Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-09-08 10:34:00

Rendőri akció az Ökotársnál: „Mintha drogbárókra csapnának le”

Magasabb szintre lépett az Ökotárs és a kormány vitája. Nyomozók szállták meg az alapítvány irodáját.

Tíznél is több nyomozó szállta meg az Ökotárs Alapítvány irodáját reggel, tudta meg az atv.hu. Foltányi Zsuzsanna, a szervezet munkatársa lapunknak azt mondta: tudomása szerint az alapítvány munkatársai még nem tartózkodtak az irodában, amikor megjelentek a nyomozók, az ugyanabban az ingatlanban működő Energia Klub és a Magyar Adományozói Fórum munkatársait viszont igazoltatták, és felszólították, hogy nem telefonálhatnak.

„Olyan erőkkel érkeztek, mintha drogbárókra csaptak volna le. 58 éves vagyok, reggel óta azon gondolkodom, hogy milyen országban élek. Elképesztő! – fogalmazott megrendülten Foltányi, aki azt is elmondta, hogy az Ökotárs könyvelőjét az otthonában keresték fel a nyomozók.

Norvégia, Liechtenstein és Izland ugyan nem tagjai az Európai Uniónak, de egy sajátos szerződéses viszony miatt élvezik a közös piac előnyeit. Cserébe viszont pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk az unió fejletlenebb térségeinek a felzárkózáshoz. Ezek is fejlesztési pénzek, de nem az Európai Unió, hanem az előbb említett országok szabják meg a pénz elosztásának a feltételei. A programok finanszírozásának mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja, ezért legnagyobb beleszólásuk értelemszerűen nekik van a „pénzosztás” metódusában, és ezért is hívják ezt a pénzposztó testületet Norvég Alapnak.

Pártfüggő, szélhámos gittegylet

Norvégia a 2009-2014-es támogatási időszakban összesen 40 milliárd forint támogatást ad magyarországi fejlesztésekre az EU-val kötött megegyezés alapján. A hosszas tárgyalási és előkészítési folyamatokat követően a pályázati felhívások meghirdetése 2013-ban kezdődött el. A nyertes projektek megvalósítási időszaka 2016. április 30-ig tarthat. A rendelkezésre álló forrásokat több terület között osztják szét, a legnagyobb összegeket környezetvédelmi beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és a hátrányos helyzetű csoportok integrációjára szánják. A támogatások mintegy 88 százalékáról kormányzati szervek döntenek, mindössze a fennmaradó 12 százalékról - ami három programterületet érint - pedig a kormánytól független civil alapkezelők osztanak szét. Utóbbiak közül a legnagyobb a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA), melynek program operátora az Ökotárs Alapítvány, amely pályázaton nyerte el ezt a feladatot. Ide 4,453 milliárd forintnyi támogatás tartozik.

Ez a „civil” alap már 2013-ban a jobboldal céltáblájává vált, akkor azzal vádolták a szervezetet, hogy az amerikai tőzsdeguru, a „nyitott társadalom pápája”, Soros György támogatásával járatják le az Orbán-kormányt. Miután kiderült, hogy Sorosnak semmi köze ehhez a pénzosztásához, idén tavasszal azzal álltak elő, hogy a támogatások szervezésével megbízott Ökotárs „ezer szálon kötődik az LMP-hez”.

Lázár János levelet írt a norvég kollégájának, miszerint ez azért is aggályos, mert így úgy tűnik, hogy Norvégia „egypárti demokráciát” támogatna, azzal a párttal, amely nekik tetszik. Lázár beosztottja, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár – mindezt megfejelte azzal, hogy az Ökotárs Alapítványt „pártfüggő, szélhámos gittegylet” jelzővel illette (a jelzőt később az ATV műsorában szerencsétlen megfogalmazásnak minősítette).

Az LMP közleményt adott ki, hogy azok a személyek, akiket LMP-s múltjuk miatt támadtak, így Kaufer Virág és Foltányi Zsuzsa, már nem is tagjai a pártnak. Egyébként a kormány érvelése azért különös, mert ha igaz az, hogy valaki LMP-s volt az élete során bármikor, akkor mindig LMP-snek számít, akkor az úgynevezett független állami intézmények, így – egyebek mellett – a Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, az új Energia Hivatal, Legfőbb Ügyészség „pártfüggő, gittegylet”, hiszen volt Fidesz politikusok vezetik ezt az intézményt.   

Mindenestre a kormány arra hivatkozva, hogy a norvég források felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket támogattak, vizsgálatra kérte fel a kormány ellenőrző szervezetét, a Kehit. A norvég alap ügyének nem tett jót, hogy Gulyás Márton, a Krétakör igazgatója itt az Egyesen beszédben azt állította: norvég pénzekből is tüntettek a kormány ellen. Ettől kezdve a kormányzati kommunikáció „lejött” az LMP emlegetéséről, hanem egyebek mellett ezt a nyilatkozat tekintették igazolásnak.

Az Ökotárs Alapítvány csak részben működött együtt a Kehivel: a saját gazdálkodásáról szóló dokumentumokat átadta, ám a pályázatain nyertes szervezetekről bekért információkat adatvédelmi okokból több esetben visszatartotta. Mindezek után  augusztus 5-én írta meg a 444.hu , hogy a rendőrség célkeresztjében is ott van már az alapítvány.

Az ORFK döntése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda vette át az Ökotárs Alapítvánnyal kapcsolatos feljelentés ügyet. Nem sokkal korábban derült ki, hogy sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz az V. kerületi rendőrkapitányság az Ökotárs Alapítvány ügyében – legalábbis ilyen tartalmú levelet kapott az alapítvány a kapitányságtól. Az ORFK a Nemzeti Nyomozó Irodához tette át a feljelentés kiegészítést, tudta meg az atv.hu  Kovács Viktória ORFK-szóvivőtől.

A Magyar Hírlap az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján augusztus 23-án arról számolt be, hogy hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az Ökotárs Alapítvány által koordinált Norvég Civil Támogatási Alap gyakorlatával kapcsolatban.

Elszúrták és befedték

A sajtóban olyan vélemények is megjelentek, hogy a Norvég alappal való „szórakozás” fedősztori, hogy így tereljék el a figyelmet arról, hogy a kormány elfelejtette időben tájékoztatni a norvégokat, hogy Magyarországon megváltoztatják a fejlesztési pénzek osztásának működési rendjét. 2013 végéig  ugyanis az állami felügyeletű támogatások sorsát az NFÜ kezelte. A szervezetet azonban az év végére felszámolta a kormány, hatásköreit különböző minisztériumok között dobta szét, a felügyeletük pedig a Lázár vezette államtitkárság alá kerültek. Erről a változtatásról azonban csak az utolsó utáni pillanatban értesítették a norvég felet, és az együttműködést szabályzó államközi szerződés módosítását sem kezdeményezték. A program felelős nélkül maradt, ez pedig nem tetszett a norvégoknak. Ezért fordulhatott elő, hogy január óta nem érkeztek meg rendesen a források a Norvég Alapba. A norvég kormány ugyanis látni szeretett volna egy olyan szervezetet Magyarországon, amelyre rá tudják bízni a támogatások kezelését. Nem mellesleg, hasonló fennakadást okozott az NFÜ megszüntetése és a hatáskörök áthelyezése korábban az EU-s pénzek lehívásánál és kiosztásánál is.

Szóljon hozzá:

További belföldi híreink