Itthon

2014-12-15 11:12:00

Pofonok völgyében érzik magukat a fideszesek

Nem várnak látványos kibékülést, Paksot végig piszkálni fogják a tengerentúlról, de valahogy túlélik. Az Egyesült Államok térségbeli politikáját egyébként kőkemény geopolitikai játszmának tartják, amelyen a „jogállami kérdések” a púder. Így látják a jenkiket a Fideszben.

Szerbia 1999-es bombázása óta nem volt ennyire fontos téma az Egyesült Államokban Közép-Európa szerepe a nemzetközi erőegyensúlyban. A térséget évekig hanyagoló amerikai politikusok nyár óta úgy gondolkodnak Közép-Európáról, hogy ezeknek az országoknak kellene egyfajta védőfüggönyt „képezniük”a Nyugat számára Oroszországgal szemben – vélekedett egy háttérbeszélgetésen egy befolyásos kormánytag, aki például a paksi atomberuházás átláthatóságát érő amerikai kritikákat is ennek a meccsnek a számlájára írta.  A politikus nevetségesnek tartotta, hogy az Energiaklub tanulmánya 600-800 milliárd forintra taksálta a gigaberuházás úgynevezett korrupciós kockázatát.    

A nagy beavatkozási elmélet

Nem csak az említett politikus, hanem több, a Fideszben fontos szerepet betöltő forrásunk is azt állította, hogy szerintük a térségben zajló (bel) politikai folyamatok mögött egyértelműen kitapintható, hogy az Egyesült Államok tudatos „tereprendezésbe” kezdett Szlovákiában, Csehországban, Romániában, és Magyarországon. Kövér László házelnök év végi MTI-is interjújában is ebben a szellemben beszélt.

A politikusok által felvázolt „térkép” szerint különösen beszédes az, hogy:  

- Szlovákiában a Fico-rendszer ellen szervezett antikorrupciós tüntetést az ottani amerikai nagykövet nyíltan támogatta. Sőt, nyilatkozott arról, hogy milyen lelkesítő látvány az a több ezer ember, akik az utcára vonultak a korrupció ellen, illetve, hogy milyen kár, amiért csak néhány kormányzati tisztviselőt ítéltek el korrupció miatt.

- Csehországban a fideszes álláspont szerint tavaly az addig népszerű Petr Necas kormánya egy nagyon furcsa, nem bizonyított korrupciós ügy miatt bukott meg. Fideszes politikusok az atv.hu.-nak erről azt mondták, „mindenki tudja mi történt”.   (A cseh sajtóban találgatások születtek arról, hogy a temelini atomerőmű új nukleáris blokkjáinak 3000 milliárd forintos megépítése mekkora, a politikára is ható „lobbierőt” mozgatott meg. A két leginkább esélyes pályázó egy orosz–cseh és egy amerikai-japán cégcsoport volt. A cseh szocdemek szerint a CIA buktatta meg Necas kormányát – szerk.)  

- Romániában Victor Ponta miniszterelnöknek szintén korrupciós ügyek tesznek be, melyek mögött – legalábbis fideszes potentátok szerint egyértelműen – felsejlenek olyan szervezetek, amelyeket az Egyesült Államokból, például Soros György szervezetein keresztül finanszíroznak.  Egy kormánytag konkrétan a magyar Átlátszót hozta fel példának: „érdekes, hogy ők most adnak képzést román újságíróknak az úgynevezett tényfeltárás témakörében”.  

Ezek fényében nem nehéz összerakni, hogy a Fidesz vezérkarának világlátása szerint Magyarország – és persze a Fidesz – újsütetű „bajai”, így egyebek mellett a kitiltási ügy is az „Amerika kavar a térségben” elméletbe illeszkednek.

Egy kormánytag arról is beszélt nekünk, hogy nem érti, miért gyengíti és miért akarja megbuktatni őket az Egyesült Államok, hiszen nincs kormányzóképes alternatívája a Fidesznek jelenleg Magyarországon, sőt, ettől legfeljebb a Jobbik megerősödik vidéken. Arra a felvetésünkre, hogy mi van, ha nem a megbuktatás, hanem „a helyes irányba terelés” lehet az amerikaiak célja, azt a választ kaptuk: „köszönjük szépen, néha úgy érzi magát az ember, mint két cintányér között a levegő”. Forrásunk „reális szcenáriókánt” utalt azokra az elemzésekre, amelyek az új hidegháborús helyzetben úgy írják le Magyarország helyét, mint ami beszorult két erő közé. (Az atv.hu is közölt erről cikket.

Baljós árnyak

A jövőt illetően a problémát leginkább az jelentheti a fideszes politikusok számára, hogy az amerikai „felhozatalban” az őket ütő Barack Obama vezette adminisztrációt tartják a magyar kormány szempontjából a „legpuhábbnak”. Szerintük ugyanis a Clinton család Obamához képest héjának számít. Egy kormánytag hívta fel a figyelmünket arra, hogy a magyar sajtóban nem jött át az, hogy Bill Clinton Los Angelesben olyan beszédet mondott a közelmúltban, miszerint gyávák és alkalmatlanok a tisztükre azok az európai vezetők, akik nem mernek konfrontálni Putyinnal.

Ha a Clinton család héjának számít, akkor – John McCain neofasisztázós szövege után – a republikánusok magyar szempontból „felturbózott, mutáns héjának” tűnhetnek. Ez azért érdekes, mert Hillary Clintont esélyesnek tartják, hogy 2016-ban akár Obama örökébe lépjen, de a republikánusok is esélyesek rá, hogy nyolc év demokrata kormányzást követően átvegyék a hatalmat. Mindkét opció kedvezőtlenebb lehet a Fidesznek, mint a jelenlegi adminisztráció – hozzájuk képest „barátságos” – hatalomgyakorlási metódusa.      

A jobboldali politikusok szerint az Egyesült Államok két módon gyakorol nyomást az Orbán-kabinetre: az egyik az ügynevezett orosz kártya. Ide kapcsolják a korrupciógyanúsnak tartott ügyeket, mint például a paksi beruházást. Thomas Melia amerikai külügyi államtitkár-helyettes éppen az ATV-nek adott rendkívüli interjújában beszélt arról, hogy mennyire aggasztó a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán az átláthatóság hiánya.

Egy kormányzati forrásunk szerint az amerikaiaknak nincsenek konkrét bizonyítékaik magyar korrupciós ügyekre, de ha vannak is, a Snowden-ügy óta kérdéses, hogy azokat jogszerűen szerezték-e. A Fideszben egyöntetű vélemény, hogy Vida Ildikó kitiltása mögött inkább diplomáciai üzenet, mintsem konkrét, dokumentálható korrupciós ügy lenne. Tehát nem „saját jogon”, hanem a hidegháború miatt került fel a listára.

Az amerikaiak másik topikja az úgynevezett jogállami problémák halmaza, amely fideszes forrásaink szerint lecsupaszítva azt jelenti, hogy nem fogadják el az Orbán-rezsimet igazi demokráciának, és éppen ezért a 2010 előtti szisztémához való visszatérést kérik. Egy kormánytag azt állította kérdésünkre, hogy az amerikai aggályokról létezik is valamiféle „non paper” – nem hivatalos amerikai kifogás – a külügyben, de azt mondta, egyetlen magyar jobboldali politikus sem menne bele abba, hogy nevét adja egy ilyen „visszaforduláshoz”.

„A külső erőknek kedvezett, hogy Magyarországon,évtizedekig nem volt egyértelmű társadalmi többsége senkinek, mert a közel azonos tömbök között könnyebben lehetett a mérleg nyelvének lenni. Az egyfordulós választás azért jobb, mint a korábbi, mert egyértelmű győztes hirdet” – fogalmazott az amerikaiak szándékára nem túl hízelgően az előbbi politikus, aki egyértelműen arra utalt, hogy szerintük az Egyesült Államok újra valamiféle tőlük függő helyzetet akar létrehozni Magyarországon. 

Eddig tudtak segíteni a németek

Két kormánypárti politikus is azt magyarázta lapunknak, hogy Brüsszelben és Berlinben azonban másként fogadják a magyarokat, mint Washingtonban, bár ott is téma Kelet-Európa geopolitikai jövője, az energiabiztonság, a Moszkva-ellenes szankciók kérdése. Ugyanakkor – és ezt eskü alatt állítják – a „jogállami csomag” nem nagyon kerül elő. Szerintük Berlin azért megengedőbb velünk, mert a németeknek is jelentős üzleteik vannak és voltak az oroszokkal, sőt, ők megoldották a gázellátást az Északi Áramlat gázvezetékkel.

„Németország is kénytelen volt haszonszámítást végezni amerikai-orosz relációban, és arra jutottak, hogy az Egyesült Államokkal esetleg megromló üzleti kapcsolat nagyobb veszteséget jelentene, mint amit az oroszokkal való üzletelésen nyernek. Így amerikai nyomásra ők is keményítettek Moszkvával szemben” – fogalmazott egy, a német ügyekre rálátással rendelkező országgyűlési képviselő.  

Forrásunk azt mondta, Angela Merkel kapcsán nem egyértelmű, hogy Orbán hithű támogatója lenne, de a CDU/CSU tömbön belül több fajsúlyos segítője van a magyar miniszterelnöknek, akik miatt a német kancellár nem is engedhetné meg magának, hogy nyíltan Orbán-ellenes legyen. Az előbbieket figyelembe véve érthető meg, hogy a magyar álláspont – a németek kérésére, vagy inkább utasítására lett – egyértelműen keményebb az oroszok elleni szankciós politikai kérdésében. Ma már németek nem tudják „elvarrni” a magyarok problémás ügyet.

Jöhetnek még nagy pofonok

A kormánypárti várakozások szerint az elkövetkező években az amerikaiak továbbra is nyomást gyakorolnak az úgynevezett jogállami témákban, illetve például a paksi bővítés ügyében, de történhetnek meglepő dolgok is. Az Egyesült Államok részéről – a kitiltási ügyhöz hasonlóan – „unortodox” nyomásgyakorlási „trükkökre” is számítanak, például arra, hogy az amerikai központú Templeton cégre nyomást helyeznek, hogy rajtuk keresztül próbáljanak üzenni a Fidesz vezérkarnak. Az amerikai Templeton ugyanis Magyarország legnagyobb hitelezője, a magyar államadósság mintegy 11 százaléka van tulajdonukban.  

Szóljon hozzá:

További belföldi híreink