Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-08-22 11:03:00

Ki áll győzelemre, Orbán vagy Simicska?

Az ellenzék szűnni nem akaró bénázása sem feledteti a tényt a Fideszben, hogy a kormánypártok környékén is régen látott gondok vannak. Meglehetősen feszült a viszony a párt politikai vezetése és gazdasági holdudvarának prominensei között, miközben – bár az önkormányzati választástól nemigen van a kormánypártoknak komoly félnivalójuk – a Fidesz népszerűsége egy hónap alatt 7 százalékot esett. A Fidesz-vezérkarban akadnak, akik békét szeretnének, de a jelek szerint folytatódik a harc.

Az elmúlt időszak egyik legmisztikusabb politikai ügye, hogy mi zajlik a Fidesz holdudvarában, amit a sajtóban leginkább Orbán-Simicska csörtének neveznek. Az ügy fontosságát mutatja, hogy az elmúlt hetekben a szeriőz gazdasági hetilapokban, így HVG-ben és a Figyelőben is címlapig jutott a téma. A HVG szerint azért alakult ki konfliktus, mert Simicska Lajos felrúgta azt a megállapodását Orbánnal, hogy ő nem szól bele a politikába. E szerint az alku alapján a Fidesz politikai szárnyát Orbán, az üzletit Simicska viszi.

A Figyelő eheti száma szerint az Orbán-bizalmas Habony Árpád növekvő befolyása miatt tört ki a belháború a miniszterelnök és a vele évtizedek óta bizalmas viszonyban lévő Simicska Lajos között. Habony megerősödése „pluralizálhatja" a Fidesz gazdasági és média-hátországát, és csökkentheti a politikai döntéshozatal kiszolgáltatottságát az elmúlt években hegemón szerepbe került Simicska Lajos felé.

Indul az újabb kör

Több, a politikai és a gazdasági elitben forgó forrásunk is azt állította, hogy Simicska Lajos és köre erőt tudott mutatni a belső küzdelemben, de a jelek szerint a Fidesz politikai szárnya nem adja fel. Úgy tudjuk, a napokban „csúcstalálkozóra"is sor kerül a felek között a rendezés érdekében, de a jelek inkább eszkalációra utalnak - a közeljövőben például folytatódhat Simicska embereinek kiszorítása az államigazgatás felső szintjeiről és az állami cégek vezetői pozícióiból.

A békekötés – már csak az önkormányzati választás közelsége miatt is – praktikus lenne (mondjuk a Fidesz helyi jelöltjei bizonyára nem örülnének, ha a Simicska-közeli közterületi reklámcégek egy-egy jól sikerült samponreklám elhelyezésére hivatkozva elzárkóznának plakátjaik felragasztásától), de egyelőre kevés esély van arra, hogy a parlamenti nyitányra (és persze a nyílt önkormányzati kampány kezdetére) elsimuljanak a nézeteltérések.

A Fidesz politikai szárnya ugyanis mindeddig nem tudta kikényszeríteni, hogy „a párt volt pénztárnoka pluralizálja a jobboldal médiaportfoliójának a tulajdonosi szerkezetét”. Magyarán: nem engedett át területeket a médiában új, feltörekvő szereplőknek. Informátorunk szerint egyébként a „háború” egyik kiindulópontja is az, hogy állítólag a miniszterelnök támogatását is élvezte egy olyan, Fidesz háttéremberekből álló kör, amely jelentős médiatulajdonossá akart válni.

Egy, az üzleti életben járatos, a Fidesz gazdasági szárnyával évek óta munkakapcsolatban álló forrásunk szerint viszont Simicskának sikerült erőt mutatnia azzal, hogy a jobboldali média hozzá köthető része „politikai értelemben szitává lőtte” Seszták Miklós fejlesztési minisztert.

Hat-e az RTL?

Ráadásul az említett forrásunk úgy tudja, hogy a Fideszben többen az RTL Klubbal vívott háborúnak tudják be azt, hogy a párt népszerűségi indexe az Ipsos szerint 7 százalékot esett. (A kormánypárt támogatottsága a biztos pártválasztói körben 56-ról 49 százalékra szűkült – szerk.) Az RTL Klub híradója Budapesten jelentős mennyiségű nézőt vonz, ezért vannak, akik attól tartanak a kormánypárt soraiban, hogy amennyiben őszre nem sikerül a sajtó pacifikálása, akkor a kritikus híradások miatt akár megváltozhat a véleményklíma a fővárosban.

Bár az önkormányzati választásokon a hivatalban levő polgármesterek indulnak előnyből, és Budapesten többségük fideszes, de mivel a fővárosban a baloldalnak a Fidesszel összemérhető erejű tábora van, ezért ez az előny – főleg Fidesz-kritikus közhangulatban – elolvadhat. Egyébiránt már áprilisban alig volt a fővárosban különbség a Fidesz és a baloldal között. Egészen pontosan az Orbán Viktor vezette listára 354 ezren (38,5 százalék), míg a MSZP-Együtt-DK-PM-MLP listára 338 ezren (37 százalék) szavaztak Budapesten. Ám az ellenzék egészen elképesztő állapota a jelek szerint szabad kezet ad a kormánypárt körül küzdő feleknek a nézeteltérések lerendezésére.

Bár a jobboldali sajtó Simicskához köthető része is kritizálta a reklámadót („a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára.”), de az a terület a magyar médiapiac már említett (és a Figyelő által e héten részletesen felgöngyölített) újraosztási tervén túl nem okoz drámai kárt Simicska Lajosnak és körének.

Nagyobb falatok

Nagyobb probléma a Fidesz-holdudvar egy része számára az agrártámogatási rendszer átszabása és a tervezett útépítő adó ügye. Hogy a háború kinek a javára dől el, az agrár- és építőipari pénzek elosztásából derülhet ki a következő hónapokban, bár az sem kizárt, hogy ezeken a területeken sikerül olyan megoldást találni, amely lehetővé teszi, hogy a felek arcvesztés nélkül békét kössenek egymással.

Az agrártámogatás területén a kompenzáció a vidékfejlesztési kasszából történhet, ahová a területalapú támogatásoktól elvont 20-22 milliárd forintot átcsoportosították, de erősen kérdéses, hogy a miniszterelnök és köre le akarja-e zárni az agrár-oligarchák ellen kirobbantott háborút.

Az útépítések ügye ennél is bonyolultabb: mint arról írtunk, az Európai Bizottság 500 milliárd forintnyi uniós forrásból megvalósított magyarországi útépítés vizsgálatát rendelte el. Ha Brüsszel úgy ítéli meg, hogy szabálytalanság történt, akkor bírságot is kiszabhat, amelynek mértéke 5, 7, de akár 10 százalék is lehet. Egy forrásunk azt állította, hogy Brüsszelből azt jelezték, zokon vennék, ha visszamenőlegese hatályú adóval akarnák a büntetést megfinanszírozni.

A zavaros kormányzati kommunikáció ellenére azonban úgy tűnt, hogy ezt a bírságot – akár visszamenőlegesesen – az érintett útépítőcégekre szignálják. A kérdés ebben az esetben az lesz, hogy a kormányzat és a Fidesz politikai szárnya hajlandó lesz-e a párt gazdasági holdudvara számára kevésbé fájdalmas megoldást keresni, például, hogy áremelés formájában kompenzálhatják magukat az építőcégek egy új, de nem visszamenőlegese hatályú adó esetében.

Szóljon hozzá:

Ajánlom

További belföldi híreink