Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-12-21 08:00:00

Paks: az atomerőmű-bővítés korrupciós és geopolitikai kockázatai

Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől. A Hetek cikke.

Paks: az atomerőmű-bővítés korrupciós és geopolitikai kockázatai
Nagy a kockázat.

„Nemzetközi fejvadászcégekkel keres majd menedzsereket az állam a paksi atomerőmű vezetésébe, hogy átlátható legyen a működés” – jelentette ki a parlamentben Lázár János, miután az MSZP-s Tóth Bertalan a Paks II. építéséről aláírt orosz–magyar szerződés részleteiről faggatta. Bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter többet nem mondott erről, a vs.hu információi szerint nemcsak a jelenlegi erőmű irányításába, hanem a bővítésbe is bevonnak majd külföldi, azaz nyugat-európai vagy amerikai menedzsereket, sőt cégeket is. A Hetek értesülése szerint korábban a bővítés iránt egyébként érdeklődő francia Areva részvételével számoltak a kormányban, de felmerült a finn Fortum energiacég is.

Úgy tűnik, a kormány – egyelőre csak a szavak szintjén, de – komolyan foglalkozik a paksi bővítést érintő vádakkal, amelyek szerint a projekt nem átlátható, ezért magas a korrupciós kockázat. Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor is sietett hangsúlyozni, hogy a finn átláthatósági szabályokat fogjuk követni itthon is. Ennek ellenére a szerződések továbbra sem nyilvánosak, mint ahogy számos kérdésre a kormány továbbra sem ad érdemi választ, és igazi társadalmi vita sem alakult ki a kérdésben. Ezen túlmenően a külföldi – elsősorban amerikai – kritikákkal is számolni kell. Mint múlt heti számunkban is utaltunk rá, Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár az ATV-nek adott rendkívüli interjújában Pakssal kapcsolatban aggasztónak nevezte „az átláthatóság hiányának a magas fokát”, az orosz technológiától való függés pedig szerinte „rossz irány”.

„Továbbra sem világos, hogy milyen háttértanulmányok alapján döntött a kormány a beruházás mellett. Nem tudjuk, hogy konkrétan mennyibe fog kerülni, mennyi idő alatt térül meg, vagy hogy az árfolyamkockázatot ki viseli” – emelte ki a tucatnyi válaszra váró kérdés közül Perger András, az Energiaklub projektvezetője, aki szerint energetikai szempontból semmi nem indokolja a beruházást. A jelenlegi négy blokk ugyanis 2032-ig üzemelhet, vagyis többletköltségeket jelent majd, ha a 2026-ra elkészülő újabb két reaktor párhuzamosan működik majd ezekkel. Egyébként sem tudjuk, hogy a 12,5 milliárd eurós keretösszegbe (amiből 10 milliárd euró az orosz hitel) mi fér bele – például az erőművön kívüli beruházásokat is ebből finanszírozzák-e.

perger andrás.Perger András.

Perger András szerint nemzetközi összehasonlításban ez az összeg meglehetősen magas, még ha a kormány szerint ez csupán egy keret, és nem feltétlenül használják ki. Sőt, az Energiaklub által megrendelt tanulmányban a Korrupciókutató Központ Budapest szakértői az atomerőmű-beruházások korrupciós kockázatait vizsgálva kiemelik: a tapasztalatok alapján a költségkeret drasztikus emelkedése várható. A ’60-as évek óta épített mintegy 75 atomerőmű esetében ugyanis a végösszeg az eredetileg tervezett költségek átlagosan csaknem háromszorosa, a legjobb esetben is kétszerese lett. A rendszeresen példaként emlegetett finn atomerőmű-építés például 2005-ben kezdődött, és eredetileg négy év alatt elkészült volna 3 milliárd euróból. Többszöri módosítás után most 2018-ra várható az átadás, a számla pedig 8,5 milliárd euróra fog rúgni. A tanulmány szerint az ilyen megaberuházásoknál törvényszerű, hogy hatalmas a korrupciós nyomás – ami akár biztonsági kockázatokat is eredményezhet. Fukusimában például a korrupcióra vezethető vissza, hogy nem épült meg az a gát, ami csökkenthette volna a 2011-es katasztrófa súlyosságát.

Az atomenergia-beruházásokkal kapcsolatban Oroszországban is jelentős korrupciós botrányok robbantak ki az elmúlt években. A volt atomenergetikai minisztert, Jevgenyij Adamovot 2005-ben tartóztatták le Svájcban, az amerikai vádak szerint

9 millió dollár értékű csalásért felelős az oroszországi atomlétesítmények biztonságának javítására folyósított amerikai segélyek kapcsán. A paksi bővítésre vállalkozó Roszatom sem érintetlen a témában. 2011 nyarán letartóztatták Jevgenyij Jevsztratovot, a vállalat volt igazgatóhelyettesét, akit a nukleáris üzemanyag kísérő közbeszerzések során eltűnt 1,8 millió dollár sikkasztásával gyanúsítottak. Jevsztratov tárgyalása azóta sem zajlott le, 2012-ben 160 ezer dollár óvadék ellenében szabadon engedték. A tanulmány utal a magyar nagyberuházások tapasztalataira is: a valószerűtlenül drága autópálya-építésekre és a négyes metróra, amely az eredeti ígéretekhez képest több mint tíz évvel később és 250 milliárd forinttal drágábban készült el.

Perger András kiemelte: a 450-500 milliárdos korrupciós kockázat mellett a beruházás miatt évente 400-500 milliárd forintos költségvetési kiigazításra lehet szükség már a következő évektől kezdve. A szakértő szerint ez is arra utal, hogy nincs reális magyarázat a kormány döntésére – ha csak nem az, hogy kényszerhelyzetben vagyunk. „Persze ez csak egy hipotetikus magyarázat, de érdekes, hogy eredetileg az illetékesek arról beszéltek, hogy várhatóan decemberben sikerül előkészíteni a szerződések aláírását. Azután december 7-én Putyin telefonon beszélt Orbán Viktorral, és rá két napra megtörtént az aláírás úgy, hogy aznap hajnalban még részletkérdésen zajlott az egyeztetés” – je­gyez­te meg Perger András, aki szerint az csak kommunikációs fogás, amikor a kormány nyugati szakértők bevonásáról beszél. Hozzátette: az is kérdéses, hogy a jelenlegi költségvetési krízisben Oroszországnak mi érdeke lehet abban, hogy 4,5 százalékos hitelre adjon 10 milliárd euró kölcsönt Magyarországnak, miközben saját államháztartását jóval nagyobb kamatok mellett tudja csak finanszírozni.

holoda attila.Holoda Attila.

Holoda Attila szerint egy energetikai beruházásnál egy-két éves kivitelezési időtartam esetén lehet pontosan meghatározni a költségeket, 10-12 éves projekteknél ez szinte lehetetlen. Vagyis jó esély van arra, hogy a bekerülési összeg nőni fog, miközben – véli az energetikai szakértő, volt szakállamtitkár – az átláthatóságot hangsúlyozó kommunikáció nem több porhintésnél, hiszen a szerződéseket nem hozták nyilvánosságra. A nyugati szakértők működtetésbe történő bevonása pedig – jegyezte meg – egyrészt szakmailag nem túl megalapozott ötlet, másrészt leértékelné a kiválóan teljesítő paksi szakembergárdát. Az oroszokon kívüli alvállalkozók alkalmazása viszont indokolt lehet, ugyanis ezzel csökkenthető a technológiai kiszolgáltatottság – ami nem csak energetikai, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Holoda Attila ugyanakkor – a Perger András által elmondott okok miatt – egyenesen esélytelennek látja, hogy a beruházás megvalósul.

Sebestyén István

 

További belföldi híreink