Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-11-07 07:28:00

Ki lehet élet és halál ura?

A 29 éves Brittany Maynard november elsején, az általa kijelölt napon, orvosi segítséggel vetett véget az életének. A végstádiumú agydaganattal küzdő amerikai nő akkor vált ismertté, amikor Kaliforniából Oregonba költözött, ahol a törvények lehetővé teszik az orvosi segítséggel történő öngyilkosságot.

Az ügy nyomán az egész világon kiemelt téma lett az eutanázia, mely jelenleg Hollandiában, Luxemburgban, Belgiumban és Svájcban, illetve az USA öt államában engedélyezett, szigorú orvosi javallat alapján, orvosi segítséggel. Egyedi esetenként a bíróság engedélyezheti az aktív eutanáziát Ausztráliában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Kanadában és Németországban.

brittany maynardBrittany Maynard

Nehezíti a társadalmi vitákat, hogy nincs egységesen elfogadott definíciója a kegyes halálnak. Leegyszerűsítve az aktív eutanázia az, amikor az orvos valamilyen kezeléssel, gyógyszerrel megrövidíti a beteg életét, hogy csökkentse a szenvedéseit. A passzív eutanázia pedig az, amikor a beteg nem kap meg valamit, amitől az élete meghosszabbodna. Magyarországon az aktív eutanázia tilos, és a Btk. mint öngyilkosságban való közreműködést, öt évig tartó börtönbüntetéssel rendeli büntetni, de a szakemberek szerint ennek ellenére előfordul.  A gyógyíthatatlan betegeknek joguk van az életmentő, vagy életben tartó kezelés visszautasítására, bár ez egy elég bonyolult folyamat. A törvény ugyanis azt írja elő, hogy ha a végstádiumú beteg vissza akarja utasítani a további kezeléseket, akkor ezt a kezelőorvosával kell megbeszélnie, majd egy háromtagú bizottságot kell összehívni, amelyben egy pszichiáter szakorvosnak is jelen kell lennie. Sok egészségügyi intézményben azonban ez nem kivitelezhető.

A TASZ álláspontja szerint mindenképpen joga van a betegnek az életéről döntenie – mondta az atv.hu-nak Bence Rita, a Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi és Önrendelkezési Jogi Programjának vezetője. Hozzátette, hogy „a passzív eutanázia ugyan elvileg engedélyezett Magyarországon, de a szigorú bürokratikus szabályok miatt a gyakorlatban nem valósul meg”. A szervezet szerint az emberi méltóság egyik vetülete az önrendelkezési jog, melynek érvényesülésére megfelelő garanciális körülményeket kell biztosítani.

Ruff Tibor teológus lapunk kérdésére elmondta, hogy ha valaki hisz Istenben, mint Teremtőben, akkor abban is hisz, hogy az ember végső tulajdonosa nem önmaga, hanem Isten. Ezért a hívők szerint egy embernek nincs joga sem a saját, sem más életének a megtartásáról döntenie.

Schaffer Judit, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elnöke szerint az egészségügyről szóló törvény is biztosítja az önrendelkezési jogot, vagyis „minden embernek joga van a saját életéről döntenie. Természetesen egy ilyen döntést csak megfelelő, részletes felvilágosítás mellett lehet meghozni.”

Alkotmányossági vagy etikai kérdés

Tavaly júliusban népi kezdeményezés indult, amely az aktív eutanázia lehetőségét teremtené meg orvosi részvétellel. Dr. Vadász Gábor sebész aneszteziológus szakorvos pedig 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve az egészségügyi törvény és kezelések visszautasításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes része alkotmányellenességének kimondását és megsemmisítését. Az orvosi kamara etikátlannak minősítette a szakorvos kezdeményezését. Egyelőre egyik indítvány sem vezetett sehova, mivel az Alkotmánybíróság 2003-as állásfoglalása szerint a minden embert megillető általános önrendelkezési jogból nem vezethető le a gyógyíthatatlan beteg azon joga, hogy halálát aktív orvosi tevékenység segítse elő.

Ruff Tibor szerint „egy liberális demokráciában az állam nem kényszeríthet rá semmilyen világnézetet egyetlen állampolgára sem”, így a bibliai világnézetet sem. Ebből pedig az következik, hogy az állam a szabadelvű szempontok szerint a végsőkig nem korlátozhatja az eutanázia kérdését. Viszont „figyelembe kell venni az orvosok lelkiismereti szabadságát is”, tehát sem beteget, sem orvost nem kötelezhetnek arra, hogy a lelkiismeretükkel ellentétes módon cselekedjenek.

Schaffer Judit szerint el kell fogadni, hogy „a halál az élet természetes velejárója”, ezért a Hospice nem támogatja sem az élet meghosszabbítását, sem a megrövidítését. A gyógyíthatatlan betegek esetében „törekedni kell a tünetek és a fájdalmak csökkentésére”. Azzal viszont egyetértenek, hogy minden betegnek joga van bizonyos kezelések visszautasításához.

Bence Rita szerint „az államnak vissza kellene vonulnia ebben a szituációban, és figyelembe kellene venniük, hogy a közvéleménykutatások szerint az állampolgárok jelentős része támogatja az eutanázia bevezetését". Természetesen az orvosok lelkiismereti szabadságát is szem előtt kell tartani, viszont a beteg az egyetlen, aki érzi, hogy számára mi és meddig elviselhető.

Az aktív eutanáziát támogatók érvei között szoktak szerepelni anyagi okok is, vagyis hogy egy gyógyíthatatlan beteg kezelése és életben tartása több millió forintba is kerülhet, amit kutatásra vagy más betegek gyógyítására lehetne fordítani.

Ruff Tibor szerint az emberi élet nem mérhető semmilyen anyagi értékben, és úgy látja: ha bármilyen esély van rá, hogy valaki visszatér az életbe, akkor mindent meg kell tenni érte, bármennyibe is kerül a kezelése. Erre egyébként az orvosi eskü is kötelez. Hozzátette, hogy „ha megengednék, hogy az anyagi dolgok szerepet játszanak ilyen kérdésekben, akkor az a humanista emberkép megtagadásához vezetne”, ami után nem lenne gátja az emberek kiirtásának sem.

Schaffer Judit elmondta, hogy számos kutatás készült arra vonatkozóan, hogy a palliatív (azaz a nem a gyógyításra, hanem a fájdalmak csillapítására koncentráló) kezelések amellett, hogy gazdaságosabbak, a betegek életminőségét is javítják, sokkal inkább, mint az ebben a stádiumban eredményt már nem hozó gyógyító beavatkozások. Vagyis anyagi okok szerinte sem lehetnek érvek az eutanázia mellett. Bence Rita szerint az emberi élet értékét nem lehet anyagilag mérni, bár nyilván vannak a kezeléseknek költségei, de ez „az emberi jogi kérdések degradálása lenne”.

atv.hu / Besnyő Janka

Ajánlom

További belföldi híreink