Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-09-09 17:14:00

Fedősztori a civilek elleni hatósági akció?

A „nagynorvég” pénzek csapját a kormány hibájából elzárták. A „kisnorvég” pénzek elosztóira viszont rászállt a hatalom. Vannak, akik összefüggéseket vélnek felfedezni.

Tegnap látványos rendőrségi erődemonstráció közepette házkutatást tartottak a Norvég Alap civil támogatásait kezelő alapítványoknál – melyek közül az Ökotárs a legismertebb –, a rendőrség lefoglalta 13 nem állami szervezet adatait.  

Mint arról korábban írtunk, Norvégia, Liechtenstein és Izland ugyan nem tagjai az Európai Uniónak, de mivel élvezik a közös piac előnyeit, ezért pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk az unió fejletlenebb térségeinek. A programok finanszírozásának mintegy 97 százalékát a kőolajban gazdag Norvégia biztosítja, ezért legnagyobb beleszólásuk értelemszerűen nekik van a „pénzosztás” metódusába, és ezért is hívják ezt a forrásosztó testületet közkeletűen Norvég Alapnak.

Norvégia a 2009-2014 között mintegy 40 milliárd forint támogatást ad magyarországi fejlesztésekre, a pályázati felhívások meghirdetése 2013-ban kezdődött el. A pénzt több terület között osztják szét, a legnagyobb összegeket környezetvédelmi beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és a hátrányos helyzetű csoportok integrációjára szánják. A támogatások mintegy 88 százalékáról a magyar állami kormányzati szervek döntenek. A fennmaradó 12 százalékról – ez három programterületet érint – a kormánytól független civil alapkezelők határoznak. Utóbbiak közül a legnagyobb a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA), melynek program operátora az Ökotárs Alapítvány, amely pályázaton nyerte el a feladatot. Ide 4,453 milliárd forintnyi támogatás tartozik. Ehhez a pénzosztó mechanizmushoz a magyar kormánynak jogi értelemben nincs köze.

Nagynorvég, kisnorvég

A fejlesztési szakmában „nagynorvégnak” hívják az magyar állam által szétosztott pénzt, míg „kisnorvégnak” a civilek által elosztható, nagyságrenddel kisebb keretet. 

2013 végéig az állami felügyeletű támogatások sorsát, a „nagynorvégot” a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen (NFÜ) keresztül osztották szét. 2013 végén azonban fordulat történt, a kormány elégedetlen volt az uniós fejlesztési pénzek lehívásának ütemével, ezért gyökeresen átalakították a rendszert. Leváltották a NFÜ vezetését, az intézmény hatásköreit különböző minisztériumok között dobták szét, a felügyeletük pedig a Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alá kerültek. A Norvég Alap a Széchenyi Programiroda „égisze” alá került. Erre a norvégok kiakadtak, mert az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programirodát nem tartották olyan szintű szervezetnek, amelyben megbíztak volna. Ráadásul az együttműködést szabályzó államközi szerződés módosítása is elmaradt, ezért leállították a Norvég Alap kifizetéseit.

LMP-s szálak?

A civil jellegű, „kisnorvég” pénzek menedzselésében semmilyen részt nem vállalt a magyar állam, ezért az – például az Ökotárs által megalkotott rendszerben – zavartalanul működhetett tovább.  Ekkor levelet írt Lázár János a norvég partnerének, amelyben politikai aggályai miatt kérte, hogy a civil pénzek kifizetését függesszék fel, mert arról egy olyan konzorcium dönt (az Ökotárs), amelynek több tagja „több szálon, nyíltan köthető” az LMP-hez.

Egy, az ügyre rálátó forrásunk azt állítja, a norvégoknak nem tetszett, hogy a program felelős nélkül maradt, és kilátásba helyezték, hogy elzárják a csapokat, amire válaszként érkeztek a magyar bírálatok. Mivel a kormány politikai kritikái a norvég pénzügyi stop után érkeztek, és azt követően kezdték támadni az Ökotárs Alapítványt is, norvég diplomaták meggyőződése, hogy az egész ügy célja a kormányzati dilettantizmusról való figyelemelterelés. „Elfelejtették időben leegyeztetni a változtatásokat a másik féllel. Ezt nem merik bevallani, ezért kreáltak egy fedő sztorit, majd belegabalyodtak az ügybe” – fogalmazott a folyamatokat ismerő forrásunk.  

Elterel, elhallgattat

Csepreghy Nándor államtitkár a közelmúltban tagadta a figyelemelterelés vádját, és azt is, hogy a kormánykritikus civilek elhallgattatása lenne a cél. Az államtitkár a Hetek című lapnak azt mondta: „Ha igaz lenne a figyelemelterelés vádja, akkor nem visszakoztunk volna a saját korábbi álláspontunkból, nem lennénk készek a megegyezésre. Ami pedig a másik állítást illeti: mi nem háborúzunk az egyes civil szervezetekkel, hanem az a célunk, hogy szabályosan és valóban a civil szektor hasznára legyenek szétosztva ezek a támogatások.”

Brüsszelhez fordulhat Magyarország a Norvégiával fennálló vitás ügye rendezése érdekében - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden újságírókkal a Parlamentben. "Valószínűleg arra szorulunk, hogy az Európai Bizottsághoz forduljunk, és Brüsszel megoldását kérjük. (...) Amikor a felek nem egyeznek (...), lehetőségük van arra, hogy Brüsszelhez forduljanak, és azt kérjék, szolgáltasson igazságot. Mi is valószínű, hogy erre fogunk ráfanyalodni" - fogalmazott Lázár János a norvég támogatások felfüggesztése miatt Magyarország és Norvégia között kialakult vita ügyében. A Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában végzett hétfői házkutatással kapcsolatban a miniszter azt mondta: a kormány abban érdekelt, hogy derüljön ki az igazság, az érintettek pedig minél hamarabb tisztázzák magukat. Lázár János egyébként a kabinet nevében nem kívánta kommentálni a rendőrségi nyomozást.

Móra Veronika: panasszal fogunk élni a házkutatás miatt

Szóljon hozzá:

Ajánlom

További belföldi híreink