgy vélte, hogy Orbán Viktor csak szavakban rendpárti, a nyilatkozatai szerinte inkább egy kommunikációs trükk részei.
Közös európai fellépést!

Szél Bernadett, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja, az LMP társelnöke a Heteknek kifejtette, hogy a Fidesz gazdasági menekülteket kriminalizáló politikai akciója mögött álláspontjuk szerint figyelemelterelés, és a népszerűségvesztésük húzódik meg. „A jelenlegi, Európában szigorúnak tekinthető rendészeti, titkosszolgálati és migrációs szabályok elégségesek a probléma kezelésére. A kormány feladata hogy ezekkel éljen, és valós rendvédelmi teljesítményt nyújtson” – mondta a politikusasszony, aki szerint a nemzeti bezárkózás nacionalista programja Orbán Viktor részéről a XXI. század alapvető félreértése.

Az LMP társelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Földön drámai folyamatok zajlanak, hisz jelenleg egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize, de ez a szám a közeljövőben kétmilliárdra fog növekedni. Fegyveres konfliktusok teszik elviselhetetlenné, kockázatossá tömegek életét, akik a biztonság, a túlélés reményében indulnak Európa felé. Ebben a helyzetben XX. századi, elavult megoldás a gazdasági menekültek rémképével hisztériát kelteni, és bezárkózó országot építeni. „A migrációs probléma csak nemzetközi összefogással oldható meg. Orbán Viktor szavai azonban megütközést váltottak ki az európai közéletben és elitben, ezért ez Magyarország további elszigetelődését váltotta ki” – fejtette ki Szél Bernadett.

A politikus szerint igazi nemzetbiztonsági kockázatot maga Orbán Viktor politikája jelenti, amely az Orosz Birodalomtól hozta függő helyzetbe átláthatatlan és nem nyilvános szerződésekkel Magyarország energiaellátását.

szél bernadett.Szél Bernadett.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője a Heteknek kifejtette, hogy szerinte a Fidesz a migrációs nyomásra hivatkozva szeretné a magyar polgárok jogait, egyébiránt gyülekezési és információs szabadságát korlátozni. „A bevándorlás kérdése európai uniós közös ügy. Magyarország ezt egyedül nem képes megoldani” – érvelt a politikus, aki szerint nem igaz, hogy a magyarok biztonságát a bevándorlók veszélyeztetnék, hisz még a kormányzati szakértők is elmondják, hogy nincs jelen Magyarországon az iszlám radikalizmus.

Hetek / Hazafi Zsolt

További belföldi híreink