Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-12-17 05:10:00

MNB: a civilekre nagyon nem tartozik, mire költünk

Az elmúlt hetekben az alapítványai révén milliárdokat költő MNB nem óhajt részletes tájékoztatást adni arról, hogy készült-e előzetes elemzés pénzköltéseik hasznosságáról. Indoklásuk szerint a törvény ezt nem írja elő számukra. Sőt, burkoltan a joggal való visszaéléssel vádolták meg az ez iránt érdeklődő civileket. Akik ezek után már csak egy perben bízhatnak.

Mint azt arról korábban beszámoltunk, a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International Magyarország hónapok óta próbálja kideríteni, hogyan bánik majdnem kétszáz milliárd forinttal a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank, de többszöri próbálkozás ellenére is csak gyenge válaszokat kaptak. Az már köztudott, hogy meglehetősen újszerű és vitatott eszközt talált ki saját nyeresége elköltésére a jegybank. Mintegy kétszázmilliárd forintot juttatott letétben saját alapítványainak, hogy annak kamataiból – például – megújítsák a pénzügyi és közgazdasági képzést. Az alapítványok tartósan csak magyar állampapírban tarthatják az alapítványi tőkét, ezért forintban és euróban denominált állampapírt egyaránt vásárolnak. Az MNB honlapján azonban csak általánosságok találhatóak az ügyletről. A jegybank olykor szokatlanul bőkezűnek tűnő „pénzköltését” nem csak ennek az ügyek a kapcsán követi kitüntetett figyelem, hanem ingatlanvásárlások (a tiszaroffi kastély és az Eiffel Palace), illetve értékes műtárgyak, hangszerek és festmények vásárlása kapcsán is.

Levéldömping

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója először áprilisban 22-én fordult a jegybankhoz, hogy az MNB küldje meg számukra – amennyiben egyáltalán készültek ilyenek – a „pénzköltő” programjaikat (Pallasz Athéné Közgondolkodási Program, értéktár program, ingatlanvásárlások) megalapozó, előkészítő hatástanulmányokat, számításokat, vagy más hasonló elemzéseket.

Az MNB a jegybank honlapján elérhető, ezekről a témákról készült, közhelyes és teljesen általános szövegeket és közleményeket küldött válaszul. A TI ismét levelet írt, de az újabb válaszok is megrekedtek az általánosságok szintjén.

Időközben kiderült, hogy százmilliárd forintnál is több vagyont ad át alapítványainak az MNB, ezért szeptember elején a TI újabb és bővebb, erre az ügyre is vonatkozó közérdekű adatigénylést nyújtott be. Azt kérték, hogy az MNB adjon tájékoztatást, hogy a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány és a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány esetében milyen hatásvizsgálatok, megvalósíthatósági tanulmányok, vagy más felmérések, illetve előkészítő tanulmányok előzték meg az alapítványok létrehozását.

Az MNB október 18-án elküldött válaszából nem derült ki, hogy a gigantikus, közel kétszázmilliárd forintos alapítványi birodalom létrehozását megelőzte-e komoly előkészítés, készült-e hatástanulmány, vagy valakinek a kósza ötletét valósították meg hasra ütésszerűen. (A sajtóban 200 milliárdról írtak, a TI-nek adott válaszokban 170 milliárd szerepel.)

Az MNB válaszának nagy részét a honlapról és saját korábbi közleményeikből másolták ki. Martin József Péter igazgató ezért november közepén újabb levelet küldött Matolcsy Györgynek, miszerint sajnálattal észlelte, hogy nem minden kérdésére kapott teljes körű választ, ezért – az „infotörvényre” hivatkozva – újra kérte az MNB érdemi válaszát.

Matolcsy válasza, tisztelet nélkül

A napokban érkezett meg az MNB válasza: ebből az derül ki, hogy Matolcsy György jogszerűtlennek tartja a TI kérdéseit, mert szerinte az információszabadságról szóló törvény – és az arról szóló miniszteri indoklás – miatt „a közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét, valamint törvényességét érintő ellenőrzések lefolytatására külön törvényben meghatározott szervek jogosultak, és nem az infotörvény szerinti adatigénylő”. A jegybank elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az MNB feletti ellenőrzés lefolytatására kizárólag az MNB törvényben meghatározott feladatkörben eljáró Állami Számvevőszék, az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, az MNB felügyelőbizottsága és könyvvizsgálója, illetve a belső ellenőrzési igazgatóság jogosult.

Róna Péter, aki évekig volt az LMP delegáltja az MNB felügyelőbizottságban, arra hívta fel figyelmünket, hogy az új parlamenti ciklusban még nem hozták létre az új felügyelőbizottságot, a korábbi elnök és a tagság megbízatása viszont 2014. május 5-én megszűnt. A jegybank felügyelőbizottság nélkül is működhet a jogszabályok szerint, Matolcsy válasza azonban némileg sántít, hiszen de jure van fb, miközben de facto nem működik.

Az MNB elnöke a levelében idézett egy Kúria döntést, mely szerint joggal való visszaélés is lehet egy ilyen adatigénylés. A továbbiakban Matolcsy azt fejtegette, hogy az MNB-nek miért van joga alapítványokat létrehozni, az alapítványi célok megvalósítása érdekében alapítói vagyont, a működés biztosítására pedig adományt, támogatást és infrastruktúrát biztosítani. Arra azonban nem válaszolt, hogy készültek-e megalapozó számítások, megvalósíthatósági tanulmányok ezekről nagy horderejű döntésekről.

Beszédes a levél zárása is: Matolcsy György kihagyta a hivatalos levelezésben bevett „tisztelettel” vagy ehhez hasonló formulát, egyszerűen csak aláírását biggyesztette a gondolatmenet végére, amivel minden megszokott udvariassági gyakorlatot mellőzött.

Szóljon hozzá:


         

Ajánlom

További belföldi híreink