Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-12-09 14:20:00

Áfacsalások: egy idő után az USA kezdett nyomozni

Több hónapos bujkálás után feladta magát Dömény Zoltán szlovákiai vállalkozó, aki egy több milliárdos áfacsalási ügy koronatanúja lehet. Naplójában azt írta, hogy az intézményesült áfacsalás 2008-ban, az MSZP kormány idején kezdődött. A birtokunkba került szövegből azonban az is kiderül, hogy a 2010-es kormányváltást követően is folytatódott a sorozat. Egy informátorunk szerint az ügy közrejátszhatott abban, hogy az Egyesült Államok beavatkozott Magyarország közéletébe.

Februárban titokzatos körülmények között eltűnt egy szlovákiai magyar biokémikus doktor, ismert vállalkozó. A férfi előzőleg azt írta feleségének, hogy milliárdos adócsalást leplezett le. Dömény Zoltán Szlovákiában egy nagy kereskedelmi cég tulajdonosaként gabonakereskedelemmel foglalkozott, éveken keresztül nagy mennyiségben kereskedett olajos magvakkal. Az üzletember egyik munkatársa úgy informálta az atv.hu-t, hogy Dömény tavaly nyáron a szlovák és a magyar rendőrséghez is eljuttatott olyan iratokat, melyekben nagyméretű áfacsalásra figyelmeztette a hatóságokat. Dömény egykori kollégája szerint 18 milliárd forintos feltételezett kárról van szó, ami megoszlik Szlovákia és Magyarország között.

Eltűnéstől az önfeladásig

Fél évvel a bejelentést követően, 2014. február 4-én Dömény Zoltán eltűnt. Gépkocsiját Komárom közelében találták meg. Dömény eltűnése azért is érdekes, mert a vállalkozót állítólag Welsz Tamás is legalább háromszor felkereste. Az egyik találkozón Welsszel volt egy másik szlovákiai vállalkozó, B. Gyula is. Ez utóbbi férfit március 17-én fogta el a szlovák rendőrség egy 1,6 millió eurós – 480 millió forintos – áfacsalási ügy nyomozásakor, de B. Gyula később a vizsgálati fogságban elhunyt.

Dömény felesége talált egy füzetet, amelyben férje leírta az adócsalás körülményeit. A füzet cégneveket, átadási helyeket és az üzletek hátterében álló személyek neveit is tartalmazza. Dömény felesége szeptemberben feljelentést tett üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán, illetve a Központi Nyomozó Főügyészségen. A feljelentés mellékletében csatolták a füzet szlovák és magyar nyelvű írásainak fénymásolatát, mert szerintük a füzet tartalma miatt vélelmezhető, hogy több szlovák és magyar gazdasági társaság (a nevüket konkrétan közölték) „átverte” a magyar államot.

A füzetben a férj arra kéri az olvasót, hogy amennyiben vele, vagy a családjával történne valami, a dokumentumot küldjék el a bűnüldöző szerveknek. A férfi eltűnése után a felesége találta meg az iratot, és át is adta a rendőrségnek. A füzetben egyébként Dömény maga írja azt, hogy ő tulajdonképpen „egy bűnöző, aki egy élő ember”, akinek családja van, aki „bajt hozott és lehet, hogy még nagyobb bajt hoz rájuk”. Ezt követően részletesen leírja, milyen cégeken keresztül kötöttek különböző fiktív üzleteket. Az egyik részben azt is tudatja, hogy kriminálpszichológushoz küldték. A füzet első olvasásra komoly bizonyítéknak tűnik, más nézőpontból azonban egy paranoiás ember zaklatott magyarázkodásának is tűnhet.

A leírtakat sokszor nehéz követni, de annyi kiderül, hogy a különféle takarmányokat, szójadarát, olajrepcét és napraforgómagot Magyarország és Szlovákia között utaztatták, volt, hogy a teherautóról leszedték a rendszámot, és úgy küldték vissza Magyarországra. Eközben hamis szállítóleveleket állítottak ki, a forgalmi adót pedig visszaigényeltek.

Dömény azonban a közelmúltban feladta magát. A naplójából a jobboldali sajtó azt a részt emelte ki, miszerint 2008 körül az egyik áfacsaló cég „jövedelmének” egy része az MSZP pártkasszában landolt: „A 2006–2008-as évben a B...s., a B. H...s. és az A. T...s-nek nem kifizetett takarmányok ára részben az akkori kormánypárt, az MSZP kasszájában landolt. Cserébe az M. I.- hoz köthető B... Kft. vissza nem térítendő juttatásokat kapott a magyar államtól.”

A vállalkozó kronológiai sorrendben írt naplója (amely teljes egészében az atv.hu birtokában van) azonban nem itt ért véget. A 24 oldalas irományból az is kiderül, hogy a férfit már 2009-ben Kaposváron kihallgatta a rendőrség, mégis úgy tűnik, hogy a 2010-es kormányváltás után évekig működött a rendszer. Dömény naplója még 2013. augusztusi eseményeket is rögzített, majd karácsonykor megírta a szöveget, végül idén februárban eltűnt a férfi.

Erre is kiakadtak az amcsik

Egy, az ügyre rálátó, szlovák állampolgárságú, hitelesnek tűnő forrásunk azt állította az atv.hu-nak, hogy a történet összefüggésben áll az Egyesült Államok kitiltási botrányával, amelyben az USA diszkréten és a baráti segítségnyújtás szellemében járt el. Az ügy hátterében az amerikai tulajdonú Bunge Zrt. által már 2011-ben felvetett úgynevezett „intézményes áfacsalási” körök állnak, de érintett több amerikai cég is, mint például az ADM és a Cargill.

A magyar áfacsaló körök csaknem minden piaci résztvevőnek kárt okoztak, így az ADM-et és a Cargill-t is érintették, ám a Bunge Zrt- t érte a legnagyobb kár, mivel ez a cég beszállítóként és kereskedőként is megjelent az áfacsalók által érintett piacokon. Ez magyarázza, hogy a Bunge volt a legdominánsabb az „intézményes áfacsalás” elleni küzdelemben.

Forrásunk azt állította, hogy, miután a Bunge kihasználta az összes törvényes lehetőséget Magyarországon, 2012 januárjában egyértelművé vált, hogy az állam nem kellő eréllyel lép fel. Az anyavállalat ezért megkereste az amerikai hatóságokat és segítséget kért.

Az USA 2012 tavaszán kezdte meg a fedett adatgyűjtést Magyarországon és az érintett országokban, így Szlovákia, Csehország, Lengyelország területén, állította a szlovák állampolgárságú forrásunk, aki úgy tudja, hogy a szakemberek rövid időn belül csak a Bunge piacát érintő áfacsalási körökből 14-et térképeztek fel. A 14 cégkörből három az olajra szakosodott, és ez a három gyakorlatilag tönkreteszi a legális étolajpiacot. Beszállítói – repce és napraforgóval foglalkozó – körből 11 van. Ezt a feltáró munkát a NAV is elvégezhette volna, tette hozzá informátorunk.

A Dömény-ügyet közelről ismerő forrásunk azt állította, hogy az áfacsalások szisztémája 2008-ban kezdett kiépülni. Az akkori ellenzék körüli üzleti körök láthatták, hogyan spájzoltak be 2008-2010 között a hatalom közeléből távozó, bizonyos módon a baloldali klientúrához köthető oligarchák.

Az adóhatóságon belüli tisztességes dolgozók (például Horváth András) azt várták, hogy a 2010-es kormányváltás utáni új vezetés rendet rak, ám nem teljesen ez történt. Forrásunk szerint az új hatalmi rendszerhez köthető oligarchák kezdték el használni az „intézményes áfacsalás” rendszerét, és kezdtek „pénzt csinálni” a 2008-ban kitalált szisztémával. Dömény Zoltán naplójából is az derül ki, hogy 2010 után tovább működött a pénzcsináló szisztéma, és ezzel egybehangzóan nyilatkozott többször Horváth András is.

Informátorunk azt állította, nem véletlen, hogy Horváth szintén a mezőgazdaságban érintett cégeket nevezett meg a „zöld dossziéban”.

A 2008-ban kitalált rendszer lényege: van egy „fantomcég”, amely elcsalja az áfát. Ezt a céget felügyeli az alvilág, de a maffia biztosítja a szállítást és a pénzmozgást is. A „fantomcég” után az „ütköző cég” jön a sorban, ahol nincs bűncselekmény. Ezeket a cégeket többnyire becsapták (ilyennek tartja magát Dömény cége). Ezután jön a „kapcsolati cég”, amely kapcsolatai révén biztosítja a politikai védőernyőt, hogy az üzlet lebonyolítása alatt a cégeket megóvják a komolyabb ellenőrzésektől.

A több milliárdos üzlet nemcsak az Egyesült Államoknak „fáj”, például a Bunge-nak okozott kár miatt, hanem Szlovákiának is. Forrásunk szerint a szlovák parlamentben a közelmúltban egy zárt ülésen a titkosszolgálat igazgatója adott tájékoztatást a szlovák képviselőknek arról, hogy a Szlovákiát is megkárosító áfacsaló cégek tulajdonosai 72 százalékban magyar állampolgárok. (2013-as adat.) És ugyanezek a körök hasonló módszerrel indultak be Lengyelországban és Csehországban, miután 2014 januárjában Szlovákia is bevezette a fordított áfát és szigorúbban lép fel a csalások ellen. Egyes számítások szerint magyar állampolgárok tulajdonában levő szlovák cégek több tízmilliárd euró áfakiesést okozhattak Szlovákiának, míg 2014 első felében Csehországnak 8, Lengyelországnak 9 milliárd eurót.

Mi lesz az „ütköző cégekkel”?

Visszatérve az Egyesült Államok szerepére. 2011 után az USA először az érintett cégeken keresztül próbálta elérni az „intézményes áfacsalások” elleni fellépést Magyarországon. Ezt követték a politika érdekegyeztetések. Az, hogy jelenlévő szervezeteit aktivizálva az USA nyomozni kezdett, az utolsó megoldás volt. Minden esetben az „ütköző cég” tulajdonosait keresték meg, hiszen tudták, hogy ezeknek van vesztenivalójuk. Tehát ismerik a fentebb említett 14 cégkör minden szereplőjét. Ezek között volt B. Gyula, aki a vizsgálati fogságban meghalt, és a rejtélyes módon eltűnt Dömény Zoltán is. Dömény most azért adhatta fel magát, mert időközben az Egyesült Államok nyilvánosságra hozta az ügyet, és talán úgy véli, biztonságban van az eljárás ideje alatt.

Ajánlom

További belföldi híreink